Augusztus 19-én mutatta be a Sigma az APS-C képkört rajzoló 12 mm F1.4 DC Contemporary-t, ami a Sigma 200 mm F2 DG OS Sports árnyékában kissé „odaveszett”, de a nagylátószög rajongóinak semmivel sem volt jelentéktelenebb a bejelentése, mint a nagy 200-as üvegé. Szerencsére a gyártó hazai képviseletétől ezt az objektívet is megkaptam egy próbára, így el tudom mondani róla a tapasztalataimat. De lássuk, mit is kínál ez a lencserendszer hardver szinten:
Ahogyan már típusjelöléséből is kiderült, a Sigma 12 mm F1.4 DC Contemporary az APS-C méretű szenzorok köré épített fényképezőgépekre lett tervezve. A japán gyártó terméke Canon RF-S, FujiFilm X és Sony E bajonettel kerül a boltok polcaira szeptember elején. Az optikai formula 12 csoportba rendezve összesen 14 lencsetagot tartalmaz, ahol kettő SLD és három aszférikus kialakításnak örvend. A blende íriszét kilenc darab lekerekített lamella alkotja, ami kellemes háttérelmosást ígér (lásd majd a képmintákat). A legkisebb tárgytáv csupán 17,2 cm, így igény esetén rendesen „belemászhatunk” a téma lelkébe.
A szűrőmenet átmérője 62 mm, de a teljes objektív sem óriási (sőt): 68 x 69,4 mm a terjedelme, míg tömege is csupán 225 gramm. A gyors és néma élességállításért egy STM léptetőmotor felel. További jellemzők: víz- és olajtaszító lencsebevonat, rekeszgyűrű (a Canon verzión vezérlőgyűrű), por- és cseppálló kivitel, minden egyes lencsetagot a gyártó saját MTF mérésrendszerével vizsgál, ami látszik is a képminőségen.
Kattints!
Ahogyan a fenti termékfotón is látható, a kis Sigma tubusán a fókusz- és a blendegyűrűn kívül semmilyen más vezérlő nem található. Még egy AF/MF kapcsolót sem kapunk, így a fókuszmódok közti váltást a fényképezőgépen, vagy annak menüjében kell végrehajtania a fotósnak. A blendevezérlőt nem lehet reteszelni, így bármikor elforgatható. Használat közben jellemzően „A” állásban hagytam, mivel szeretem a vázról vezérelni a blendét, de amikor nagyon gyorsan akartam szűkíteni a fényrekesz nyílásán, akkor inkább a blendegyűrűt használtam.
Manapság már természetes, hogy a kedvezőbb árkategóriába tartozó objektívek is fém bajonettel bírnak. Nincs ez másképp a Sigma újdonságánál sem. Bár a hátsó lencsetag viszonylag közel van a bajonetthez, az nem lát el szigetelő funkciót. A bajonettkört négy darab csavar rögzíti a tubushoz. Bár a Sigma 12 mm F1.4 DC Contemporary kellemesen kicsi, semmiképp sem sorolható a játékszer kategóriába: a Sony A7 III-hoz jól illik méretben és tömegben egyaránt.
A fenti párosítástól még kisebb szettet kapunk, ha valóban APS-C szenzoros vázra csavarjuk fel a Sigmát. Egy Sony A6700-zal ideális „városnéző” lapulhat kabátzsebünkben. A külső vizsgálódás után vegyük szemügyre az objektív képminőségét a full frame vázon. Most is kizárólag RAW formátumot használtam, majd utólag, az Adobe Camera RAW legfrissebb verziójával konvertáltam 10-es JPEG állományokká a képeket. A konverzió során semmiféle képkorrekciót nem végeztem (profil sincs még az ACR-ben), csupán az expozíciós értékeket igazítottam igény szerint. Íme, a geometriai torzítás:
Noha nincs még képkorrekciós profil a Sigma 12 mm F1.4 DC Contemporary-hoz, a hordótorzítása egyenletes, könnyedén kiigazítható manuálisan is. A kisfilmes világban 18 mm-nek megfelelő látóteret kínáló lencserendszer körülbelül azt a mértékű torzítást adja, amit egy hasonló, de full frame lapkákra tervezett üveg.
A fókuszlégzés nem hatalmas, de észlelhető, így a filmkészítőknek ezzel is számolniuk kell fókuszhúzáskor.
A peremsötétedés F2.5 körül szűnik meg, de nagyobb rekesznyílás mellett sem zavaró – karaktert ad a fotónak.
100%-os képrészlet
Színhibával nem találkoztam; persze, ha valaki nagyon erőlködik és pixelre kinagyítva nézi a felvételeket, akkor az erősen kontrasztos részleteknél lehet látni minimális lilás éleket, de valós felhasználás során ezt egyáltalán nem lehet észrevenni.
Kattints!
A Sigma 12 mm F1.4 DC Contemporary rajza már teljesen nyitott blendével is tökéletes: a kép közepén – bár már a közellátásom nem olyan, mint húsz évvel ezelőtt – nem vettem észre különbséget az F1.4-es és az F2.8-as értékkel készült képek között. A tesztképek extrém sarkaiban is csupán a peremsötétedés miatt gyengébb picivel a képminőség, de F2.0-től már „csomót a kákán” eset áll fent.
100%-os képrészlet
Az optika háttér és előtér mosása „krémesen lágy” – nyilván ez a gyújtótávolság soha nem fogja elérni ugyanazt a hatást, amit egy kistelével produkálhatunk hasonló F-értékekkel („3D téma-szeparáció”). A képmintákat ide töltöttem fel.
Kattints!
Értékelés
Már én magam is unalmasnak érzem, amit írok a japán gyártó újdonságairól: a Sigma 12 mm F1.4 DC Contemporary rajza is kiváló. Betonkemény a kontraszt, éles a kép a blende teljes nyílástartományában, az élességállítás kellően gyors és pontos, a színhiba minimális, a geometriai torzítás egyenletes és könnyen korrigálható. De még a peremsötétedés sem volt átlagon felüli – nem igazán tudok belekötni semmibe sem. Mivel manapság már az ezres az új százas, így az ára sem tűnik elrugaszkodottnak (bruttó 240 000 Ft). És hogy milyen bilétát adok neki? Úgy van, kitaláltad: a „Kedvenc” jár neki is!
Sigma 12 mm F1.4 DC Contemporary
A Sigma 12 mm F1.4 DC Contemporary objektívet a márka hazai kirendeltségétől kaptam kölcsön. A termék honlapja itt található.
