Külsőségek
No, ha már ennyire belemelegedtünk a Panasonic GX sorozatának elemezgetésébe, nézzük is meg közösen, hogyan fest az újonc, a DC-GX9!
Amint azt már említettem, a GX9 méretében és tömegében sokkal inkább az alá sorolt GX80-ra hasonlít, mintsem elődjére, a GX8-ra. „Mint két tojás” – lehetne mondani, és ezzel nagyot nem is tévednénk, hiszen még az opcionálisan megvásárolható DMW-HGR2 markolat is mindkét fényképezőgépre felszerelhető.
Kattints!
Elölnézetből csak a magasabbra felhúzott markolat és a picivel magasabb, szögletesebb homlokrész árulkodik a GX9-ről. Hátul már valamivel könnyebb megkülönböztetni a két masinát: a GX9 fókuszkapcsolót is kapott, de sokkal kiemelkedőbb a hüvelyktámasz, illetve a GX80 bekapcsolójának helyén az expozíció korrekcióért felelő tárcsa található. Ez felülnézetből még jobban látható:
Fent a GX80, lent a GX9
Aki valamilyen oknál fogva egy-egy ilyen fotómasinával rendelkezik, az akár csukott szemmel is mindent megtalál rajtuk még akkor is, ha valaki előzőleg (gonosz módra) felcserélte volna őket a fotós táskában: a kezelőfelület azonos.
Még a csatolófelület is megegyezik, ugyanis mindkét esetben a markolat oldalában található az USB és a HDMI aljzat. Amint arról a felirat is árulkodik, a DC-GX9-et USB-n keresztül tölteni is lehet.
A kijelző is ugyanúgy működik, lefelé és felfelé dönthető, ám egyik esetben sem kihajtható, vagy elforgatható – kár.
A beépített kis villanófejet olyan mechanikával látták el, amit akár le is foghatunk, így a vakucső fénye felfelé, például a mennyezetre irányítható. Nem egy óriási teljesítményű „rendszervakuval” állunk szemben, de deríteni ellenfényben ezzel is lehet, ha muszáj.
A váz aljának kialakítása nagyon hasonló a GX80-éhoz, csupán az akkufedél nyitásának iránya különbözik. Mindkét készüléknél közös fachon osztozik az akkumulátor és a memóriakártya. Sosem szerettem az ilyen megoldást, mert minden esetben nehézkesebb kipecázni az SD kártyát a foglalatból, mintha külön bejáratú fiókban lenne elhelyezve.
A DC-GX9 egyértelmű előnye a kistesóhoz képest, hogy az elektronikus keresőt akár 90 fokban fel lehet hajtani. Nem csak menő felülről lefelé nézve komponálni, hanem praktikus is olyan esetekben, ahol a téma közelebb van a talajhoz.
A Panasonic DC-GX9 tehát méreténél és tömegénél fogva egy kellemes kialakítású kis gép, és szerencsére az ergonómián sem esett csorba a miniatürizálás során. A jól bevált „panaszonikos” kezelőfelület szerencsére itt is megmaradt, így a már több Panasonic fényképezőgéppel rendelkező fotós is átszokási fázis nélkül veheti birtokba a készüléket.
