Még idén tavasszal volt szerencsém kipróbálni a Sigma 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary lencserendszert, ami egy pici, könnyű, s kompromisszumoktól szinte teljesen mentes objektív a japán gyártó kínálatában. Most a nagyobbik testvére, a 24 mm F2 DG DN | Contemporary járt nálam, ami nem sokkal terebélyesebb (70 x 72 mm versus 64 x 50,8 mm), s nem is sokkal nehezebb (365 gramm versus 230 gramm), ám érezhetően nagyobb fényerejű. Mint a kisebbik variáns, úgy a 24 mm F2 DG DN | C is kifejezetten a tükörnélküli, full frame méretű képérzékelős fényképezőgépekhez lett tervezve.
A gyártó azt ígéri, hogy az L-bajonettel, vagy Sony E véggel megvásárolható 24 mm F2 DG DN | C optikája prémium építési minőséget, „éltől élig” tökéletes rajzot kínál megfizethető áron. A jelen esetben is teljes egészében fémből készült tubusban tizenegy csoportba rendezve összesen 13 lencsetag található, ahol egy FLD, kettő SLD, valamint kettő aszférikus kialakítást kapott. A tökéletes képminőség szolgálatában áll továbbá a Sigma „Super Multi-Layer Coating” többrétegű lencsebevonata, ami meggátolja a belső becsillanások, és a szellemképek képződését, s kemény kontrasztot biztosít. A belső élességállításért egy léptetőmotor felel, ami kompatibilis a nagysebességű, illetve a DMF és az AF+MF autofókusz módokkal. A Sigma 24 mm F2 DG DN | C továbbá kompatibilis bizonyos vázak (pl. a Sony A7-es sorozata) korrekciós funkcióival (színhiba, geometria, peremsötétedés). A Sigma újdonsága kilenc lamellából kialakított blendeírisszel garantálja a kellemes bokeh-t (lásd később).
Természetesen a Sigma 24 mm F2 DG DN | C is használható a gyártó saját USB dokkolójával (UD-11), így a jövőben érkező szoftverfrissítések, illetve a finombeállítások mind otthonunk kényelmében végezhetők el. A Sigma 24 mm F2 DG DN | Contemporary elektromechanikus fókuszgyűrűvel, blendevezérlővel, illetve egy AF/MF kapcsolóval is fel van vértezve. A por- és cseppálló bronz bajonett rendkívül erős, precíz megmunkálású; a lencserendszerhez a szokásos védőkupakok és napellenző mellett jár egy mágneses, fém védősapka (csakúgy, mint az F3.5-ös változathoz), ami nem csak stílusos megjelenést, de gyors használatot is biztosít. A Sigma 24 mm F2 DG DN | C szűrőmenetének átmérője 62 mm, a legkisebb tárgytávja pedig 24,5 cm 1:6,7-es nagyítási arány mellett.
Kattints!
Mivel a blendevezérlő gyűrű is elektromechanikus, ezért az írisz átmérőjét nem tudjuk vele befolyásolni, ha az objektív nincs vázra csavarva, illetve a fényképezőgép ki van kapcsolva. A rekeszvezérlő 1/3 FÉ lépésekben, halk kattanásokkal kísérve forgatható, s „A” állásban a vezérlést átadja a váznak.
Bár a Contemporary család tagjai nincsenek olyan szinten védve a környezeti hatások ellen, mint az abszolút csúcskategóriát képviselő Sigma Art sorozatú objektívek, azért az alapvető védelem, mint például a gumigyűrű a bajonett körül, itt is jelen van. Esőbe nem vinném ki ezt az kis szépséget, de párás, enyhén poros környezetben azért nem félteném.
Igaz, a Sigma 24 mm F2 DG DN | C valamivel nagyobb az F3.5-ös változatnál, azért még vele is igen kezes szettet képez a Sony A7-es gépcsaládja – a bemutatóhoz egy Sony A7 III fényképezőgépet használtam. A külsőségek után lássuk, milyen képminőség érhető el ezzel az objektívvel (kizárólag RAW formátumot használtam; minden képkorrekció ki volt kapcsolva a vázban és a konverzió során is csupán az expozíciós értékeket módosítottam igény szerint):
Míg a Sigma 24 mm F3.5 DG DN | C enyhe párnatorzítást mutatott, addig az F2-es variánsnál a nagylátószögű optikákra sokkal inkább jellemző hordótorzítás jelentkezett. Ez a geometriai aberráció csekély mértékű, s szerencsére könnyen korrigálható: ha JPEG állományokat használunk a fényképezőgéppel, akkor a készülék menüjében aktiválhatjuk a korrekciót, illetve RAW fájlok átalakítása során például az Adobe Camera RAW 14.0.0.950 már tartalmazza a bekapcsolható profilt, ami automatikusan javítja ezt a jelenséget is.
A fókuszlégzés látható mértékű, ami filmkészítők számára lehet akkor zavaró, ha gyakran alkalmaznak fókuszhúzást jeleneteikben.
Látod a becsillanást? Nem látod? Na, látod!
Az objektív kialakításának köszönhetően nagyon jól kordában tartja a becsillanásokat. Ezek a 24 mm F3.5 DG DN | C esetében azért jól láthatóak voltak, ha erős fényforrást is belevettünk a kompozícióba. További jó pont jár a mérnöki bravúrért, hogy színhibákat nem tudtam produkálni, így külön tesztképeket sem készítettem erre vonatkozóan (lásd majd a képmintákat).
A háttér és az előtér elmosása szép, kellemesen „krémes”, de a 24 mm F2 DG DN | C e téren nyilván nem veheti fel a versenyt az F1.4-es rokonaival.
A peremsötétedés itt, ennél az optikánál is jelen van, de körülbelül F4.0-tól már beáll egy olyan alacsony jelenléti szintre, amit egészen F22-ig tart. Kinek mi tetszik, én nem szoktam „letiltani” ezt a hatást.
Kattints!
Végül essen pár mondat a képélességről is, noha a képminták majd jobban bemutatják, mire is képes a Sigma újdonsága. A kép közepe már nyitott blende mellett is éles, részletgazdag, és kissé rekeszelve talán már csak a kontraszt lesz valamivel keményebb. A képek sarkaiban F2.5-től mondanám makulátlannak a rajzot, ettől szűkebb rekeszeken már csak a peremsötétedés mértéke csökken. A diffrakció nem kívánt hatása F11-en már észlelhető. A képmintákat ide töltöttem fel.
Kattints!
Értékelés
A Sigma már a 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary-val is igen magasra tette a mércét ebben a kategóriában, de a 24 mm F2 DG DN | C – szerintem – túlszárnyalta még ezt is: élesebbnek, kontrasztosabbnak látom a rajzát, de a becsillanásokat is egyértelműen jobban kezeli. A bokeh is szebb, ami az F2-ről induló írisznyílásnak tudható be. A geometriai torzítás mértéke maradt, de immár hordótorzítással találkozhatunk a párnatorzítás helyén; a fókuszlégzés mértékét is nagyon hasonlónak látom a két objektív esetében, így ez nem lehet perdöntő jellemző egyik optika mellett sem. Színhibákat nem láttam, azaz nem kellett bajlódnom a lilás él-elszíneződések korrigálásával. A fókuszmotor gyorsan és némán teszi a dolgát.
Amint azt már a 24 mm F3.5-nél is leírtam, a még nagyobb fényerő mellett egyedül a szigetelés mértéke szólhat a magasabb besorolású Art széria mellett. A Sigma 24 mm F2 DG DN | Contemporary bruttó 225 000 forintos ára sem annyival magasabb a Sigma 24 mm F3.5 DG DN | C áránál, hogy könnyű legyen eldönteni, melyiket szeretnénk hazavinni; akinek minden gramm, minden milliméter számít, az válassza a kisebb/könnyebb variánst, nem jár rosszul az F3.5-össel sem. És hogy még jobban megnehezítsem a döntést, a látottak és tapasztaltak alapján a Sigma 24 mm F2 DG DN | Contemporary-nak is megadom a „Kedvenc” plecsnit.
Sigma 24 mm F2 DG DN | Contemporary
A Sigma 24 mm F2 DG DN | Contemporary objektívet a márka hazai képviseletétől kaptam bemutatóra. A lencserendszer paramétereit itt találod.
