Ha a mesterséges intelligencia segítségével hozol létre egy képet, akkor – így az amerikai szerzői jogi hivatal – azt a képet nem illeti szerzői jog, tehát bárki, bárhol szabadon használhatja azt. A hivatal álláspontja szerint ugyanis ahhoz, hogy valamit szerzői jog védjen, ahhoz azt az alkotást valakinek, tehát egy élő személynek kell(ett) létrehoznia. Amennyiben olyan képről van szó, ami valódi fényképrészletet is tartalmaz, úgy azt a részletet – természetesen – megilleti a szerzői jog, de a MI által hozzáadott részeket nem védi semmi. A hivatalnál bejegyezni kívánt műalkotások esetében ráadásul meg kell jelölni azokat a részeket, amiket a mesterséges intelligencia segítségével hozott létre a művész. Amennyiben egy valós részletet például átszíneztünk a MI segítségével, akkor az a „de minimis” (avagy csekély, jelentéktelen módosítás) esete, tehát megilleti a szerzői jog. Szóval, a „szintográfusok” műveit semmiféle szerzői jog nem védi, bárki, bárhogyan felhasználhatja műalkotásaikat. (Forrás: petapixel.com)
Használd szabadon, nem védi semmiféle szerzői jog
