Nem egész másfél hónappal ezelőtt, szeptember 28-án mutatta be a Zeiss legújabb objektívjét, a Batis Distagon 40 mm F2.0 CF-t, amely a Sony full frame képérzékelős tükörnélküli rendszerkompaktjaihoz készül. A márka hazai forgalmazójának, a Fotoplus Kft.-nek köszönhetően pedig már el is jutott hozzám ez az újdonság, hogy „jól megjárassam a próbapadon”. Szokásomhoz híven, először lássuk, mik a lencserendszer fizikai jellemzői!
Az objektív belsejében összesen kilenc lencsetag található nyolc csoportba rendezve; a lencsetagok közt több különleges kialakítású is jelen van, mint például az aszférikusak. A blende kilenc lekerekített lamellát számláló íriszét F2-22 közti értékekre lehet szűkíteni. Az átlósan 56 fokos látószöggel bíró optika természetesen kirajzolja a teljes kisfilmes szenzorfelületet. Az objektív igazi különlegessége a beépített fókuszmotoron és az OLED kijelzőn kívül a viszonylag rövid tárgytáv, ami a frontlencsétől számítva akár 14 cm is lehet. A legnagyobb nagyítása a terméknek így 1:3,3. A csupán 361 grammot nyomó tubus 91 x 93 mm terjedelmű, szűrőmenetének átmérője 67 mm.
Az élességállító gyűrű elektronikusan van összekötve a lencsemozgató mechanizmussal – erre a megoldásra azért is volt szükség, hogy a gyűrűvel az OLED kijelzőre kivetítendő paramétereket „beprogramozhassuk” (lásd később).
Az esztétikus és minőségi csomagolásban az objektíven kívül egy napellenzőt is találunk, arra tehát már nem kell külön költenie a fotósnak. Az említett fókuszgyűrű kellő tapadású, könnyű forgású, a fókuszálás sebessége a gyűrű forgási sebességétől függően változik.
A tubuson egyetlen egy kapcsoló található, amivel az AF működési tartományát lehet korlátozni. Érdekes, hogy az automatikus és a kézi élességállítás közötti váltást a fényképezőgép menüjében kell elvégezni. Az automatikus élességállításba – természetesen beállításoktól függően – bármikor belenyúlhatunk a fókuszgyűrű elforgatásával.
Az objektív frontlencséjének kisebb mérete miatt nem igényelné a 67 mm-es szűrőmenet átmérőt, ám így a legvaskosabb filterekkel sem fog vignettálni az optika. A fenti fényképen látható, hogy a Zeiss ezt az objektívet is ellátta a híres T* bevonattal, ami nagymértékben csökkenti a tükröződéseket, növeli a fényáteresztő képességét a lencsének, és növeli a kontrasztot.
A Zeiss Batis 40 mm F2.0 CF méretét tekintve szépen harmonizál a Sony A7 tapusú fényképezőgépeivel. Bár kissé duci az optika, a szinte elenyésző tömege miatt nem lesz orrnehéz a szettünk.
Az új Batis is időjárásálló kialakítást kapott, ezért a bajonett oldalán is megtaláljuk a szigetelést a kék gumigyűrű képében.
A Zeiss Batis 40 mm F2.0 CF igazi minőségi darab, ami nem is csoda – a Zeiss nem adna ki olyan terméket, ami rontaná jó hírnevét.
Az OLED kijelző „programozásához” kapcsoljuk a fényképezőgépet manuális fókuszba (MF). Ha a metrikus és az angolszász (m/ft) mértékegységek kijelzése közt szeretnénk váltani, akkor forgassuk a fókuszgyűrűt 360 fokban a legkisebb tárgytáv irányába (jobbra). Ha viszont a másik irányba, tehát a végtelen felé forgatjuk el 360 fokban a fókuszgyűrűt, akkor a kijelző üzemmódjai közül választhatunk: ON (mindig bekapcsolva), MF (csak kézi élességállításnál van bekapcsolva), vagy OFF (mindig kikapcsolva). A váltás mindig a gyűrű forgatásával történik (az értékek váltása közt mindig 360 fokban kell elforgatni a gyűrűt az adott irányba).
A képminták előtt pedig lássuk, hogyan teljesített a laborban a Batis 40 mm F2.0 CF! Első körben a geometriai torzítás mértékére voltam kíváncsi. Bár a Zeiss a honlapján azt írja, hogy nincs semmiféle torzítása az üvegnek, a valóság némileg másképpen fest:
A fényképezőgépen belüli korrekciókat kikapcsoltam, és a RAW fájl átalakításakor sem töltöttem be képjavító profilt (ezt nem is tehettem volna, ugyanis az Adobe Camera RAW legújabb, 11.0.0.61-es verziója még nem ismeri a 40 mm-es Batis-t). A párnatorzítás mértéke nem jelentős és igazából csak akkor látni, ha négyzetrácsokat fotózunk.
A fókuszlégzés jól látható, filmkészítők számítsanak rá, hogy élességállításkor változni fog a látótere az objektívnek!
A peremsötétedés a rekesz F4-re való szűkítésével megszüntethető, de RAW fájljaink hívásakor manuálisan is könnyűszerrel eltávolítható.
Kattints!
Kellemes meglepetés volt látni, hogy a Batis 40 mm F2.0 CF már teljesen nyitott blendével is tökéletesen rajzol: a teszteléshez kapott Sony A7R III bő 42 MP-es felbontása sem tudta megizzasztani az optikát. A kép közepén én semmiféle különbséget nem vettem észre az F2 és az F5.6-os felvételek élessége, kontrasztja kapcsán. F11 környékén viszont már elkezdi kártékony hatását mutatni a diffrakció, a kép lágyulni kezd.
Kattints!
A tesztárba közepének jobb alsó részén a Sony A7R III „hibája” látható F11-es értékig: az aluláteresztő hiánya moirét (hamis színeket) okoz. Az objektív viszont nagyon szépen rajzol!
Kattints!
A tesztábra jobb felső sarka is tökéletesen jelenik meg már F2-es rekeszértéken; ha valamiért, akkor csakis a peremsötétedés elkerülése végett és a mélységélesség növelése miatt rekeszelnék. Bár külön képsort nem készítettem, a színezéssel nem találkoztam a fotózás során. A képmintákat itt találjátok két könyvtárban.
Értékelés
A Zeiss Batis 40 mm F2.0 CF objektívbe egyszerűen nem lehet belekötni! Képminősége tökéletes, bokeh-ja kellemes, lágy. Ha nagyon kötekedni akarnék, akkor az AF/MF kapcsoló hiányát kifogásolnám, de másba akarva sem tudnék belekötni! Persze, mint a többi Zeiss, úgy ez a példány sem nevezhető olcsónak: a Fotoplus webshopjában és szaküzletében bruttó 399 900 forintért vásárolható meg, cserébe viszont olyan lencserendszerhez juthatunk, ami több fényképezőgép generációváltást is túlél. Tőlem jár neki a „Kedvenc” plecsni!
Zeiss Batis 40 mm F2.0 CF
A Zeiss Batis 40 mm F2.0 CF objektívet és a Sony A7R III vázat a Fotoplus Kft.-től kaptam a bemutatóhoz. A termék műszaki paraméterlistáját itt találod.
