Bevezető, Vanguard Oslo 47BY
A Tripont Foto Video Kft. jóvoltából a Vanguard egyik legújabb táskacsaládjának, az Oslónak két tagját vehettem szemügyre: az egyik a 47BY hátizsák, a másik a 25BK válltáska volt. Az Oslo termékcsalád alapvetően hátizsákokból és válltáskákból áll. Míg a válltáskák közül a 12Z a legkisebb, a hátizsákoknál a 37-es számtól indul a skála. Mindkét kategóriából a legnagyobbat hoztam el, de amint később látni fogjuk, ezeket az „erszényeket” elsősorban azoknak találták ki a tervezők, akik kevés, illetve kisebb méretű fotós felszereléssel indulnának neki a nagyvilágnak. „Az Oslo termékcsalád tagjai olyan zökkenőmentes funkcionalitást kínálnak, amilyenre nem is számítanánk. A kényelmes kialakításnak és a strapabíró felépítésnek köszönhetően sima ügy lesz a napi rutin. Az átgondolt részletek, mint például a jól tapadó vállszíj, vagy a jól szervezett belső és külső zsebek mind-mind megkönnyítik a táskák használatát.[…]” – olvasható a gyártó honlapján.
Elsőként a Vanguard Oslo 47BY hátizsákot vettem szemügyre. Csupán 486 grammos tömegével szinte kiröppen az ember kezéből, ha üresen vesszük fel a földről. A Vanguard ezt a hátizsákot egy alapobjektívvel (pl. egy 50 mm F1.4-gyel) felszerelt dSLR vázhoz és plusz két, esetleg három (mind kisebb méretű) objektívhez ajánlja. Két elkülönített szekcióból áll, melyek közül a felső az apró „egyéb cumónak” fenntartott fészek. Itt okmányainkat, okostelefonunkat, egy szendvicset és még pár kisebb csecsebecsét tárolhatunk, de egy rejtett zsebbe még akár egy 9”-os táblagépet is becsúsztathatunk (a gyártó legfeljebb 8” képátlójúnak ajánlja a helyet, de a jó öreg Lenovo A2019A gépem is befért). Nagyon tetszett, hogy a felső tárhely fedőlapjának belső zsebe cipzár-kocsi parkolót is kapott, ami megakadályozza, hogy bármit összekarcoljunk vele.
A fotós szekció – és az egész táska – úgy lett kialakítva, hogy könnyen hozzáférhető legyen még akkor is, ha a táska épp hátunkon van. Ha nem kapcsoltuk be a plusz stabilizációt nyújtó másodszíjat, akkor egy mozdulattal magunk elé fordíthatjuk a hátizsákot, ahol így azonnal elérhető a fényképezőgép rekesze.
Ez a felépítés azonban magával hordozza azt a problémát, hogy a fotós rekesz csakis ezen a cipzáras fedélen keresztül érhető el, így a két plusz objektívet csak innen tudjuk betenni, vagy kivenni úgy, hogy a fényképezőgépet is ki kell emelnünk előtte.
Ha már említettem ennek a rekesznek a fedelét: a belső oldala két gumírozott hálóval van ellátva, ahová memóriakártyákat csúsztathatunk.
A hátizsák hátoldalán egy oldalzseb is található, ami nagyszerűen alkalmas pl. papír térképek (!) tárolására, vagy ahová lapos, legfeljebb arasznyi hosszú és tenyérnyi széles tárgyakat rejthetünk.
A Vanguard Oslo 47BY rendelkezik esővédelemmel, ami egy ráhúzható nejlonzsák formájában ölt alakot. Ez nincs hozzávarrva a táskához, így akár otthon is hagyhatjuk, ha útban érezzük és úgy véljük, nem lesz rá szükség.
A fotósrekesszel szemközti oldalon állványnak kialakított felfogató látható, ami elsősorban monopodoknak nyújt megfelelő otthont, de kisebb méretű, jellemzően utazó háromlábaknak is megfelelhet. Tetszett, hogy a Vanguard Oslo 47BY fogantyúval is el van látva, így nem csak háton, hanem kézben is vihetjük (pl. buszon, villamoson praktikus). A táska vaskos műanyag/gumi lábakon áll, ezért kevésbé érzékeny a nedves, piszkos talajra.
Kíváncsi vagyok, hogy a Lowepro, Kata, Case Logic, Manfrotto és Vanguard mikor fog végre szép táskákat is készíteni. Sorra jelentik be az új modellcsaládokat, de mindegyik ugyanolyan bűnronda, egyenkocka. Azt sem látom, hogy mi a különbség a modellcsaládok között, ugyanolyan mindegyik, csak máshogyan ocsmányok.
Van két ONA táskám, de ilyeneket egyáltalán nem lehet egyetlen magyar fotós boltban sem megtapogatni, belepróbálni a gépet, stb. Pedig az nem hátrány.
nos, igen. mondjuk nálam nem divatcikk egyik sem, ha belemegy a cucc, és kényelmes, akkor oké – a kinézet nálam nem számít.
Nálam csak az számít, hogy ne nézzen ki fotós táskának. Hogy ezen kívül mennyire divatos, trendi, meg egyebek, az másodlagos. Én a gépeimen a márkajelzést is mindig jól letakarom fekete szigetelő szalaggal és a márkajeles nyakpántot is rögtön lecserélem egy simára.
Aki olyan sokat utazik mint én és idegen helyeken fényképez az utcán (távol a turista útvonalaktól), az jobban élvezi, ha nem néz ki komoly fotósnak. Erre az igényre a nagy táska gyártók valahogy nem akarnak reagálni, pedig a huszonhetedik ugyanolyan modellcsalád mellett megférne egyetlen olyan, amiben teljesen hétköznapi táskának néznek ki a táskák.
hat mondjuk az ona pont nem a puritan olcsosagrol szol 😉
en nem hasznalok taskat, amit lehet zsebben tartok, a gepet meg kezpanton esetleg vallpanton oszt csokolom (ketsegtelen nincs mas tartozekom, max egy kis fenymero szinten zsebben es egy tarcsi teki film).
Én nem mondtam, hogy még olcsó is legyen. Csak nézzen ki úgy, mint egy hétköznapi táska, amivel az ember dolgozni jár. Én ilyenekkel járok. Az egyik ONA táskám már eléggé viharvert, megjelenhetek vele Isztambul rosszarcúbb negyedeiben is.