Újdonságok, videofelvétel
A Nikon D500 tekintetében szinte bármit, bármelyik szolgáltatást, funkciót fel lehet hozni, mert mindenben jobb, mint az elődje(i). Nincsen olyan része, amit ne lehetne kiemelni mint „a legjobb újdonság, a legjobb funkció”. Talán kezdjük is ezért egy viszonylag szerényebb újítással, ami jobban szemügyre véve megint csak nem annyira szerény, mint hinnénk. Konkrétan a dönthető, érintésérzékeny kijelzőre gondolok, ami gyakran lesz majd a fotós segítségére.
Nem tudom miért, de sokan irtóznak attól (legalábbis korábban több ismerősöm fejezte ki ellenszenvét az újítással kapcsolatban), hogy egy tükörreflexes fényképezőgépnek – főleg a profi kategóriában – mozgatható, ne adj’ isten érintésérzékeny legyen a hátsó kijelzője. Bevallom, korábban nekem is voltak kétségeim afelől, hogy vajon nem megy-e könnyen tönkre az, amit állandóan döntögetünk (és/vagy tekergetünk, kihajtunk), de – igaz, nem dSLR vázon – már évek óta nagy megelégedéssel használok kihajtható és elforgatható egérmozival felvértezett fényképezőgépet, és annyira megszerettem, hogy többé már nem kellene olyan fotómasina, aminek fixen rögzített lenne a monitora. Ja, és még tönkre sem ment, pedig rengeteget forgatom, csavarom, tekerem – igaz, ésszel és körültekintően.
Amint azt írtam, a D500 kijelzője mozgathatósága mellett végre érintésérzékeny is lett, aminek köszönhetően a másodperc töredéke alatt jelölhetjük ki a rengeteg AF mező egyikét, lapozhatunk végig tucatnyi fotót, állíthatjuk be a fehéregyensúlyt fehérpont kijelöléssel, tölthetünk ki szöveges mezőt (pl. WiFi hotspot nevét, jelszót stb.), vagy zoomolhatunk bele élőképes módban a témába, hogy olyan precízen állíthassuk élesre a képet, mint korábban tükörreflexessel még soha (az élkiemeléses kézi élességállítás viszont kimaradt, sajnos). Az érintőpanel tehát tökéletesen kiegészíti, nem helyettesíti a készülék kezelőfelületének „analóg” részét (értsd: gombokat, tárcsákat).
A fenti ábrán megcsodálhatjuk a D500-nak mind a 153 fókuszpontját. A vörös és fekete keretes pontok a fotós által közvetlenül kiválaszthatóak, a vörös és fekete pöttyök afféle segéd AF mezők, melyeket nem lehet közvetlenül kijelölni. Ezek kvázi mezőcsoportként veszik körbe az „igazi” AF pontot, de automatikus mezőválasztásánál a gép ugyanúgy használja őket, mint a keretes-pontos AF mezőket. Összesen 99 keresztérzékelőt találunk a kiosztásban, melyek közül 35 közvetlenül is kiválasztható. A D500 AF rendszere a full frame lapkás D5-ből származik – ennek óriási előnye, hogy a kisebb szenzoros gépnél szinte a teljes képterületen találhatóak AF mezők.
A fekete keret az 1,3-szoros kivágást jelöli, amin összesen 117 fókuszpont terül szét. Ha ezt a kivágásos módot használjuk, akkor a modern, tükör nélküli rendszerkompaktokhoz hasonlóan, a teljes képterületet elárasztják az AF mezők. A Multi-CAM 20K érzékenységén is javítottak a mérnökök, így ez a rendszer immár -4 FÉ-től (csak a középső AF mező; a többi 152 mező -3 FÉ-ről indul) egészen +20 FÉ-ig működőképes, ami azt jelenti, hogy szinte gyertyafény mellett, illetve tűző napos, fehér homokos strandon is talál magának kapaszkodót, és képes élesre állni.
A Multi-CAM 20K F5.6 és F8 között 37 AF mezővel (25 keresztérzékelővel), F8-on pedig még mindig 15 AF mezővel (5 keresztérzékelővel) képes az automatikus élességállításra, tehát bátran elővehetjük az 1,4x és a 2x telekonvertereket. Az AF követés során beállítható AF-L módban, hogy a téma mozgása folyamatos, vagy kiszámíthatatlan (véletlenszerű) jellegű, illetve az is, hogy hogyan reagáljon a rendszer arra, ha témakövetés során a téma egy másik tárgy által fedésbe kerül.
Óriási újítás az automatikus AF finomhangolás, aminek hála vége a hosszadalmas és fárasztó munkának, amivel egy-egy objektív precíz beállítását elvégezhetjük. Ehhez a D500-zal csupán arra van szükség, hogy élőképes módban (tehát kontrasztérzékeléssel) élesre álljunk a beállítani kívánt objektívvel; végül, pár gombnyomással, a beállítások el is menthetőek.
Fényképezés és videózás során gyakran kényszerülünk olyan környezetbe, ahol 50/60 Hz-en villogó, mesterséges fényben kell dolgoznunk. A Nikon D500 vibrálás-mentesítő szolgáltatása álló- és mozgóképeknél egyaránt használható, így minden esetben egyenletes lesz az expozíció: az elektronika a legfényesebb pillanatokban állítja be a megfelelő értékeket.
A 180 000 pixeles RGB érzékelő arra is képes, hogy felismerje a témát/jelenetet, amit fotózunk, így az „Advanced Scene Recognition System (ASRS)” rendszerrel akár arcokat is felismertethetünk, aminek hatására az élességállítás és a fehéregyensúly mellett az expozíció is a lényegre lesz beállítva, optimalizálva.
Végül egy a vezeték nélküli működésre vonatkozó újdonság: a D500-ban elérhető a SnapBridge legfrissebb variánsa, ami alacsony energiaigényű Bluetooth kapcsolaton keresztül biztosít folyamatos kapcsolatot fényképezőgép és okoseszköz között. A SnapBridget használhatjuk arra, hogy az elkészített fényképeket automatikusan továbbítsa a fotómasina az okoseszköz felé, hogy az adott okoseszközön megnézhessük a fényképezőgépen tárolt képeket, hogy GPS adatokat fűzzünk a felvételek EXIF adataihoz, hogy megjegyzéseket, szerzői jogi információkat fűzhessünk a képek EXIF adataihoz, hogy távvezérelve fényképezzünk, és hogy a Nikon Image Space társzolgáltatásba automatikusan feltölthessük képeinket.
Videofelvétel
A dSLR fényképezőgépekkel való videózással a nagy rivális robbant be a köztudatba, ám az évek során „tudjuk kinek” nem sikerült olyan dinamikus módon továbbfejlesztenie ezt a szolgáltatást, mint azt a felhasználók elvárták volna. Ennek okai nem egyértelműek: egyesek a mérnökökre, mások a marketingesekre mutogatnak, hogy csak a jóval drágább, kifejezetten a videózásra („Cinema”) kihegyezett dSLR és dSLR szerű gépekkel érhetőek el olyan funkciók, amik a sokkal kedvezőbb árú, kisebb és könnyebb tükör nélküli rendszerkompaktokban akár alapfunkcióként is jelen vannak.
Úgy tűnik, hogy a Nikon mérnökei egyszer és mindenkorra megelégelték, hogy másod, harmad, illetve sokad szerepet játszanak, ha mozgóképfelvételről van szó. A D500 ezért (is) óriási ugrást jelent a gyártó történetében: A HD felbontás mellett már nem csak a Full HD érhető el (progresszív 60/50/30/25/24 kép/mp képfrissítési frekvenciával), hanem átválthatunk „NégyKára” (4K – 3840 x 2160), amit 30/25/24 kép/mp-es frissítéssel használhatunk. Igaz, vannak megkötések, így 4K felbontásban a fényképezőgép egy további 1,5x képkivágást használ, tehát az ultra nagylátószögtől, sajnos, búcsút lehet venni. Cserébe legalább nincs megkötés a felvétel hosszát illetően: míg a D5-nél 4K-ban csak három (3) percnyi anyagot lehet rögzíteni, addig a D500-zal az EU korlátozások szerinti 29 perc 59 mp hossz is lehetséges. És van zebra is, amivel a kiégett területeket lehet látványosan megjelölni.
A Nikon D500 egy igen hasznos szolgáltatást kínál, ha HD vagy Full HD felbontásokat használunk: bekapcsolhatjuk a digitális VR funkciót, ami a horizontális, vertikális és forgásirányú bemozdulások ellen véd úgy, hogy közben képes együttműködni az objektívbe épített képstabilizációs egységgel. Full HD-s felbontás esetén valamivel kisebb lesz a képméret, mert a digitális VR úgy dolgozik, hogy a kép közepét tartja stabilan, a keretsorokat levágja.
További örömteli hír, hogy az Expeed 5 CPU erejének köszönhetően immár nem csak állóképek esetében, hanem videózáshoz is elérhető az Active D-Lighting. A szolgáltatással HD és Full HD felbontású mozgóképek dinamikatartományát lehet igen látványosan megnövelni.
A time lapse szerelmesei is örvendezhetnek, mert gépen belül elkészíthető 4K (30/25/24p), Full HD (60/50/30/25/24p) vagy HD (60/50p) felbontásban a felvétel. Eközben a váz elektronikája az egyes képkockák közti durvább expozícióbeli eltéréseket is kisimítja (P, A, S módok használata mellett)!
Folytatás következik!
