Két másik kortársával együtt mutatta be a gyártó szeptember 9-én a Sigma 35 mm F1.2 DG II | Art elnevezésű objektívet. Ahogyan nevéből is kiderül, ez a 35 milliméteres luxusoptika egy már meglévő lencserendszer második, átdolgozott verziója: az újonc könnyebb és kisebb lett elődjénél. Kicsit konkrétabban: a 2019-ben bemutatott elődjéhez képest a fejlesztők az objektív hosszát kb. 20%-kal, míg tömegét kb. 30%-kal tudták csökkenteni. Ezt úgy érték el, hogy lebegő lencsecsoportot illesztettek a tubusba, ami egyébként a fókuszlégzés mértékét is minimalizálja (lásd majd lentebb). A lencsetagok tömegéből is sikerült lefaragni, közben a legmodernebb technológiáknak köszönhetően a képminőség még jobbnak ígérkezik. Az említett optikai formula jelen esetben 13 csoportba rendezve 17 lencsetagot tartalmaz, ahol 1 SLD és 4 db aszférikus jellegű.
Kattints!
A blende íriszét tizenegy darab lekerekített lamella alkotja, így nem is csoda, hogy „vajpuha” a bokeh. A rekesznyílást egyébként F1.2 és F16 közti értékekre csökkenthetjük 1/3 FÉ lépésben. A legkisebb tárgytáv 28 cm, a legnagyobb nagyítási arány 1:5,3. A szűrőmenet átmérője 72 mm, az objektív terjedelme 81 x 111,4 mm, tömege 755 gramm. A Leica L- és Sony E-bajonettel megvásárolható termék por- és cseppálló szigeteléssel, a frontlencse víz- és olajtaszító bevonattal van ellátva, így könnyebb tisztán tartani az egységet. A tubuson megtalálható az AF/MF kapcsoló, a rekeszgyűrű és retesze (működésénél is választhatunk fokozatmentes és fokozatos közül, illetve korlátozhatjuk elforgását manuális tartományra, vagy automata állásra), AFL felprogramozható nyomógomb, illetve a fókuszgyűrű. A néma és gyors fókuszálásért itt is egy HLA motor felel.
A bajonettet – természetesen – itt is strapabíró bronzból alakították ki, amit nikkellel vontak be. A körgyűrűt négy csavar fogja a tubushoz.
Elölről is egy élmény belenézni az optikába; a blende írisze „félig” nyitott állapotban van, ha az objektív nincs vázra csavarva és nem kap áramot.
A Sigma 35 mm F1.2 DG II | Art objektívet a már megszokott Sony A7 III vázammal tettem próbára. Ezzel a géppel klassz párost alkot a japán gyártó nagylátója. De a külső megtekintése után lássuk, hogyan teljesít az objektív a „vadonban”! A fényképezéskor kizárólag RAW formátumot használtam, 10-es minőségű JPEG állományokat az Adobe Camera RAW 17.5.0.2318-as verziójával hoztam létre, ahol kizárólag az expozíciós értékeken finomítottam, ha kellett. Az ACR említett verziója még nem tartalmaz képjavító profilt az új Sigma 35 mm F1.2 DG II | Arthoz – ez nem veszteség, hiszen amúgy sem használok profilt az objektívek tesztelésekor. Lássuk!
Az optika geometriai torzítása minimális, csupán egy leheletnyi hordótorzítás látható függőleges és/vagy vízszintes egyeneseket tartalmazó témáknál. A görbület egyenletes, nem tartalmaz hullámvonalakat, így korrekciója manuálisan is egyszerű.
Valóban, a fókuszlégzés – ahogyan azt a gyártó ígéri – minimális, de itt-ott azért észlelhető.
A peremsötétedés körülbelül F2.0-ig látható, utána mértéke konstans marad e legszűkebb rekeszértékig.
A fenti képrészlet (100%-os felbontás) jól mutatja, hogy a Sigma 35 mm F1.2 DG II | Art teljesen mentes a színhibáktól. Semmiféle lilás, vagy sárgás él-elszíneződés nem tapasztalható teljesen nyitott írisz használata mellett sem.
Bár általában nem ez az a gyújtótávolság, ahol „krémesen lágy” fókuszsíkon kívül eső elmosódásról szoktunk beszélni, azért az F1.2 az F1.2: ha közel kerülünk a témához, szépen ki lehet azt emelni a környezetéből.
Kattints!
A képélességet tesztkép fotózásával is szemléltetni szerettem volna. Ehhez a leggyakrabban használt rekesztartományt tettem be a fenti kollázsba. A kép élessége és kontrasztja csupán szemmel nem látható mértékben tér el a teljesen nyitott és némileg leszűkített írisz használatával fotózott témáknál. A kép extrém szélein, sarkaiban is csupán a peremsötétedés viszi el némileg a részleteket. Gyakorlatilag nem lehet belekötni a képminőségbe. A képmintákat ide töltöttem fel.
Kattints!
Értékelés
Nem tudom, hogy milyen gyártósorokkal és gyártóberendezésekkel rendelkezik a Sigma, de az elmúlt évek során folyamatosan érkeznek kiváló optikák a japán gyárból. Eleinte még azt gondolhattuk, hogy biztos csak egy kivételesen jól sikerült modellről van szó, de nem: főleg az Art és a Sports kategóriába eső lencserendszerek nyújtanak makulátlan teljesítményt. Ez, persze, nem azt jelenti, hogy a Contemporary kategóriába tartozó modellek rosszak, rosszabbak lennének, de ott a költséghatékonyság, a tömeg és a méret végett nem kapjuk meg a csúcskategória szigeteltségét, vagy a számtalan kezelőszervet, ami az Art, vagy a Sports kategóriában „alaptartozék”.
Persze, azt sem szabad elfelejteni, hogy a Sigma gyárában nagyon profi szakemberek dolgoznak; nélkülük akármilyen modernek, vagy jók is lehetnének a gyártósorok, gépek, a végeredmény egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen meggyőző lenne. Nos, a látottak és tapasztaltak után egyáltalán nem csoda, hogy a Sigma 35 mm F1.2 DG II | Art is kiérdemelte a „Kedvenc” besorolást. Jelenleg valamivel bruttó 600 000 Ft alatt kapható a szaküzletekben.
Sigma 35 mm F1.2 DG II | Art
A Sigma 35 mm F1.2 DG II | Art objektívet a márka hazai képviseletétől kaptam bemutatóra, a termék honlapja itt található.
