Hát, nem ment minden úgy, ahogyan azt elterveztem. Ma elvileg a Balaton déli partjánál szerettem volna lenni, mert azt írták a szakik, hogy a részleges Napfogyatkozás onnan lesz idehaza a „legszebb”. Valószínűleg a Balaton sokat adott volna a hangulathoz, de ez nem jött össze, mert észak-kelet Magyarországra vitt délelőtt az autó. Délután értem haza, pont annyi időm maradt, hogy feltöltsem a fényképezőgép akkuját (mert miért is ne ilyenkor legyen 42%-on?), igyak egy pohár málnaszörpöt és összerakjam a fotós szettet.
Nagyjából ezt látta az, aki csupasz szemmel ment oda
Szerencsére volt B-terv, arra az esetre, ha nem jönne össze a Balaton (lám-lám): irány a Hármashatár-hegy! Azaz irány lett volna a Hármashatár-hegy, ha lett volna elég időm. Elővettem tehát a C-tervet: budaörsi repülőtér. Szerencsém volt, mert bár nem érkeztem túl korán (19:10-re értem oda), nem voltak sokan – aztán persze idővel jöttek az autók szép számmal, sokan kíváncsiak voltak az eseményre. Megfelelő Napszemüveg már hetekkel korábban elfogyott (kedvenc távcső-boltom 20 000 darabot rendelt és adott el!), így sokan hegesztőpajzsokkal álltak az út szélén.
Gyűlt a nép
Kölcsön kaptam egy Sigma 60-600 mm telezoomot, ezt csavartam fel végül a Sony vázamra. Az üveg Orion Npaszűrőt vittem magammal, ami tökéletesen passzolt az objektív Napellenzőjére. Sajnos, brutális becsillanások voltak láthatók, így a képek nem lettek olyan minőségűek, mint azt a szettől elvártam volna. Ennyit számít a belső becsillanás és szellemkép:
Az Orion Napszűrő az objektív Napellenzőjére erősítve
Kezdődik! A kis fekete foltok protuberanciák – csendes volt a csillagunk
Közben folyamatosan kísérleteztem az expozíciós értékekkel, mert változtak a fényviszonyok
Belerepült egy madár a képbe..
Itt meg már a budaörsi hegyek növényzete kezdett alulról belelógni a képbe
Viszontlátásra!
