A szoftvergyártó Adobe 3D-s nyomtatási funkciókat és perspektivikus hajlítást („Perspective Warp” – perspektíva-korrekciós eszköz) adott hozzá a Photoshop Creative Cloud (CC) tudástárához – ezzel is csábítani próbálja a felhasználókat az előfizetéses rendszerébe. A Photoshop régebbi kiadását használók hiába is várják a frissítést, az új funkciókat a CS6 már – jogosan – nem kapja meg. A perspektíva-korrekciós eszközt az Adobe egyébként már tavaly is bemutatta, íme a kisfilm a prezentációról:
- Következő poszt Elkészült a 85 milliomodik Nikkor objektív
- Előző poszt Íme, az első képek az Olympus új m4/3 objektívjeiről
Olvastad már? Sigma objektívek tesztjei
Keresés
Támogasd az MLZphoto oldalt!
Ha szeretnél hozzájárulni az MLZphoto weboldal működéséhez, kérlek támogass némi adománnyal:
Egyszerűen használj banki átutalást ("ADOMÁNY" megjegyzéssel): OTP Bank 11773425-04680611

Facebook Követők
Ha tetszik az oldal és naprakész információkat akarsz olvasni a témában, kérlek, nyomd meg a Tetszik gombot és kövess a Facebookon is!




Ügyes trükkök, de azért a perspektívakorrekciót simán lehet intézni a CC előtti eszközökkel is (CTRL+A, CTRL+T, Distort = kábé 5-15 másodperc képenként, nem szignifikánsan hosszabb, mint a célzott eszközzel) – amint arra példát is kísérel mutatni a hölgy, még ha veszteségesen is, meg szándékosan nagyon elbaltázott kiindulási alapból is próbálja ecsetelni az új eszköz nagyszerűségét.
Más által készített, elbaltázott konzervfotó esetén lehet hasznos, de ha én fotózom meg a témát, és mondjuk nincs megfelelő tiltshift obi a birtokomban, akkor az obi tengelyét szigorúan párhuzamosan tartom a talajjal; ha olyan lencse van fönt, amiről tudom, hogy a szélei fele barrel effectet mutat, akkor eleve nagyobb látószöggel, körbevágásra tervezve a képmező közepére fotózom a fontos témát (vagy utólag ráeresztem a lencsekorrekciót, de ez már megint nemszeretem kategóriás szükségmegoldás), vagy ha nagyon nem fér bele máshogy, akkor hagyom összedőlni az épületeket, de szimmetrikusan (és ráhagyással a széleken), hogy egy mozdulattal ki lehessen őket egyenesíteni. (És ugye nem a keskeny részt húzzuk szét, hanem a széleset toljuk össze (azért ez elég amatőr volt egy hivatásos PS demón!)… Már a kattintásnál ennek az utómunkának megfelelően komponálunk!)
A 2 kép összerakásánál (buszos példa) sokkal nagyobb haszna lehet, bár ezen a buszon még iszonyat sokat kell(ene) dolgozni (fények, árnyékok, színhőmérséklet, tónus, élesség stb.), hogy valamennyire elfogadható módon integrálódjon a háttérképbe. Jó, tudom, ez most itt nem erre volt példa. (De akkor meg béna példa volt.)