November közepén mutatta be a japán gyártó azt a zoomobjektívet, amire már tényleg nagyon sokan vártak: a full frame szenzoros, tükörnélküli fényképezőgépekre tervezett Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports nem csak fotóriporterek álma lehet, hiszen gyújtótávolsági tartománya elég flexibilis ahhoz, hogy a tárgyfotózástól kezdve a portrézásig bármire használhassuk. Ezzel a gyöngyszemmel immár teljes a Sigma MILC-triumvirátusa: bár nem az „Art” kategóriába érkezett, tökéletesen zárja a 14-24 mm F2.8 DG DN | Art és a 24-70 mm F2.8 DG DN | Art által nyitott „szentháromságot”. Aki ezeket a lencserendszereket birtokolja, adjon még hozzá egy makrót, és szinte minden „hétköznapi” fotós feladatot maradéktalanul el tud végezni.
A rövid bevezető után lássuk a száraz adatokat, milyen műszaki alapokra épül a Sigma újdonsága! A belső zoomolású, tehát hosszát a gyújtótávolság módosításakor nem váltó objektív optikai formulája 15 csoportba rendezve összesen 20 lencsetagot tartalmaz, amelyek közül 6 db FLD, 2 db SED, illetve 3 db aszférikus kialakítású. Ezek a speciális lencsetagok – ahogyan azt majd később látni fogjuk – nem csak az éles rajzért, hanem a színhibáktól mentes képért is felelnek. A lencserendszer a gyártó legújabb képstabilizációs algoritmusait kapta, így hát nem csoda, hogy akár 7,5 FÉ előnnyel számolhatunk használata során. A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports (most még?) Leica L, illetve Sony E bajonettel kapható, terjedelme 91 x 205 mm, tömege 1345 gramm.
Az objektív blendéjének íriszét tizenegy, lekerekített alakú lamellából alakították ki, amelynek nyílását F2.8 és F22 közti értékekre lehet szűkíteni (lásd fenti kép). Az élességállítás is belsőleg történik, ráadásul erős, lineáris motor gondoskodik a halk, néma és gyors fókuszálásról. Az optika legkisebb tárgytávja 65 cm, legnagyobb nagyítása 0,19-szeres, szűrőmenetének átmérője csupán 77 mm. Gyárilag jár hozzá az LH860-01 típusjelű napellenző, az állványcsonk (nem lehet levenni a tubusról), illetve a már megszokott félkemény tok (saját pánttal). A magnéziumötvözetből és termikusan stabil kompozit-anyagokból készült objektív szigetelt az időjárás viszontagságaival szemben, azaz por- és cseppálló.
Kattints!
A napellenzőt „fordítva” is felhelyezhetjük az objektív elejére, de ekkor az fedi a három funkciógombot, tehát csak szállításkor érdemes így hagyni a kiegészítőt. A lencserendszer tubusán a szokásos zoom- és fókuszgyűrűn kívül megtalálható még a blendevezérlő (ennek működése lehet fokozatmentes, azaz halk is), az AF/MF kapcsolója, a képstabilizátor be/ki, illetve módjának kapcsolója, három felprogramozható, azaz kiosztható funkciójú gomb, egy reteszkapcsoló, amivel a blendevezérlő forgása zárható le „A”, vagy manuális tartományban. A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports L-bajonettes verziója kompatibilis a gyártó saját UD-11 jelű dokkolójával, aminek közreműködésével több funkciót paraméterezhetünk számítógépünkről. A lencserendszerrel használható a Sigma 1,4x és 2x telekonvertere, így a gyújtótávolságot akár 400 mm-re is megnövelhetjük (ekkor a kezdő F-érték F5.6-ra csökken).
A napellenzőt kézi csavarral rögzíthetjük a tubushoz – gyorsan és egyszerűen működik
Az állványcsonkot nem lehet levenni a tubusról, de 360°-ban körbeforgatható, és Arca-Swiss kompatibilis
A szokásostól kissé eltér, hogy a Sigma mérnökei a zoomgyűrűt helyezték legelőre. A szakemberek elmondása szerint azért döntöttek így, mert ha állványon használjuk az objektívet, akkor kezünknek útban lenne zoomoláskor az állványfej, így viszont gyorsan és akadálymentesen lehet változtatni a gyújtótávolságot. A fókuszgyűrű középre került; elektromechanikus jellegénél fogva vajpuhán működik, a fókuszálás sebessége a fotós vehemenciájától függ. Ha gyorsan forgatjuk a vezérlőt, akkor gyorsabban, ha lassan, akkor lassabban mozgatja a gyűrű az optikai elemeket.
A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports még a felhelyezett napellenzővel sem mondható hatalmasnak, így akár APS-C szenzoros fényképezőgépekkel is jól használható. Súlyánál és méreténél fogva viszont már mindenképp ajánlott a kétkezes fogás, lehetőleg ne a váz markolatába kapaszkodjunk kizárólag, hanem támasszuk meg alulról is a szettet – mondjuk az állványcsonk alatt, ha épp nem akarunk zoomolni. Amúgy az állványcsonkos alátámasztás azért is praktikus megoldás, mert a legtöbb vezérlő így „ujjunk alá” esik.
Hátulról látszik, hogy a hátsó lencsetag mélyen a tubusban ül – így az objektív kompatibilis a telekonverterekkel
Visszatérve még a vezérlőkre: a Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports tubusán bár három darab felprogramozható nyomógomb van, ezekre közösen lehet csak egy funkciót bízni – legalábbis a Sony A7 III vázamon. Továbbá a „CUSTOM C1-C2” számomra kihasználatlanul maradt, mivel ezeket csak az L-bajonettes verzióval (és az UD-11 USB dokkolóval) lehet elérni. Kár, de valahol érthető, hiszen a Sigma is az L-Szövetség tagja, valamilyen előnyt kell nyújtania az L-bajonettes klubnak. A 360 fokban körbeforgatható állványcsonk ráadásul 90 fokonként határozott kattanással ad visszajelzést, így nagyon precízen beállíthatjuk az állványra szerelt szett dőlését. Egy észrevétel: bár a zoomolás belsőleg történik, a lencsetagok (illetve csoportok) mozgásának hatására a súlyeloszlás azért változik, de nem olyan mértékben, hogy például a gimbalra szerelt rendszert újra ki kelljen egyensúlyozni. Az automatikus élességállítás valóban néma, és elég „harapós” is ahhoz, hogy akár gyorsabb témákat is lekövessünk a követőfókusszal.
Akit mégis zavar az állványcsonk, az lecsavarhatja az alsó szegmenst – négy imbuszfejű csavar oldása után a nyúlvány levehető
A külsőségek után lássuk, milyen képminőségre számíthatunk a Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports használata során. A teszteléshez a már jól bevált, 24 MP-es Sony A7 III vázat használtam, s bár a váz menüjében bekapcsolhatók az automatikus képkorrekciós funkciók a JPEG állományokhoz, én ezeket kikapcsolva hagytam, mivel kizárólag RAW-ban fotózom. A nyersfájlokat az ipari szabványt jelentő Adobe Camera RAW legfrissebb, 16.1.0.1728-as verziószámú beépülő modul segítségével változtattam 10-es minőségű JPEG állományokká. Noha ez az ACR verzió már támogatja a Sigma új optikáját, nem kapcsoltam be a képkorrekciós profilt, csupán az expozíció korrigálását végeztem, ahol szükségesnek láttam azt. Kezdjük a sort a geometriai torzításokkal:
A profil nélküli képek esetében a teljes tartományban enyhe párnatorzítás tapasztalható, ami valamelyest felerősödik 70-től 200 mm felé haladva. A torzítás görbéi viszont egyenletesek, nincs bennük korrigálhatatlan hullámvonal („bajusz”), így akár manuálisan, profil nélkül is könnyűszerrel kiegyengethetők.
A profil alkalmazása viszont egyértelműen likvidálja a geometriai torzításokat, az éleslátásúak nagyon enyhe párnatorzítást láthatnak 135 mm környékén.
Kattints!
A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports teljes mértékben mentes a színezéstől, azaz nem láttam egyik képmintán sem lilás él-elszíneződést! Még a legkontrasztosabb témák is mentesek voltak a lilás szellemképektől.
A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports hihetetlenül jól tartja a központosságát is: zoomoláskor pár milliméternyi volt csupán a középpont elmozdulása, ami akár az állvány instabilitásának is betudható, kvázi mérési hibaként van jelen a fenti képen. Ez nem utolsósorban a belső zoommechanizmusnak köszönhető, hiszen a tubus nem több, egymáshoz képest elmozduló szekcióból áll.
Az objektív fókuszlégzése minimális, filmkészítők akár különösebb felkészülés nélkül is elvégezhetik a fókuszhúzásaikat, a látószög nem fog látványosan változni.
Kattints!
Bár a becsillanásokat szépen lekezeli a Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports, ám némi kontrasztvesztéssel lehet számolni, ha erős fényforrásokat is beleveszünk a kompozícióba. A napellenző használata sokat segíthet.
A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports nem parfokális, tehát zoomolás után mindenképp ellenőrizzük, hogy éles-e a kép (ez akkor fontos elsősorban, ha kézi élességállítást használunk fényképezéskor)!
Kattints!
A beépített képstabilizátor a Sony A7 III esetében csakis a váz rendszerével együtt működik, külön nem kapcsolható se be, se ki, így a fenti képen látható eredményeket a teljes rendszer együttesen érte el. 200 milliméteres állásban nekem 1/2 másodperces záridőt sikerült még kitartanom úgy, hogy az ne legyen bemozdulva. Aki kipihent és fitt, az akár 1 mp-et is képes lehet kitartani, nálam az már nem volt tökéletes.
A peremsötétedésről készített animációkat feltöltöttem a képminták mellé. Közös jellemzőjük, hogy körülbelül F5.6-6.3 környékén mondható már tisztának a kép, de F2.8-on sem komoly mértékű a vignettálás. Kattints ide a többi animáció megtekintéséhez.
A lencserendszer háttérelmosása – köszönhetően többek közt a tizenegy darab, lekerekített alakú íriszlamellának – nagyon kellemes, lágy, de ez csupán szubjektív megítélésem, másoknak más lehet az, ami tetszik. Az biztos, hogy 200 mm-en F2.8-as rekesznyílással szépen ki lehet emelni a témát a környezetéből.
Kattints!
Képélesség és kontraszt terén elmondható, hogy F2.8-on a teljes gyújtótávolsági tartományban egy leheletnyire lágy a rajz. Viszont ahogyan haladunk a 200 mm felé, úgy egyre „keményebb”, kontrasztosabb lesz a kép akár teljesen nyitott blendével is. Azonban F4.0-ra szűkítve a rekeszt, mindenhol borotvaéles, „betonkemény” lesz az optika rajza. Ez vonatkozik a képszélekre is, ahol 70-135 mm között F5.6-tól, 135 mm fölött F4.0-tól, illetve F4.5-től kapunk makulátlan képminőséget. A képmintákat itt találjátok.
Kattints!
Értékelés
A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports tökéletes építési minősége, színhibáktól való mentessége, nagyon jó kezelőfelülete, funkciógazdag mivolta, bruttó 650 000 forint körüli ára, belső zoomolása, gyors és néma autofókusza és lágy, krémes bokeh-ja számomra igazi kedvencé teszik ezt a zoomobjektívet. Biztos akad majd olyan, aki beleköt abba, hogy nyitott blendével miért nem borotvaéles a rajza az optikának, de még ezt a vonását sem mondanám feltétlenül negatívumnak – gondoljunk csak a portréfotózásra, ahol kifejezetten előnyös tud lenni, ha kissé lágyabb a lencserendszer rajza. Ha meg nem kifejezetten tesztábrákat kapunk lencsevégre, akkor nem is igazán látható ez a jelenség.
Fotós táskámba a 14-24 mm F2.8 DG DN | Art és a 24-70 mm F2.8 DG SN | Art objektívjeim mellé nagyon szívesen befogadnám a Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports-ot is, mert tökéletesen kiegészíti felfelé a két említett zoomot. Tőlem jár a „Kedvenc” biléta, mert pillanatnyilag nem tudok nála összességében jobbat Sony vázamra!
Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports
A Sigma 70-200 mm F2.8 DG DN OS | Sports objektívet a márka hazai képviseletétől kaptam kölcsön. A termék honlapja itt található.
