Nem mindenkinek van szüksége a legdrágább objektívekre, sőt, nem is minden élethelyzetben praktikus a lehető legexkluzívabb lencserendszereket magunkkal cipelni egy-egy túrára, fotós körútra. Gyakran nincs is rá mód, hogy egy telipakolt hátizsákkal kerekedjünk fel fényképezni, hiszen gondoljunk csak a repülőtársaságok kézipoggyászra vonatkozó súly- és méretkorlátozásaira. Ilyenkor jön jól egy Jolly Joker, egy „svájci bicska”, ami „mindenre” jó: a Sigma kínálatában ráadásul nem is egy ilyen utazózoom szerepel – ezek az üvegek nem csak nagy átfogásúak, hanem beépített képstabilizátorral és makró funkcióval is rendelkeznek. A 18-200 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM és a 18-300 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM a márka Contemporary objektívcsaládjába tartozik, és elméletileg – az átfogástól eltekintve – akár (kétpetéjű) ikrek is lehetnének.
Lássuk, mik a két objektív legfontosabb műszaki paraméterei, s miben térnek el egymástól a gyújtótávolsági tartományon kívül:
Amint látható, mind a két termék rendesen meg van spékelve különleges lencsetagokkal, mint például ASP (Asphercial – aszférikus), FLD („F” Low Dispersion – a fluorit elemekhez hasonló tulajdonságú lencsetag), vagy SLD (Special Low Dispersion – különösen alacsony szórású) elnevezésűekkel, amelyek mind hozzájárulnak a jó képminőséghez. A Sigma tervezőmérnökei mindkét objektív megrajzolása során ügyeltek arra, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki ebből a formátumból. A kompakt méret és a kis tömeg mindkét optika esetében az elérhető legjobb képminőséggel párosul. Azonban sose veszítsük szem elől, hogy bármilyen lencserendszerrel is van dolgunk, kénytelenek leszünk itt-ott némi kompromisszumra. A Sigma két utazózoomja a saját kategóriájában nagyon jól teljesít, de ne akarjuk őket a sokszázezres, a full frame szenzorok kirajzolására tervezett üvegekhez hasonlítani!
A Sigma 18-200 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM összecsukott állapotban gyakorlatilag a tenyeremben elfér – nem is csoda, hogy jelenleg ez a legkisebb és legkönnyebb ilyen jellegű objektív, amiben ráadásul képstabilizátor is található. A tubuson összesen három kapcsoló és két vezérlőgyűrű kapott helyett: a szokásos AF/MF kapcsoló mellett megtaláljuk a képstabilizátor be/ki kapcsolóját, valamint egy a zoomolást reteszelő kapcsolót, amivel azonban csak 18 milliméteres állásban fixálhatjuk a zoomgyűrűt.
A frontlencse körül diszkréten van jelölve az objektív típusa és gyártásának helye.
Mind a 18-200-nál, mind a 18-300-nál jelentős tengelyirányú mozgást végez a hátsó lencsetag zoomoláskor, így az a tubus belsejébe húzódik. Sem a 18-200, sem a 18-300 nem használható telekonverterekkel.
Az objektíveket egy Canon EOS 70D-vel próbálhattam ki (köszönet a kölcsöngépért a Fotoplus fotószaküzlet stábjának!), de a kíváncsiság arra is rávitt, hogy felpróbáljam az üvegeket egy Sony A7 III vázra a Sigma MC-11 konverter közreműködésével. Nos, a Sony vázról gyorsan le is vettem az optikákat, mert a kb. tíz megapixeles felbontás és a lassú, kissé bizonytalan élességállítás nem okozott sok örömöt. Ezeket az objektíveket nem MILC vázakra tervezték (legfrissebb firmware volt minden komponensen). A fenti animáción látható, hogy a Sigma 18-200 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM nagyon jól illeszkedik a kétszámjegyű Canon dSLR vázakhoz. Egyre kell csak odafigyelni: AF módban ne fogjunk rá a fókuszgyűrűre, mert az munka közben forog! Automatikus és kézi élességállítás nem működik egyszerre, hiába a HSM motor, nincs automatikus kuplung.
Egyébként a Sony A7 III-mal is megvan az egyensúly.
Ugyanez a helyzet a 18-300 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM-mel, ez sem szereti kifejezetten a MILC vázakat: minden működik (kivéve a képstabilizátort), de lassabban, mint tükrös vázon.
A Sigma 18-300 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM felépítése és „extráinak listája” ugyanaz, mint a kisebbik 18-200-é, itt is ugyanazt a három kapcsolót találjuk a tubuson. A reteszelés szintén csak 18 mm-es állásban használható, pedig jól jönne a tubuson jelölt többi gyújtótávolságon is.
Láthatóan nagyobb a 18-300, mint a 18-200, de még mindig egyensúlyban van a 70D-vel.
A Sony A7 III-hoz sem túl nagy.
Eddig láthattuk, hogy a két objektív felépítése igen hasonló, felszereltségük azonos, az AF működése dettó. A két optikát először a Sony A7 III gépen használtam, majd kellemes meglepetésben volt részem, amikor áttértem velük a Canon EOS 70D-re: az AF hirtelen nagyon gyors és pontos lett, és végre működött a beépített képstabilizáció is!
Kattints!
Mivel mindkét rendszer azonosan működik, csak a nagyobbik teszteredményeit teszem közzé. A képstabilizátor hatékonyságára jellemző, hogy az ekvivalens 480 milliméteres gyújtótávolság esetében is képes voltam megtartani az 1/5 mp-es záridőt!
Ha nem baj, hogy a 18-300-as valamivel nagyobb (hosszabb és vaskosabb), és nehezebb, mint a 18-200-as, akkor bizony nehéz dolgunk lesz eldönteni, hogy melyik mellett tegyük le a voksot. A próbák során a 18-200-as képminősége talán egy hajszálnyival jobb volt, mint a 18-300-é (élesebb kép teljesen nyitott blende mellett), de számomra hiányzott a 300 mm.
Szerencsére még ennek a két kis Contemporary üvegnek is igen jó az építési minősége, így a nagy átfogás ellenére sem kell „kotyogós” zoomolással számolni. Látható, hogy milyen kis mértékben mászik csak el a középpont a tartomány végigzoomolása során.
A nagy átfogású optikák esetében általában több kompromisszumot kell kötnünk, mint a minimális (2-3x) zoomra képes lencserendszereknél, és kivételek nincsenek, főleg nem ebben az elérhető árkategóriában. Szerencsére a két üveg geometriai torzítása egyáltalán nem mondható extrémnek, és az utómunka során könnyűszerrel javítható. Egyébként az EOS 70D felismeri mindkét Sigmát, a menüben az objektívek neve helyesen jelenik meg, de a Canon fényképezőgépnek saját torzítás-korrekciója nem használható.
Sem a 18-200-as, sem a 18-300-as nem parfokális: a kép élessége azonnal elmászik, ha akár csak rálehelünk a zoomgyűrűre. A gyors autofókusznak hála ez nem gond, de érdemes fejben tartani fotózás közben. Apropó fókusz: mint már írtam fentebb, az AF motor dSLR vázon nagyon gyors működésű és hangja sem hallható. A kézi élességállítás viszont némi gyakorlást igényel, mert a fókuszgyűrű két végpontja között csupán „pár foknyi” út tehető meg, azaz nagyon finoman kell forgatni a gyűrűt, különben túlugrunk a témán.
További észrevételek a használat során:
- A peremsötétedés a gyújtótávolsági tartomány két végén látható a legjobban, de itt is 2 FÉ rekeszeléssel már eltüntethető a jelenség (lásd az animációkat itt).
- A makró funkciónak hála hihetetlenül közel lehet menni a témához, ezt sokan imádni fogják!
- Ezeket az objektíveket az automatikus élességállításra élezték ki, ne bíbelődjünk manuális fókuszálással.
- Mindkét lencserendszer funkcióit finomhangolhatjuk a Sigma USB dokkolójával; bár alapesetben nincs rá szükség, paraméterezhetjük az AF és a stabilizátor működését.
- Vásárlás után érdemes megnézni, van-e új firmware az objektívekhez, mert fokozott kompatibilitás és stabilitás érhető el egy-egy újabb vezérlőszoftverrel.
Tettem fel pár képmintát a szerverre, ezeket itt (18-200 mm), illetve itt (18-300 mm) találod.
Értékelés
Mind a 18-200 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM, mind a 18-300 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM remek utazózoomok, amelyek ráadásul hatékony képstabilizációval és a kreativitásra jó hatással lévő makró funkcióval vannak megáldva. Tökéletesek? Nem, dehogy, nem is vagyok benne biztos, hogy egyáltalán létezik-e bármiből „tökéletes”. Ha az ember tisztában van a kategória képességeivel és képes túllendülni azok korlátain (pl. nincs AF alatt MF, kézi élességállításra csak korlátozottan alkalmas a rendszer, van látható színezés, a kép szélei felé gyengébb a képminőség), ha figyelembe veszi ezen termékek árát, akkor nagyon könnyű velük megbarátkozni! Hogy a kettő közül melyik a jobb? Nos, 18-200 mm közt talán a Sigma 18-200 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM képe élesebb egy picivel, de aki gyakran telézik, annak hiányozni fog a 300 mm. Én nem tudtam eldönteni. Mindkettőnek jár a „Jóféle” plecsni!
Sigma 18-200 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM, Sigma 18-300 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM
A Sigma 18-200 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM Contemporary és a Sigma 18-300 mm F3.5-6.3 DC Macro OS HSM Contemporary objektívet a gyártó hazai forgalmazójától kaptam kölcsön. A Canon EOS 70D vázzal a Fotoplus Kft. segített ki.
