Az időjárás ellen szigetelt még nem jelenti azt, hogy vízálló!

A gyártók gyakran hangoztatják, hogy XY fényképezőgépük, objektívjük „védett az időjárás viszontagságai ellen”, illetve „por- és cseppálló kivitelnek örvend”. Ugyanakkor beázás esetén az adott készülék elveszti a garanciáját, onnantól csakis fizetős javításra tudjuk leadni a szakszervizbe. Persze, mindig voltak olyan gyártók, akik magasabb szintre emelték a „por- és cseppálló” értelmezését, és némi költői túlzással vízhatlan vázat tettek le elénk. És persze a por- és cseppállóság is kategóriánként változó: míg az alsó kategóriás műanyag szappantartóra elég rátüsszenteni ahhoz, hogy elszíneződjön a belsejében a nedvességet jelző ellenőrző matrica, addig a csúcskategória még a szakadó esőt is jól tűri (egy ideig).

A Nikon Z 9 csúcskategóriás fényképezőgép szigetelése (Kép forrása: Nikon)

De akkor mit is jelenthet, mit takar ez a por- és cseppálló szigetelés? A fényképezőgép és az objektív (meg a vaku és a többi elektronikus tartozék) manapság alapvetően egy számítógépként fogható fel, még az egyszerűbb autofókuszos, elektronikus csatlakozóval ellátott lencserendszerben is legalább egy chip található. Az elektronika árammal működik, az áram pedig csak akkor nem okoz kárt az adott alkatrészben, ha az a gyárilag előre megtervezett útvonalon tud zavartalanul folyni. A nedvesség és az apró porszemek pedig vezetik az áramot, így az olyan helyekre is eljuthat az eszköz NYÁK-ján, vagy chipjein, ahová nem kellene, legrosszabb esetben pedig zárlatot okoznak, ami megöli a gépet, optikát.

A bajonettet szigetelő gumigyűrű veszi körül

A por- és cseppálló kivitel általában egy olyan alapszintű védelmet jelent, ami a „rendeltetésszerű használat során” megakadályozza a pára és a por bejutását a kényes alkatrészekhez. Ezek a védelmi rendszerelemek konkrétan gumigyűrűk, gumidugók és speciális membránok, amik útját állják a porszemcséknek és a nedvességnek. Ugyanakkor ezek a védelmi rendszerek már nem képesek a nagyobb mennyiségű nedvesség, vagy por, homok elleni védelemre. Ezeket a szigeteléseket – ahol lehet – ráadásul időnként ápolni kell, kellő tisztítás után nem árt a gyártó által jóváhagyott kenőanyaggal, védőréteggel ellátni, hogy idő előtt ne öregedjenek el, ne menjenek tönkre. Drágább vázat, objektívet nem árt például öt évente szakszervizben átnézetni, kitakaríttatni, hogy az továbbra is hibátlanul szolgálja a fotóst.

Az Olympus Tough TG-6 – na ő vízálló!

Sajnos, a por- és cseppállóság nincs standardizálva, gyártónként és termékkategóriánként (lásd fentebb) ezek minősége és ellenállóképessége eltérhet és el is tér; csupán az IP és az IPX szabványok (szilárdtestek és nedvesség elleni védelem) nyújtanak megbízható adatot arról, hogy egy adott készülék, termék mennyire bírja majd a hétköznapi strapát a dzsungel mélyén, vagy a homokos tengerparton. Szóval a por- és cseppálló termékkel is csak óvatosan, körültekintően bánjunk, nem búvártokról van szó!

A Panasonic DC-FT7 – mondhatni fagyálló

Függelék: az elmúlt években feltűnt a fagyálló jelölés is a szigetelések közt. Ez általában azt jelenti csupán, hogy a szigetelések kb. -10°C-ig nem dermednek kővé, illetve a rendszerben található kenőanyagok (pl. az objektívben az írisz mozgását elősegítő anyagok) nem szilárdulnak meg, hogy az adott eszköz használhatatlanná váljon. Az akkumulátorokra ez védettségi jelölés nem vonatkozik, minél hidegebb van, azok annál gyengébben teljesítenek.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.