„Kicsi a bors, de erős!” – tartja a közmondás. A koreaiak azt már korábban is bizonyították, hogy szeretnek és mernek is nagyokat álmodni – na, de ekkorát? Legújabb kompakt (!) fényképezőgépük, a WB2200F ugyanis a Canon EOS 1Dx, illetve a Nikon D4 példáját követve beépített portrémarkolattal érkezik! De ez még nem minden, ugyanis a masina optikája 60-szoros átfogású (ekv. 20-1200 mm). A rendszer mélyén egy 16 MP-es hátulról megvilágított CMOS szenzor csücsül, amely 1/2,3” méretű. További ismertetőjelek: beépített Wi-Fi és NFC modulok, 3”-os LCD, elektronikus kereső, ISO 80-6400 érzékenységi tartomány, optikai képstabilizátor, Full HD videofelvétel 30 fps sebességgel, 608 grammos tömeg (akku nélkül), 119 x 121,8 x 35,5 mm-es terjedelem.
A beépített portrémarkolat előnyei egyértelműek (pl. az átlagosnál sokkal nagyobb akkumulátor használható), de míg a tükrös gépeknél azok felépítése miatt van szükség a portré állásra, a tükör nélküli kompaktoknál semmiféle problémába nem ütközne a négyzet alakú szenzor implementációja. Hogy mennyire lesz piacképes a Samsung e különös megoldása, azt majd a vásárlóközönség eldönti, de egy biztos: ezzel felkavarta a gyártó a kompaktok állóvízét.
Fura egy koncepcio. Foleg azert, mert a kompakt lenyege, hogy picike konnyen hordozhato legyen. Ott mivel kicsi a suly nem gond elforgatva kitartani a gepet. Erdekes egy joszag ez meg kell hagyni. En inkabb opcionalissa tettem volna a plusz markolatot mint a DSLRek nagyreszenel is az. Bar akinek nem kell az 1000 masik kompaktot valaszthat valoszinuleg ezert lett 1 test 1 lelek. (Ezt jol megmagyaraztam magamnak :)) Meretre kb mint a Canon 100D lehet bar ahhoz nem kaphato gyari markolat, ha joltudom.
Az ara is ott fog kezdodni mint a D4 vagy az 1Dx-e? 🙂
beceneve: ormányos, vagy elefánt
gúnyneve: kalapács
muhahhahahaaa 😀
Már épp gyújtottam volna rá a kedvenc mondókámra a négyzetes szenzorról, de látom, megelőztél. 😀
Amúgy ebből a példából látszik a legjobban, hogy a fotós ipar alapvetően a hagyományok továbbgondolására és nem a technológiai fejlődés nyújtotta új lehetőségekre épít. Azt a delíriumos őrültséget például, hogy a digitális fényképezés korszakában a rekesz- és zársebesség-előválasztáshoz hasonlóan miért nincs érzékenység-előválasztás is, senki nem fogja nekem elmagyarázni. Mert a filmes világban érthető volt, ugye. De most?
@kesztió: Mert önmagában céltalan lenne. Az automata és félautomata üzemmódokban előre megadhatod a használt érzékenységet a normálisabb gépeken. Ez érzékenység előválasztás nemde?
@mckmester: azért nem teljesen így van, mert a gépek nagy többségénél P módban a főtárcsa mindent állít, csak épp az érzékenységet nem. tehát igenis nem ekvivalens a másik kettő – kitüntetetten kezelt – móddal.
Amúgy – ha rajtam múlna – a következő lenne a módszer:
A módválasztó tárcsán csak iA és M mód lenne, de lenne külön A, S, és ISO gomb, amelyek csupán annyit csinálnának, hogy a megnyomásukkal automatára vagy manuálisra állíthatnánk az illető paramétert. És aszerint, hogy épp melyik automata és melyik nem, a beállító tárcsák pillanatnyi funkciója más-más lenne.
De ez most tényleg, milyen kérdés volt már? Van.
A P mód auto ISO nélkül, az az érzékenység előválasztás.
@kesztió: „tehát igenis nem ekvivalens a másik kettő – kitüntetetten kezelt – móddal.”
Nem is kell, hogy az legyen, hiszen aki fotóz, az a megjelenítendő képi hatást akarja befolyásolni a beállításokkal. Azt pedig a rekesz és a záridő határozza meg (mármint azon paraméterek közül amelyet a gépen állítani lehet).
Az érzékenység állítása az csak „szükséges rossz”, hiszen nem lehet minden záridő-blende párosítást azonos érzékenység mellett lefotózni adott fényviszonyok mellett.
mellett-mellett eh…
Mit nem adnék, ha a hozzászólást szerkeszteni lehetne.
@Mega Héja: Ez elvileg így is lenne, éppen csak a vázak 90+ százalékánál ilyenkor csak meg kell nyomni egy plusz gombot vagy be kell menni a menübe, hogy az érzékenységet gyorsan változtathassuk. Holott az előválasztásnak pont arról kellene szólnia, hogy az illető módban annak a bizonyos paraméternek a változtatása ÉLVEZZEN ELSŐBBSÉGET.
@mckmester: A megjelenítő képi hatást HÁROM paraméter határozza meg: a rekes,z a záridő és az érzékenység. de ezt a flilmes gépen nevelkedett fotósok, ahol a film befűzése után nem lehetett az érzékenységhez piszkálni, valahogy mindig elfelejtik…
@kesztió: „A megjelenítő képi hatást HÁROM paraméter határozza meg: a rekesz a záridő és az érzékenység.”
A helyes expozícióhoz kell mind a három :-). Az érzékenység a filmes időkben és ma is csak a szemcsésedést (képzajt) befolyásolja.
Miben lesz más a képi hatás, ha ISO 200 -on lövöd meg, mintha ISO 100 -on? Mármint a képzajon kívül. Az érzékenységet azért emeljük=csökkentjük, mert különben nem tudunk helyes expozíciót csinálni az elképzelt képhez szükséges blende-záridő párosítással.
Mi a halálnak akarnám állítani folyamatosan az érzékenységet? Megadhatok egy határt ami fölött már zavarna a zajosodás, a többit csinálja a gép, ha már rábíztam a rekeszt és a zárat, én csak kompenzálni akarok.