A Zeiss egyik újabb, autofókuszos optikája a Sony tükör nélküli full frame vázaihoz (A7, A9) a Batis Distagon 18 mm F2.8 jelölést viseli. A 18 mm-es Batis ideális tájképekhez, épületek fotózásához, vagy akár asztrofotózáshoz – időjárásálló kivitelének köszönhetően nem kell azonnal menedéket keresni, ha elered az eső, vagy a szél felén fúj pár porszemet. A Batis sorozat érdekessége az OLED technológiára épülő kijelző, amin a tárgytávot láthatjuk (erről majd kicsit később bővebben írni fogok).
A Sony E-bajonettes objektív tizenegy lencsetagot tartalmaz, amit tíz csoportba rendezve szereltek a tubusba. Az átlósan 99° látószöget kínáló optika legkisebb tárgytávja 25 cm (szenzorsíktól mérve), 43 mm-es a képköre, és 77 mm átmérőjű szűrőket fogad. 95 x 80 mm-es terjedelméhez csupán 330 grammos tömeg társul. Az élességállító gyűrű elektronikus összeköttetésben áll a lencsetagokat mozgató rendszerrel („focus by wire”), így a kézi élességállítás sebessége nem lineáris, hanem attól függő, hogy milyen vehemenciával forgatjuk el a fókuszgyűrűt. A blende írisze kilenc darab, kerek alakú lamellából áll, így a közeli képeknél kellemes lesz a háttérelmosás jellege (bokeh).
A Batis Distagon 18 mm F2.8 a Zeiss különleges, T* jelű lencsebevonatát is megkapta, ami roppant hatékony a becsillanások és szellemképek kivédésben. És ez nem mese, már több olyan Zeiss objektívvel volt dolgom, amelyek kezelve voltak ezzel a bevonattal, és mindről ugyanaz mondható el: nagyon alacsony mértékű volt a becsillanások előfordulásának száma. Egy nagyon jó műszaki leírás olvasható a T* bevonatról a Zeiss honlapján, ajánlom mindenki szíves figyelmébe!
A 18 mm-es Batis levehető napellenzőt kapott, így tárolása, szállítása és az esetleges szűrőhasználat is kevésbé problémás. Igaz, a Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 nem egy hatalmas optika, azért a napellenzővel már elég dundi, ami a kisebb fotós táskákban gondot okozhat.
Az időjárás viszontagságai elleni védelem része a bajonettet körbe vevő, kék színű gumigyűrű, aminek az a szerepe, hogy meggátolja a nedvesség, illetve a porszemek bejutását az objektív belsejébe. Amint már azt olyan sokszor leírtam, ezt a gumigyűrűt érdemes tisztán tartani, és időnként nagyon finoman, halványan átkenni némi szilikonzsírral, hogy a védelem minden esetben tökéletes maradhasson.
Ahogyan azt fentebb már említettem, a Batis sajátos vonása az OLED kijelző, amin a tárgytávolságot olvashatjuk le. Ha a fényképezőgépet kézi élességállításra kapcsoljuk, akkor a fókuszgyűrű többszöri balra való elforgatásával az objektív menüjébe jutunk, ahol a kijelzőt be/ki kapcsolhatjuk, illetve engedélyezhetjük MF esetére. A menü paraméterei közt úgy lépkedhetünk, ha szintén többször elforgatjuk balra a gyűrűt. Ez kissé lassú folyamat, de külön nyomógomb használata nélkül másképp nem nagyon lehetett megvalósítani. Szerintem a kijelző úgy jó, ahogy gyárilag érkezik, fölösleges hozzányúlni, áramfogyasztása gyakorlatilag kimutathatatlan, így nem nagyon lesz befolyással a fotómasina töltöttségére. A kijelzett értékek azonban nem minden esetben felelnek meg a valóságnak, tehát pontatlan a rendszer, ne hagyatkozzunk rá.
A Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 kifejezetten jól áll a Sony A7-nek; a teszteléshez a termék forgalmazójától, a Fotoplus Kft.-től egy Sony A7R III típusú, 42 MP-es fényképezőgépet kaptam kölcsön, így alaposan megdolgoztathattam az optikát. Íme, így fest a Batis a Sony vázon:
A Batis Distagon 18 mm F2.8 képminőségének vizsgálatakor többféle szempontot választottam. Egyszer a geometriai torzítások jellegét és mértékét szerettem volna feltérképezni, ami során érdekes dolgok derültek ki a lencserendszerről. Az alábbi animáció egyszer azt mutatja, hogy az Adobe Camera RAW modullal hívott, de a korrekciós profil betöltse nélkül milyen a torzítás, egyszer pedig azt, hogy profilozva mire számíthat a fotós, íme:
Az várható volt, hogy az ultra nagylátószög miatt hordótorzítás lesz látható, ám a „bajusztorzítsára” nem számítottam. Szerencsére ezt a geometriai hibát nem kell kézzel orvosolni, elég képhívás közben beélesíteni a korrekciós profilt, amit az ACR-ben találunk.
Második feladatként a peremsötétedés felmérését tűztem ki célul. A fenti animációt csak F8-ig folytattam, ugyanis a többi, szűkebb rekesznyíláson is ugyanolyan mértékű marad a vignettálás, mint F8-as blendeértéken. A Batis Distagon 18 mm F2.8 elég erősen vignettál, de ezt is gyorsan ki lehet venni a profil segítségével. Persze, lesz, aki direkt meghagyja (pl. én is), mert a peremsötétedés adott esetben érdekes hangulatot kölcsönöz a fotónak (tájképek készítésekor azonban mennie kell, ez evidens).
Jó hír, hogy színhibákra szinte egyáltalán nem kell számítani: még teljesen nyitott rekesz esetében is csupán egy-két pixelnyi, igen halvány lilásodás válik láthatóvá.
A fókuszlégzés jelensége észlelhető a Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 esetében, így a filmkészítők számoljanak azzal, hogy némileg változni fog a látómező, ha a kompozícióban két olyan téma közt váltanak élességet, amelyek messze esnek egymástól (és az egyik közel van a kamerához).
Mivel maga a gyártó is ajánlja csillagfotózásra a Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 objektívet, ezért kíváncsi voltam arra, mekkora a csóvásodás, avagy a kómára való hajlam. Itt tulajdonképpen azt vizsgáljuk, hogy a kép szélei, sarkai felé haladva a csillagok megtartják-e pontszerűségüket, vagy elkezdenek elnyúlni, csóvásodni. A kép közepén egyértelmű, hogy pontszerűek a csillagok:
És nagyon kellemes meglepetés, hogy a kép szélei, sarkai felé haladva sem változik a helyzet (a fotó bal alsó sarka látható a lenti képen; a torzítást korrigáló profilt nem töltöttem be híváskor, ezért látható geometriai torzítás):
Végül a kép élességére voltam kíváncsi. Igaz, a való világban készített fotók alapján már láthattam, hogy a Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 betyár éles képet ad (szinte már teljesen nyitott rekesszel is éles a teljes képsík), de azért a száraz, laborképeket is látni akartam. Íme, a tesztábra közepe:
Kattints!
Már az F2.8-on látottakba sem tudok nagyon belekötni, de ha F4-re szűkítjük a rekeszt, akkor talán még egy leheletnyivel kontrasztosabb, élesebb lesz az objektív képvilága. És mi a helyzet a sarkokban?
Kattints!
Az extrém sarkokban azért már picit más a helyzet. Ahhoz, hogy tökéletes legyen a képminőség, nem árt F5.6-ra rekeszelni. A Sony A7R III-mal párosítva F11 fölé már nem nagyon mentem, mert ott a diffrakció hatása kezdett el megmutatkozni a felvételeken (lágyabb lett a kép). A képmintákat itt találjátok.
Értékelés
A Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 tartja, amit ígér: kiváló minőség kívül-belül! Az AF sebessége nagyon gyors, és emellett szinte hangtalanul működik a rendszer. Az optika felbontóképessége nagyon magas szinten mozog, a 42 MP-es full frame szenzor sem tudta megizzasztani, így valószínűleg „jövőbiztos” befektetés lesz ez a Zeiss objektív (is). Tetszett a kis tömeg, így még az egésznapos kirándulás során sem kellett jegelni a kezemet – bár nem vagyok egy „gyenge gyerek”, azért volt már dolgom olyan ultra nagylátószögű objektívvel, amit a vázzal együtt nem bírtam pár órán át kézben cipelni. Becsillanásokkal nem találkoztam, pedig javarészt erős napfényben fotóztam az objektívvel. Azzal viszont számolni kell, hogy mint általában, az ilyen ultra nagylátószögek esetében, a kép szélei felé haladva torzulni fog a téma, ami főleg emberek, illetve geometriai formák megörökítésekor lehet problémás. Ajánlott minden esetben RAW-ban fotózni, és a használt képszerkesztőben betölteni a képkorrekciós profilt (a Zeiss optikái nagyon széles körben támogatottak, így ez nem lesz probléma). Csillagfotósok örülhetnek a kóma és CA mentes képnek!
Azonban minden érmének két oldala van, a Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 sem teljesen tökéletes: elsősorban az nem tetszett, hogy a fókuszgyűrű nincs fizikai összeköttetésben a lencsetagokat mozgató mechanikával, így a kézi élességállítás „olyan, amilyen”; az OLED kijelző jópofa dolog, de szerintem teljesen fölösleges. Egyrészt pontatlanok a rajta kijelzett értékek, másrészt – igaz, nem nagyon mérhető mértékben – értékes energiát von el a fényképezőgép akkujától. No, meg persze egy Zeiss üvegről lévén szó, a Batis Distagon 18 mm F2.8 sem egy kétpálcás termék: bruttó 459 900 forintért vásárolható meg a Fotoplus webshopjában. Ezek dacára jár neki a „Kedvenc” biléta, mert akinek a képminőség számít, az nem nagyon tudja elkerülni a német gyártó termékeit.
Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8
A Zeiss Batis Distagon 18 mm F2.8 objektívet és a Sony A7R III vázat a Fotoplus Kft.-től kaptam kölcsön. Az objektív műszaki adatlapja itt található.
