A Sony IMX250MZR, avagy sokkal hangzatosabb néven „Pregius” egy olyan képérzékelő, amely négyirányú polarizációra képes mindenféle kiegészítők nélkül. Az ipari célokra tervezett, elektronikus központi záras szenzorral a szó szoros értelmében véve teljesen új színben láthatjuk a világot. A gépi látáshoz való lapka felbontása 5 MP, átlós mérete 11,1 mm (2/3”-os). Minden egyes pixel saját polárszűrővel rendelkezik, amelyek a képérzékelő teljes felületén 2 x 2 cellás elrendezésben vannak elhelyezve. Ezekben a cellákban egy 0, egy 45, egy 90 és egy 135 fokban elforgatott polarizációs szűrő található.
Ennek az egyedi szűrőelrendezésnek köszönhetően a szenzor tetszőleges irányból érkező fény beesési szögét és intenzitását képes mérni. De miért is jó az, ha „szenzorra szerelt” polárszűrőnk van? Egyrészt egy speciális szoftverrel eltávolíthatjuk a nemkívánatos tükröződéseket (például transzparens felületekről), másrészt a szenzorra szerelt polárszűrő azonnal képes reagálni a fényviszonyok változásaira, ami a kültéri munkákat könnyítheti meg komoly mértékben (gondoljunk csak a mindent figyelő traffipax kamerákra, amelyek így simán beláthatnak majd az autónkba, hogy tényleg becsatoltuk-e az övet).
De akkor miért nem jó az objektív elejére szerelt polárszűrő? Mert az méret- és súlytöbblettel jár, ráadásul kell egy mozgatómechanizmus, hogy a fény változó beesési szögét kompenzáljuk használat közben (a fotós is forgatja a cirkuláris polárszűrőt fényképezés közben). Alábbi videóban a Flir munkatársa közérthetően magyarázza el a rendszer működését és előnyeit:
