A Nikon rendkívül komolyan vette a legújabb zászlóshajójuk, a tükörnélküli Z 9 tervezését, s mondhatni, semmit sem bíztak a véletlenre. Nem csoda hát, hogy a fényképezőgép tervezésekor professzionális fotográfusokat is bevontak, kikérdezték a véleményüket, hiszen a majdani készterméket is elsősorban ők, a profik fogják használni. Az Agence France-Presse (AFP) munkatársai például már az egészen korai prototípus megjelenésétől együttműködtek a fotógép fejlesztésében, csiszolásában. A tervek szerint az AFP több mint 450 fotósa (köztük 190 állandó munkatárs) fogja használni a Z 9 vázat világszerte 151 országban, így a közös munka mindkét félnek érdeke volt.
A fotó- és hírügynökséget immár két évtizedes szoros kapcsolat fűzi a Nikon szakembereihez: az ügynökség közvetlen kommunikációs kapcsolatot tart fenn fotós és tervezőmérnök között. A japán gyártó mérnökei értékes információkat, „füleseket”, ötleteket kapnak a terepen dolgozó fotográfusoktól, nem is csoda, hogy a Z 9 az egyik legsikeresebb készülék lett ebben a szegmensben. „Több mint három éve kezdődtek a beszélgetések a Z 9 fejlesztéséről” – mondta François-Xavier Marit, az AFP egyik műszaki szerkesztője. „Első találkozásaink alkalmával a fényképezőgépnek egy nagyon elvont modelljét mutatták meg nekünk: egy gombimitációkkal felszerelt műanyag dobozt. Ez volt az első találkozásunk a Z 9-cel; a mérnökök kíváncsiak voltak reakcióinkra, hogy milyen érzés fogni, kezelni és működtetni a gépet.”
A fotósok első visszajelzései alapján a gombok elhelyezésén változtattak: „A Nikonnal megbeszélt legelső változtatások között a lejátszás gomb áthelyezése szerepelt, azt kértük, tegyék át fényképezőgép hátoldalának bal felső sarkából a jobb alsóba. Ez nagyon fontos volt számunkra, és sok korai beszélgetésünk témája volt” – mondta Marit. „Továbbá kértük az AF mód gomb visszahelyezését, ugyanis ez lehetővé teszi a fotósok számára, hogy gyorsan és könnyedén válthassanak a kézi és az automatikus élességállítás között.”. Antonin Thuillier, az AFP másik műszaki főszerkesztője azt mondta, hogy ő és Marit is rendszeres kapcsolatban álltak a Nikon mérnökeivel, és folyamatos visszajelzést adtak az AFP terepen dolgozó fotósaitól. Ez magában foglalta a fejlesztésekre vonatkozó javaslatokat, a funkciókkal kapcsolatos visszajelzéseket, és azt, hogy a szakemberek szerint mit kellene változtatni, hogy tökéletes képek készülhessenek.
Érdekes volt összeegyeztetni a két világ nézeteit, s nem csoda, hogy a „terepmunkás” fotósok ötleteit is komoly kihívás volt az elméleti síkon dolgozó tervezőmérnököknek implementálni kész műszaki megoldásként a vázba. Az AFP munkatársainak nem csak a hardver kialakításában volt fontos szerepkörük, hanem a szoftverben található funkciók esetében is segítőkészen működtek közre. Azonban nem csak a Z 9 fejlesztésében nyújtottak segítséget az ügynökség illetékesei: például a Z 6II hangjegyzeteit is az AFP kérte. Néha egy-egy még oly csekélynek tűnő ötlet is komoly pluszt adhat egy fényképezőgép működésének, vagy épp használati érzetének.
Az AFP és a Nikon közti szoros együttműködés hatását nem csak a még profibb, még jobban használható készülékek tükrözik, hanem – ahol lehetséges – a jobban használható, pluszfunkciókkal is ellátott jövőbeli vezérlőszoftverek. A digitális fényképezőgépek egyre összetettebb, komolyabb, kifinomultabb műszerek, így a fotósokra is egyre nagyobb feladatkör hárul, hogy még gyorsabban, még jobb képeket küldjenek a szerkesztőségbe. Szerintem nyugodtan beszélhetünk szimbiózisról, aminek előnyeit mi is megtapasztalhatjuk! (Forrás: petapixel.com)
