Képminőség
A Nikon AF-S Nikkor 24 mm F1.8G ED képminőségét egyrészt a szokásos tesztábrák segítségével néztem, másrészt a való világban alkotott képek alapján vizsgáltam. A szintetikus tesztek során arra derítettem fényt, hogy milyen mértékű a geometriai torzítása, hogy mekkora a peremsötétedése, van-e színhibája, illetve milyen a képélesség a kép közepén és a kép sarkaiban a rekesztartomány egészén. A való világban lőtt fotókról kiderült, hogy mennyire hajlamos ez az objektív a becsillanásokra, s hogyan viselkedik például egészen közeli, „makró” felvételek készítésekor, illetve zavaró-e a vignettálás, szemrevaló-e a háttérelmosás. Nézzük előbb a laborban lőtt tesztábrákat!
Fotózáskor a Nikon D610 vázat kizárólag RAW formátumban használtam, a gépen belül kikapcsoltam az összes képkorrekciós lehetőséget. A NEF fájlokat az Adobe Camera RAW 9.2.0.486-os változatával hívtam elő úgy, hogy nem töltöttem be a megfelelő korrekciós profilt. Amint a fenti képen látható, egyenes vonalak fotózásakor látni némi hordótorzítást, de ennek mértéke egyáltalán nem nevezhető drámainak. A korrekciót megnehezítő bajuszvonallal nem találkozni, tehát tetszőleges képfeldolgozó szoftverrel könnyűszerrel megszabadulhatunk még ettől a mérsékelt hordózástól is.
A következő lépésben a peremsötétedéssel foglalkoztam. Arra számítottam, hogy teljesen nyitott rekesznél lesz látható vignettálás, és nem is tévedtem. Azonban ahogyan szűkítjük az írisz nyílását, úgy csökken a sarkok sötétedése, és F4-4.5 körül teljesen meg is szűnik a jelenség.
Számomra sokkal zavaróbb tud lenni a színhiba, azaz a kontrasztélek lilás szellemképe. Mint a legtöbb optika, úgy az AF-S Nikkor 24 mm F1.8G ED sem mentes ettől a hibától, de szerencsére F3.5-ös rekeszérték mellett már egyáltalán nem találkoztam vele. Amúgy érdekes volt az objektív viselkedése, mert például kint a szabadban egyáltalán nem is találkoztam CA-val, hiába kattogtam F1.8-on.
A következő lépésben a kép élességére voltam kíváncsi. Ehhez a szettet stabil háromlábra helyeztem (Manfrotto 055), majd manuális élességállítás mellett, élőkép használatával (maximálisan kinagyítva), 5 mp-es időzítővel készítettem el a tesztképeket. A fenti három a tesztábra közepét mutatja F1.8-tól F8-ig. Középen körülbelül F3.2-F3.5-től lesz borotvaéles a kép, amire a CA eredmények után már számítottam.
A sarkokban is hasonló a helyzet, de itt inkább F3.5-4 nevezhető már igazán makulátlannak. A becsillanásokról külön tesztképet most nem készítettem, a Flickr oldalamról teljes méretben is letölthető fotókon látható, hogy még a kompozícióba helyezett Nappal sincs látható flare hatás! A háttérelmosás annak ellenére, hogy ennek az objektívnek a rekesze csak hét íriszlamellát kapott, nagyon kellemes. A képélességgel teljesen nyitott rekesz mellett nem voltam teljesen megelégedve – hogy miért? Lásd a képeket!
