A Samyang AF 135 mm F1.8 FE bemutatója

Sajnos, csak mostanában jutott el hozzám bemutatóra a Samyang egyik újabb csodája, az autofókuszos, Sony E bajonettes AF 135 mm F1.8 FE, ami mesésen szép háttérelmosást ígér F1.8-as induló blendeértékével és tizenegy lamellás íriszével. De még mielőtt rátérnék a finomságokra, lássuk a száraz paramétereket, mire építkezik ez a lencserendszer! Nos, a tubus belsejében tizenegy csoportba rendezve összesen 13 lencsetag található, ahol egy darab U-ASP („ultra-precíziós” aszférikus), kettő darab HR (magas fénytörésű), illetve három darab ED kialakítású. A gyártó az üvegfelületeket UMC bevonattal gőzölte fel, ami kemény kontrasztot és becsillanásoktól mentes képet garantál. A legkisebb tárgytávja a full frame méretű képérzékelőket is kirajzoló objektívnek 69 cm, a legnagyobb nagyítása 0,243-szoros.

A 129,6 x 93,4 milliméteres terjedelemhez 772 grammos tömeg társul, a szűrőmenet átmérője pedig 82 mm. Full frame szenzorokon 18,9°-os a látószög, míg APS-C lapkával szerelt vázakon 12,5°-ra csökken ez az érték (itt az átszámolt gyújtótávolság 202,5 mm-re módosul). A Samyang AF 135 mm F1.8 FE szigeteléssel is el lett látva, így por- és cseppállónak mondható. Az autófókuszt egy lineáris léptetőmotor támogatja, ami megfelelően gyorsan és halkan végzi a dolgát. A fentebb már említett tizenegy lamellából álló blende íriszét F1.8 és F22 közti értékekre lehet szűkíteni.

A Samyang AF 135 mm F1.8 FE tubusán megtalálható egy a fókusz-tartományt korlátozó kapcsoló, amivel beállíthatjuk, hogy az AF mely tartományban dolgozzon (teljes tartomány, 0,69-2 m, 1,5 m – végtelen), illetve egy egyedi kapcsoló („CUSTOM”), aminek M1 és M2 állása van, valamint a felprogramozható, gyárilag a fókuszt tartó gomb. Az egyedi kapcsolóval a fókuszgyűrűre bízott feladatok közt válhatunk: vagy az élességet, vagy a blendeértéket vezérelhetjük vele (a későbbiekben firmware frissítéssel érkeznek majd új funkciók).

AF/MF kapcsoló nincs, a fókuszmódot továbbra is a vázon kell kiválasztani. A Samyang AF 135 mm F1.8 FE kompatibilis a Sony vázak képkorrekciós módjaival (geometriai torzítás, színkorrekció stb.), de ezek csak a JPEG állományokra lesznek hatással. Érdekesség: a váz menüjében felprogramozható nyomógombnak is van egy teljesen egyedi szolgáltatása, ami kifejezetten a csillagfotósoknak szól! Az objektív váz közeli végén (ahol a bajonett van) található egy többszínű LED. Ennek csillagfotó módban lesz szerepe, ugyanis ez a fény mondja meg nekünk, hogy jó helyre fókuszáltunk-e. Aki már próbált koromsötétben csillagfotókat készíteni, az bizonyára konfrontálódott már a legnagyobb ellenséggel, a megfelelő élesség megtalálásának problematikájával. Míg távcsöveknél segédeszközöket alkalmazhatunk az élességállításhoz (mint például a Bahtinov maszkot), addig a fényképezőgépeknél jó esetben csak az élőképre és annak kinagyítására tudunk támaszkodni. Ráadásul, ahogy öregszünk, úgy romlik a látásunk, s az évek múltával szép lassan, de biztosan búcsút inthetünk a közellátásnak. Az élőkép segítségével való fókuszálásnál pedig nem minden esetben elég a pluszos szemüveg, gyakran látni nagyítót is az asztrofotósok kelléktárában. Itt jön képbe a Samyang újítása, ami már egy pár másik modellben is megtalálható: automatikusan ráállhatunk az „igazi” végtelenre, azaz valóban pontszerű, éles csillagokat láthatunk majd a keresőben és az elkészült képeken!

A folyamat a következő: miután rácsavartuk az objektívet a kikapcsolt fényképezőgépre, tartsuk nyomva a funkciógombot az objektív tubusán, majd eközben kapcsoljuk be a fotógépet. A lencserendszer LED-je vörösen kezd el világítani, majd egy kis idő után átvált zöldre, ami azt jelenti, hogy az optika a végtelenre állt. Ilyenkor az autofókusz automatikusan kikapcsol, és csak kézzel lehet élességet állítani. Ha azonban valamilyen oknál fogva „elmászna” a végtelenünk (például véletlenül ráfogunk a fókuszgyűrűre, és az picit elfordul), csak nyomjuk meg újra röviden a nyomógombot az objektíven, s az újra rááll a végtelenre. Gyárilag előre be van állítva a végtelen, de ha nem felelne meg ez az érték, akkor ugyanígy indítsuk el az asztrofotó módot, tekerjük a fókuszgyűrűt a kívánt pozícióba, majd kb. 3 másodpercig tartsuk nyomva a funkciógombot a lencserendszeren. A fényképezőgép kijelzője röviden villan egyet, majd a LED a tubuson zöldre vált – már fel is programoztuk és beírtuk az új értéket az objektív EPROM-jába! Íme, a gyártó saját útmutatója a művelthez:

A rövid bevezető után lássuk, milyen a Samyang AF 135 mm F1.8 FE képminősége, rajza! Kezdjük is talán a geometriai torzításokkal:

Amint az a fenti képen látható, a Samyang AF 135 mm F1.8 FE – ahogyan sejteni is lehetett – mutat némi párnatorzítást. Azonban a vonalak görbülete egyenletes, tehát a korrekció rendkívül egyszerűen megoldható, nem kell hullámos vonalakkal küzdeni. Az Adobe Camera RAW jelenlegi verziója (14.3.0.1072) nem ismeri ezt a lencserendszert, ezért kézzel kell egy csúszkát arrébb húznia a fotósnak az utómunka során. Vagy fotózzunk JPEG-ben, így a fényképezőgép saját korrekcióit használhatjuk.

A gyártó az AF és az átmenet-mentesen állítható írisznyílás végett ajánlja ezt a 135 milliméteres objektívet a filmkészítők, operatőrök figyelmébe, ám résen kell lenniük fókuszhúzáskor, ugyanis a Samyang AF 135 mm F1.8 FE fókuszlégzése jelentős.

A peremsötétedés nem vészes, sőt, F3.2 környékén már teljesen meg is szűnik, de akinek nem tetszik nagyobb nyílásoknál a vignettálás, az manuálisan, vagy JPEG-ben képelve az automatikus korrekciók használatával szabadulhat meg tőle.

Kattints!

A színhibákat nagyon szépen elnyomja az optikai formula. A fenti fotón igen erős kontraszt-éleket találunk, de még F1.8-as rekesznyílás mellett sem látni lilás él-elszíneződést!

Nem állítottak valótlant a gyártó szakemberei, amikor azt állították, hogy a Samyang AF 135 mm F1.8 FE bokeh-ja mesésen lágy, „krémes” hatású! A téma központi részét nagyon szépen ki lehet emelni ták rekesznyílások használatával, az elő- és a háttér pedig szinte elolvad a tárgy körül!

Kattints!

A Samyang AF 135 mm F1.8 FE rajzával is meg lehetünk elégedve, komoly problémákkal nem találkoztam. Igaz, teljesen nyitva kissé lágy a rajza, de a kép éles, F2.8-tól pedig már a kontraszt is bitang. A képszélek, képsarkok olyan F3.2-F3.5 környékén válnak makulátlanná, itt már a peremsötétedés sem szól bele a rajzba.

A Samyang AF 135 mm F1.8 FE viszonylag tömzsi, és tömege kapcsán sem kapunk sérvet; például a Sony A7 III vázon nagyon szépen fest, kézbe véve pedig nem akar előre billenni a szett.


Tetszetős és kívánatos a Samyang AF 135 mm F1.8 FE


Gumigyűrű övezi a bajonettet


Lenyűgöző látványt nyújt..


A képmintákat itt találjátok

Értékelés

A Samyang AF 135 mm F1.8 FE egy igazán szeretnivaló objektív, hiszen gyönyörű a bokeh-ja, már nyitva is jól rajzol, pluszfunkciókat is kínál (lásd: automatikus végtelenre állás csillagfotózáshoz), szinte teljesen mentes a színhibáktól, illetve az ára is baráti (bruttó 350 000 Ft, a Sony saját verziója 750 000 Ft), s rendkívül közel mehetünk vele a témához (rövid tárgytáv), de nem tökéletes (mi az?). Az autofókusz lehetne valamivel gyorsabb, és megesik, hogy a motor munka közben picit hangosabb a kelleténél. F1.8-on kissé lágy a rajzolat, de például portrézáshoz ez kifejezetten jól jöhet. Nos, a tapasztaltak tükrében én megadom neki az „Ajánlom” plecsnit, mert megérdemli!

Samyang AF 135 mm F1.8 FE

A Samyang AF 135 mm F1.8 FE objektívet a Tripont Foto Video Kft.-től kaptam bemutatóra. A lencserendszer műszaki leírása itt található.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...