Képminőség
A Panasonic DMC-GF7 képminőségét illetően nem számítottam váratlan eredményekre, hiszen bármilyen 16 MP-es m4/3-os szenzorral szerelt fényképezőgép eléggé hasonlóan teljesít (a GF7-ben nagy valószínűséggel ugyanaz a szenzor található, mint a GX7-ben, a GM1-ben, vagy a GM5-ben). Persze, a színvisszaadásban vannak különbségek, de aki RAW-ban használja a fotómasinát, az az utómunka során úgy állítja be a színeket, ahogyan csak akarja. A képmintákhoz a készülék saját JPEG motorját vettem igénybe, a fotók olyanok, ahogyan kijöttek a gépből. Én csupán a zajszűrést vettem le teljesen, hogy „feketén-fehéren” látható legyen, mire képes a képalkotó egység. A zajos felvételeknél a RAW állományokat az Adobe Photoshop CS6 próbaváltozatának Camera RAW beépülő moduljával (v9.0.0.414) dolgoztam fel. Itt a gyári beállításokat használtam, sem a szűrés mértékét, sem az expozíciós értékeket nem állítottam át.
A felvételeken látható, hogy a Panasonic DMC-GF7 JPEG-ben ISO 3200-ig nyugodtan használható, RAW-ban pedig egy FÉ-vel tovább is léphetünk, az ISO 6400 is vállalhatóvá válik. Amint azt azonban már korábban is tapasztaltam, az Adobe Camera RAW ISO 25 600-as értéken csúnyább képet alkot, mint a készülék saját JPEG motorja. Most pedig jöjjenek a képminták! A fotókat letöltve az EXIF adatokat minden fájlban megtaláljátok.
Inkább Nikon j5. De az se.
A Nikon J5 csak szeretne olyan minőségű kit- (és úgy általában) lencséket, mint a 12–32. A fotózz! a minap tesztelte a Nikkor CX 10–30-at, és nagyon-nagyon diplomatikus módon állapították meg, hogy a miniatürizálásra ráment a képminőség, magyarul egy nagy rakás.
A fixek világában is lenne mit hasonlítgatni.
Ezeknek a mini milceknek nem sok értelmük van. (szvsz) Elvben ott az obicserélhetőség szabadsága, de csak elv marad ezeknél mini vázaknál. Egy fényerős kompakt nekem előrébb való választás lenne. Avagy nx, nex akármi olcsóbban nagyobb érzékelővel használhatóbb alapobival.
Lehet, hogy túlságosan is hozzászoktam a multikultihoz (echte két-, sőt, többnyelvű közegben élek + filmeket rendszeresen angol hanggal és román felirattal nézünk), de mindig lenyűgöz az a perverzió, ahogy az esetenként mulatságosan félrefordított és/vagy érthetetlenségig agyonrövidített magyar menürendszereket preferáljátok az angol, német stb. helyett.
El nem tudom képzelni, hogy olyasvalaki, aki a kioldón és a piros iÁ gombon túl is kíváncsi a gép beállításaira, ne beszélne bár alsóközép szinten egy világnyelvet.
de csodálkoznál pedig 😀