Az emberi agy egy átlagosan 1,4 kilónyi zselé állagú szövet- és zsírmassza – mégis az összes ismert élő szerkezet között ez a legösszetettebb. Akár egy trilliónyi idegsejt működhet itt kéz a kézben, s vezérlik a fizikai létünket, mentális folyamatainkat, melyek együttese megkülönbözteti az emberi fajt az összes többitől. (Képek forrása: NatGeo)
Fejünk hátulnézete betekintést nyújt az agy hátsó felébe és a nyaki gerincvelőbe. Ezek együttese alkotja a központi idegrendszert. A figyelemre méltó apparátus motorikus neuronokat alkalmaz a test izmainak működtetéséhez – így vagyunk képesek ezernyi mozdulatra.
Agyunk akár egy trilliónyi neuront is egybefoghat. Ezek az idegsejtek mind össze vannak kötve egymással, amint az a lenti képen is látható. Ennek az összekötöttségnek köszönhetően továbbíthatnak elektromos impulzusokat, így információkat is más sejtek felé.
Az MRI (Magnetic Resonance Imaging – mágneses rezonancia leképezés) vizsgálatok lehetővé teszik, hogy nagyon részletes, térbeli képet kapjunk az élő emberi agyról. Ez az eljárás áttörést hozott a kóros agyi rendellenességek felfedezésében, de akár tumorok és más betegségek korai felismerésénél is felbecsülhetetlen a technológia vívmánya.
A legújabb metsző- és vágóeljárásoknak köszönhető, hogy a tudósok akár papírvékony szeletekre tudják szelni az agyszövetet, s nyernek így betekintést az idegközpont rejtett működésébe. De nem csak a halottak agyszövetének vizsgálatánál jön jól az új és precíz eljárás: sebészek is alkalmazhatják műtéteknél úgy, hogy közben nem kell attól tartaniuk, hogy olyan részébe vágnak a szervnek, amibe nem akartak volna. Ráadásul az agyszövet nem érez, nem továbbít fájdalmat, így lehetséges az éber állapot melletti agyműtét.
