A Vogue magazin egyik szerkesztője nemrégiben összeállított egy tízes listát arról, hogy mire nincs szükség egy „modern” esküvő során. Ezen a listán azt olvashatjuk, hogy a gyűrűk és az első tánc mellett már esküvőfotósra sincs szükség, mert az esküvő „az igaz szerelemről szól”, és egy fotós erről csak elvonja a figyelmet. Igen, jól olvastad. A-fotós-elvonja-a-figyelmedet-igaz-szerelmedről!
„Én még azokban az időkben házasodtam, amikor még nem volt sem Facebook, sem Instagram, amikor a világ még mentes volt a kamerás mobiloktól. Akkoriban még a kávézó asztalára lezseren ledobott, bőrkötésű fotóalbum volt az egyetlen bizonyíték arra, hogy egyáltalán megtörtént a nagy esemény. Ha tehát a te életednek sem része a közösségi háló, akkor miért nem osztasz szét inkább eldobható fényképezőgépeket a vendégek közt? A részeg násznép valószínűleg vidámabb, és őszintébb fotókat lőne, megszabadulhatnál attól a kényszertől, hogy a képeid minél több lájkot érjenek.” – áll a Vogue cikkében.
A szerző felvetésének első fele azt állítja, hogy csak azért van szükség profi esküvőfotósra, hogy legyen bizonyítékod a nagy napról, s mivel manapság a kamerás mobilok és táblagépek annyira elterjedtek, hogy a fizikai bizonyítékra [fotóalbum – a szerk.] már egyáltalán nincs szükség. Az állítás második feléből az jön át, hogy csak azért van szükség profi fotósra, hogy az elkészített fotókat nyugodt szívvel, és az elvárásoknak megfelelve meg lehessen osztani a közösségi oldalakon, ahol így ismerőseinktől elismerő visszajelzést kaphatunk.
Nos, azért van szükség szakértő fotósra egy esküvő során, mert az rendelkezik a megfelelő (minőségű) felszereléssel és tapasztalattal, s bár a „részeg haverok, ismerősök, barátok, családtagok stb.” biztos „mókás és közvetlen” fotókat készítenek majd rólad (és egymásról), azért egy szép emlék valószínűleg könnyebben létrejön a professzionális, esküvőkre szakosodott fényképész keze által. Az esküvők menete általában gyors, és a ceremónia technikai, művészi rátermettséget kíván úgy, hogy közben rettenetesen rossz, gyenge fények mellett kell kattintani. Egy eldobható fényképezőgép, egy okostelefon kamerája egyszerűen képtelen lépést tartani egy „rendes” fotós felszereléssel. 20 év múlva, ha már a gyermekeid is felnőttek, milyen képeket mutogatnál nekik szívesebben a nagy napról? Bemozdult, értékelhetetlen kompozíciókat, vagy esztétikus, művészien kivitelezett, a legszebb pillanatokat ábrázoló felvételeket?
Hova süllyedt az emberiség, hogy már a hagyományokat, a művészi értékeket, a régi, kedves szokásokat is jött-ment szerzők leértékelik, mondván a mai „modern” világban már nincs rájuk szükség? Pont fordítva lenne igaz az állítás: a rohanó, felszínes, mindent sárba tipró világunkban egyre nagyobb szükségünk lenne a hagyományokra, a családra, az igazi értékekre. (Készült az fstoppers.com cikke alapján)
A Vogue miért 37-40 kilós lányokkal (szlengben furulya) hirdeti az emberi értékeket, mert igény van rá?
Ha ennyire témánál tartunk akkor szerintem egy esküvőre semmire nincs szükség csak a két emberre és a szabad égre 😉
Amúgy nyugodtan be lehet vallani, hogy ma az esküvők nagy része igenis túl van hájpolva/lihegve. Nem árt ha van egy fotós, egy átlag esküvőnél, de mint mondottam, ha csak a lényegre koncentrálunk akkor valójában semmi másra nincs szükség. Itt az inkább a kérdés, hogy kinél hol vannak a határok és az elvárások. Amúgy pl nekem is jobban tetszik az a világ mikor még filmre fotóztak, volt 1-2 kép és annyi. Így akár az unokáknak is meg lehet mutatni egyszerűen. Mikor van 100+ kép egy alkalomról…. háááát. Szerintem max 5-10 elég, hogy az ember 5-10-80 év múltán vissza tudjon emlékezni a „szép” napra. Én valszeg megkérnék valakit akiről úgy gondolom, hogy megbízható, akinek van egy normálisabb gépe és tudom, hogy jó képeket szokott csinálni, de ennyi. Bár véleményem szerint nem lesz ilyen se. Csak kettesben és a szabad ég, max egy pár gyűrű.
De ugye kinek a pap kinek a papné.
Azt az 5-10 képet mutogatod az 50-ből, amelyiket szeretnéd.
Nekem ez az egész tökre ugyanaz mint a karácsony. Igazából a tömegnek már nem az a lényeg, hogy boldogság, család, béke, hanem az, hogy pénz, ajándék, mégtöbb ajándék, pózolás a karifa előtt stbstbstb.
Ha megkérek egy jelenlevőt akinek van gépe és láttam a képeit és hozzák a szükséges minimumot, nem lógnak ki emberek, egyenes a kép, nem mozdulnak be azok, nincsenek túllőve a színek, élesek a képei, akkor számomra mint dokumentáció az bőven elég. Ez olyan mintha elmennénk tankkal békára vadászni. Szép lassan ez is a szokás része lett. De számomra ez nem fontos, azaz megértem, hogy mások számára sem.
Én osztom
Nátrium-tioszulfát nézeteit e téren.
Nagyrészt igaz. De az is, hogy a hülyékből kell megélni. Az esküvőfotós nem csak azért jó dolog, mert hű de puccos esküvőd van, hanem mert manapség a technikai lehetőségek adottak a 20-30 évvel ezelőttinél sokkal jobb képekhez, de a szépérzék ugyanúgy nem. Annyiban van igazatok Nátrium-tioszulfáttal, hogy túl van hype-olva, de az üljön fel a hype-vonatra, aki szeretne. Nem kötelező. Ahogy a karácsonyi vásárlásünnep sem. Én sem szeretem ezeket.
„akkor számomra mint dokumentáció az bőven elég.”
Életed egyik legfontosabb eseménye, és dokumentáció. Ennyit erről 🙂
Igazából egy autófényező, vagy kőműves is, minek dolgozzon szépen? A fal megáll, a kocsinak olyan színe lett. Lekeni ecsettel, és kevesebbet kér. Hogy ronda lesz, ne zavarjon.
Én mondjuk úgy vagyok, hogy nincs elég fotós tudásom esküvőt fotózni, így nem csinálom. Ezt viszont illene belátnia sok fotografi arcnak is. Ugyanakkor az igényes fotós munka nem olcsó, és nem tudja akárkit megcsinálni.
Azért az autófényezés és a kőművesi munka teljesen más. Ha szarul rakják a téglát bedől a fal. Ha nincs lekenve rendesen a kocsi, elrohad a kaszni és kiszakad a kerék.
Ha szar lett a kép max annyit mondasz, hogy bumm… nem lett jó a kép. Bajod nem származik belőle max egy emlékkel leszel kevesebb, de az meg úgyis él az emlékeidben 😉
Szeretek jó képeket nézegetni, de esküvőieket sose nézegettem így. De azért néha-néha odakattintok az ilyen linkekre, de mindig rájövök, hogy számomra ezek a képek nem arról szólnak mint amiket nézegetni szoktam. Általában életképeket (utca, esemény, háború, egyéb politikai), tájképeket, makró fotókat, tudományos célokból készülteket vagy művész fotókat szoktam nézegetni. Az esküvői fotók nem adnak olyan örömöket mint az előbb soroltak. Ennek ellenére mint mondtam elfogadom és megértem ha valakinek ez fontos, csak nem hiszem, hogy sokan vannak ezzel így.
Nem más. A munka lényege ezeknél az is, hogy szép _IS_ legyen. Meg elviszed a kocsit fényeztetni, otthogysz egy 100-ast, és ronda? Leordítanád a fejét, nem?
„Bajod nem származik belőle max egy emlékkel leszel kevesebb,”
Ez a bajod belőle. Elvileg egyszer esküszöl… Érted, nem az, hogy címlapképek legyenek, de hogy igényes legyen, szép legyen…
(Tényleg, a menyasszony minek öltözik fel szépen? És a násznáp miért nem melegítőben jön?)
„Általában életképeket (utca, esemény, háború, egyéb politikai),
tájképeket, makró fotókat, tudományos célokból készülteket vagy művész
fotókat szoktam nézegetni.”
Én pedig az esküvőin kívül ilyesmiket készíteni. De hogy az esküvőfotó ne lenne művészet? LOL?
Az a gáz pont, hogy nem sokaknak fontos a minőségi esküvőfotó. Nem az, amikor minden tökéletes csillivilli, de azért az igényes munka legyen ebben is fontos – és azt nem a hobbifotós ismerősöd fogja szállítani, kivéve, a kivételesen tehetséges.
Nem az a gáz szerintem. A gáz inkább az, hogy azt hiszik fontos, azt hiszik hogy megkérhetnek pont hogy bárkit (miközben azt hiszik fontos), azt hiszik, hogy lehet spórolni rajta (miközben fontosnak tartják). De ha valóban fontos lenne pont, hogy nem lehetne rajta spórolni. És nem x-y photography-t kérnék meg akinek a portfóliójukra is ránézve kiráz a hideg (engem).
Az, hogy egy adott pillanatot át akarsz élni és megadod a módját (és a jelenlevők megtisztelnek azzal, hogy szépen felöltöznek, bár szerintem egy melegítő nadrág sem lenne gáz részükről) nem azt jelenti, hogy fontos a jól megörökített esküvő. Teljesen mást gondolunk erről. Nem akarlak meggyőzni, csak annyit szeretnék, hogy értsd nem a fotózással van a bajom, hanem csak számomra ez nem fontos és hogy értsd miért nem az.
Így szerintem az én hobbifotós ismerősöm az én és kedvesem elvárásainak megfelelő minőséget fog hozni. Még akkor is ha csak JPEG-be készít képeket. Lehet, hogy mások igényeit nem fogja kielégíteni, lehet hogy nem lesz belőlük kiállítva egy műteremben sem, de azt hiszem, hogy ha elővesszük őket 20-40 év múltán akkor nem fog érdekelni túlzottam sem a művésziség sem a jpeg, sem egyéb. Tesco közelében meg csak nem is leszünk 🙂
Ja, persze, ez már messzebbre vezet, de csak annyira, hogy itthon mindenki világszínvonalat akar 0Ft-ból.
„) nem azt jelenti, hogy fontos a jól megörökített esküvő.”
Emlék, dokumentáció. Ha már beletetted az energiát abba, hogy átéld, és aba is, hogy megörökíti valaki, miért ne nézzen ki valahogy? Főleg ha amúgy ha nem sztárfotóst kérsz fel, akkor nem is olyan drága (meg hogy amúgy sem olcsó az egész esküvő).
” de azt hiszem, hogy ha elővesszük őket 20-40 év múltán akkor nem fog
érdekelni túlzottam sem a művésziség sem a jpeg, sem egyéb.”
Ezeknek nem feltűnnie kell. Az a különbség, hogy a normálisan kivitelezett fotó nem csak egy esküvői kép, hanem érzéseket ébreszt, és nem csak azért, mert a saját esküvőd volt. És jó ránézni, még sok év múlva is, nem csak egy kép.
igazából minden jó képre igazak ezek.
Én egyetértek a Vogue megállapításaival. Az emberek nagy többségének rohadtul semmi szüksége esküvőfotósra. Ezt csak az esküvőfotós KÓKLEREK próbálják elhitetni velük, de ez csak egy mesterségesen gerjesztett kereslet.
Egy ideális világban csak az bérel fel profit (igazit), akinek van annyi szépérzéke és igénye a minőségi fotókra, hogy nem kérdőjelezi meg a fotózás költségeit és nem jön teljesen ostoba kérésekkel. Ők azok, akik tudják, hogy miért kell nekik esküvőfotós, a maradék 98% viszont nem tudja, nem is érti, csak egyszerűen akarja, mert az unokatestvér esküvőjén is volt.
Ezeknek a szerencsétleneknek szívja a vérét a rengeteg kupec, a tízmillió „Gipsz Jakab Photography” egyike, akik vállalkozói adóbevallást életükben nem láttak még. Aztán persze ezek a svindlerek azok, akik a leghangosabban felháborodnak, mikor a munkájuk létjogosultságát valaki megkérdőjelezi.
Az igazság, ami nincs, valahol BB, a jött-ment blogger, a „jött-ment szerző” és az én egyik megbízásom között van. Az egyik pár azt kérte tőlem, hogy egyetlen felvételt se retusáljak. Utólag persze bevallottam, hogy azért néhány szenzorpiszkot leszedtem a képekről, de ezt a raw képeken maguk is láthatják majd.
„A részeg násznép valószínűleg vidámabb, és őszintébb fotókat lőne,
megszabadulhatnál attól a kényszertől, hogy a képeid minél több lájkot
érjenek.””
1. ki mondta, hogy fel kell tenni fészre?
2. ki mondta, hogy a lájk számít, ha már felteszed? 😀
Rossz az alapkoncepció…
Egy két szabad ég alatt készült képen kívül másra én sem vágyom.
Így van… Akinek nincs igénye rá, annak szüksége sincs rá… Senki se mondta, hogy kötelező! Max pár év múlva megbánja, hogy egy normális képe sincs élete egyik legmeghatározóbb eseményéről…De ez legyen az ő baja! Az esküvői fotósoknak lesz elég megrendelésük így is!