Időszámításunk előtt 300-500:
Mo Ti kínai filozófus és Euklidész görög matematikus lefektetik az optika alapjait
Időszámításunk előtt 300:
Arisztotelész felteszi a kérdést, hogy a Nap képe hogyan lehet kör alakú, ha egy négyszög formájú lyukon keresztül vetülnek sugarai? Ennek alapján lettek az objektívek kör alakúak.
1000:
Alhazen perzsa filozófus nagy terjedelmű kutatásokat végez az optika területén és feltalálja az első lyukkamerát (Camera Obscura). „Megmagyaráztam, miért látjuk fejjel lefelé a képeket”.
1665:
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa felfedezi a fény színösszetevőit.
1727:
Johann Heinrich Schulze német polihisztor, a fényképezés történetének egyik úttörője rájött, hogy az ezüst-nitrát fény hatására besötétedik. E fotokémiai effektusnak köszönhetjük a filmtekercset.
1760:
Charles-François Tiphaigne de la Roche francia szerző „Giphantie” című művében meghatározta, mit jelent a fotográfia.
1814:
A világ első fényképét Joseph Nicéphore Niépce készítette Camera Obscura lyukkamerájával. A képnek nyolc órás expozícióra volt szüksége.
1837:
Louis Daguerre feltalálja a manapság dagerrotípiának nevezett eljárást:
„Mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia egyedi műtárgy.
Az ezüstözött rézlemezt polírozták, majd tisztították. Az egész eljárás sikere múlt ennek az alaposságán. Ezután jód- (később bróm- vagy klór-) gőzben érzékenyítették, míg a lemez sötétsárga színűvé nem vált. Az érzékenyítéshez speciális fadobozt használtak, amelynek fenekén porcelán- vagy üvegtálban volt a jód.
A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponáltak. A feltalálás idején 15–30 perc volt az expozíciós idő, ez 1841-re 25-90 másodpercre, 1842-re 10–60 másodpercre csökkent.
Speciális előhívóládában, gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével hívták elő. A lemezen a több fényt ért pontokon több, a kevesebb fényt kapott pontokon kevesebb higany-ezüst amalgám keletkezett, amit ezt követően nátrium-tioszulfátban fixáltak. Ezután az elkészült képet az esetek egy részében, tartósítás céljából arannyal színezték. Más értelemben színezett dagerrotípiák is készültek, amikor speciális festési eljárás alkalmazásával kiszínezték az egyszínű fényképet.” (Forrás: wikipedia)
1840:
Alexander S. Wolcott New Yorki fogorvos 1840 márciusában megnyitja a világ első portréstúdióját, majd ugyanabban az évben, május 8-án, benyújtja a világtörténelem első, fotográfiával kapcsolatos szabadalmát (US Patent No. 1582 – objektív nélküli, dagerrotípiát alkalmazó tükrös kamera).
1841:
William Henry Fox Talbot angol feltaláló szabadalmaztatja az első negatív-pozitív (Kalotípia) eljárást, ami lehetővé teszi, hogy egy fotóról több másolatot készítsünk.
1843:
Megjelenik az első reklám, amiben fotográfiát használnak fel (Philadelphiában).
1844:
Friedrich von Martens megalkotja a The Megaskop panorámakamerát.
Document. Drawing by Friedrich von Martens of Megaskop Panoramic Camera, ca. 1854. PG*72.76.28.
1851:
Frederick Scott Archer létrehozza a kollódiumos eljárást, aminek előnye, hogy egy expozíció csupán 2-3 másodpercig tart.
1855 és 1861:
James Clerk Maxwell skót matematikus-fizikus felfedezi, hogy a színes fényképek előállíthatók piros, kék és zöld szűrőkkel (1855). „Rábeszélte a fotós Thomas Sutton-t, hogy készítsen fényképet egy szalagról, minden alkalommal más színes szűrőt használva a lencse előtt. A 3 kép elkészítése után ezeket egyszerre vetítette ki 3 különböző vetítővel, mindegyiknél olyan szűrőt használva, mint amilyennel a kép készült. Amikor beállította az élességet, a három kép egyetlen színes képet alkotott. A három fénykép ma egy kis múzeumban van kiállítva Edinburgh-ban, az India utca 14. szám alatt, a házban, ahol Maxwell született.” (1861 – az első színes fotó; forrás: wikipedia)
1865:
A szerzői jog alá bekerülnek a fényképek és a negatívok.
1871:
Richard Leach Maddox fotográfus és fizikus feltalálja a zselatinos szárazlemez (ezüst-bromidos) eljárást, így a negatívokat már nem kell azonnal előhívni (innentől nincs szükség a hordozható sötétkamrákra).
1888:
Az Eastman szabadalmaztatja a világ első roll-filmes kameráját (Kodak Roll-Film Camera).
1900:
Megjelenik az Eastman Kodak „The Brownie” fényképezőgép, ami a világ első, széles körben hirdetett konzum-kamerája.
1927:
A General Electric mérnökei megalkotják a vakucsövet. Igaz, 1883-ban Chauffour már kísérletezett a vakucső ősével (magnézium port helyezett egy üvegburába), ám ezt inkább csak víz alatti fotózáshoz használták. A vakucsőhöz köthető még Vierkötter neve (1925), vagy a német Ostermeier „Vacublitz” (1929).
1948:
Edwin H. Land, a Polaroid Corporation társalapítója megépíti a Polaroid Camerát, ami a fényt közvetlenül papírra veti, nem egy negatívra. A fényképek 60 másodperc alatt készültek el, s váltak láthatóvá a speciális, „instant filmen”.
1960:
Az EG & G (Edgerton, Germeshausen, and Grier, Inc. az USA védelmi minisztériumának beszállítója) az Egyesült Államok Haditengerészetének megépít egy olyan fényképezőgépet, amivel extrém mélységekben is lehet fotózni.
1968:
Az USA űrhajósai lefényképezték a Földet Hold körüli pályájukról. Az 1968. december 24-én készült monumentális felvétel az „Earthrise” címet kapta, és az Apollo 8 küldetés ideje alatt készült egy módosított Hasselblad 500 EL fényképezőgéppel (William Anders asztronauta volt a fotós).
Forrás: wikipedia
1978:
A Konica bemutatta az AutoFocus Camerát, ami az első, automatikus élességállítással rendelkező kisfilmes fényképezőgép volt. A készülék ezen kívül automatikus expozíciót is kínált (1/60, 1/125 és 1/250 mp-es záridővel), sőt, a filmet az utolsó kocka ellövése után magától visszacsévélte.
1984:
A Canon megépíti az első elektronikus fényképezőgépét, a T70-t, aminek 8-bites mikro-komputere összesen 1200 parancsot ismert! 12 x 2 kB ROM és 8 x 16 kB RAM volt beépítve a masinába.
1990:
A Kodak DCS-100 a világ első digitális tükörreflexes fényképezőgépe. 1,3 MP-es felbontás (1280 x 1024 pixel), 200 MB beépített tároló, ISO 100-1600 érzékenység színes fotókhoz, ISO 200-3200 érzékenység fekete-fehér fotókhoz, Nikon váz mint alap.
Kodak DCS-100 (Forrás: wikipedia)
2011:
Létrejön a Seitz panoráma monstruma, ami 160 MP-es felbontással rendelkezik, érzékenységi tartománya ISO 500-10 000 közé esik, és képes akár 1/20 000 mp-es záridőre. Egy teljes panorámaképe 1 GB-ot foglal!
2015:
Elsőként a Canon lépi át a full frame méretű lapkával rendelkező dSLR vázak körében az 50 MP-es álomhatárt. Az EOS 5Ds és az EOS 5Ds R a két első fényképezőgép, ami 50,2 MP-es képméretet kínál 36 x 24 mm-es képérzékelővel.
