Gondolj csak bele: mi lenne, ha egy többszázezer forintos, tükörreflexes fényképezőgép-rendszer elférne a farzsebedben? S ráadásul nem különálló kütyüként, hanem az okostelefonod részeként! Túl szép, hogy igaz legyen? Pedig pont ezt ígéri a Light újfajta fejlesztésével, a „sorba rendezett fényképezőgép-architektúrájával”. A „varázslatos” matematikai képalkotás és az ügyes optika, szenzor és mechanika dizájn együttesével a Light tervezői úgy vélik, hogy képesek lesznek már jövőre egy 52 MP-es fényképezőgépnek megfelelő egységet alkotni, ami ráadásul belefér egy okostelefonba. Hab a tortán, hogy alacsony zajszintet, csúcs képminőséget és még változtatható gyújtótávolságot is ígérnek.
A Light azt tervezi, hogy a mai okostelefonokban is megtalálható kis kamerák teljes sorát hadrendbe állítja, amivel egy nagyobb fényképezőgépet tud majd imitálni. A precíz pozícionálás és kalibrálás lehetővé teszi majd, hogy ezen kis egységek képeit egy nagy, kimagaslóan jó minőségű, végső felvétellé kombinálja majd egy okos algoritmus. A zoomolás lehetősége pedig azáltal lesz adott, hogy egyes kameramodulok nagylátószögű optikával rendelkeznek, míg mások telével lesznek felvértezve a sorban. A telefotó optikákat oldalukra fektetve helyezné el a Light mérnökgárdája, így a rendszer vastagsága beleférne az okostelefonok adta korlátok közé.[…]
Bárki, aki kicsit is komolyabban foglalkozik a fotózással (illetve annak műszaki hátterével), el fogja tudni neked mondani, hogy a nagy(obb) szenzorok, és a nagy(obb) pixelek előnye (többek között) egyértelműen az alacsonyabb zajszint. Az okostelefonokban található érzékelők pixelei jóval kisebbek, mint egy tükörreflexes fényképezőgép nagyobb képérzékelőjéé (azonos, illetve közel azonos felbontást feltételezve, persze), ezért a beérkező fotonoknak csak jóval kisebb része ér célba, hasznosul ugyanazon záridő alatt – a jelet erősíteni kell, ami zajjal jár.
Hátulnézetből a Light kameramodulja
Rajiv Laroia, a Light főmérnöke elmondta, hogy ha tíz, vagy még több hagyományos „okostelefon érzékelőt” összekapcsolunk, és úgy kezeljük őket, mintha egyetlen egy, nagyobb szenzor részei lennének, akkor a kis, összevont pixelekkel a nagyobbakat lehet imitálni. A jelek összeadásával, összevonásával óriási mértékben csökken a zajszint.[…] Az elv maga nem forradalmi, és a Light nem az első olyan cég, aki próbálkozik a kisebb szenzorok összevonásával. Korábban a Pelican Imagingnek voltak hasonló elképzelései, de a kereskedelmi bevezetés elmaradt az összevont szenzoros kamera óriási teljesítményigénye miatt (a végső kép összerakása nagy számítási kapacitást igényel).[…] Miben más akkor a Light elképzelése? A többiek terveitől eltérően a Light moduljának minden (illetve majdnem minden) egyes részszenzorja külön-külön is használható, hagyományos képet készít. Ez azt jelenti, hogy a kijelzőn látható előnézeti képet minden további nélkül valós időben lehet kirajzolni, és ha valakinek elég a web-minőségű fotó, akkor azok azonnal hozzáférhetőek. Az összevonással készült végső kép elkészítése pedig tetszőlegesen elhalasztható (például akkorra, ha van külső energiaellátása a telefonnak, azaz nem az akkut szívjuk le a képalkotással).
Csakúgy, mint a Pelican Imaging, a Light mérnökei is rendkívül lelkesek, és máris számtalan kreatív lehetőséget látnak különféle szenzorok kombinálásában. Például „fehér” szenzorok színes lapkákkal való egyesítése gyenge fényben való fotózáskor jön jól, de az egyes érzékelők expozíciós ideje is eltérő lehet a másikétól, így akár a dinamikaátfogás is növelhető. Persze, az ilyen egyedi eljárások csökkentik az instant elérhető hagyományos képek számát..
A Light mérnökei egy igen ügyes megoldással álltak elő, hogy egy sor fix gyújtótávolságú optikával a zoomobjektívet utánozhassák. A Light moduljában egy sor nagylátó és telefotó optika található (kisfilmes értelemben véve 35 és 70 mm-es objektív látószögét adó lencserendszerekről van szó), melyek egymást átfedő konfigurációban vannak elrendezve. A telefotó optikák oldalra fektetve vannak elhelyezve a modulban, hogy a vastagságot kordában lehessen tartani. A telefotó lencséket egy mozgatható tükörrel lehet a nagylátók képfelületének egy-egy részére irányítani.
Példának okáért vegyünk egy 70 milliméteres képet: a sorban található mind a négy telefotó optika a nagylátók közepére lenne irányítva, így négy, egyenként 70 nm-es képet kapnánk egymáshoz illesztve (enyhe átfedésben egymással – lásd fenti kép). Ha azonban egy 50 mm gyújtótávolságú képre lenne szükségünk, akkor a tükrök a telefotó optikákat a nagylátós képfelületről félig „kifelé” vezetnék.[…] Azonban a helyzet a gyakorlatban nem olyan egyszerű, mint azt az elmélet sugallja – a képek illesztését megnehezíti, hogy az okostelefonok általában redőnyzárat használnak, ahol a szenzor kiolvasása nem azonnali, nem teljes felületű, tehát a téma elmozdulása válhat láthatóvá. Tovább nehezíti a szinkronizált működést, hogy az egyes lencserendszerek eltérően színeznek, így ezt a problémát is működés közben kell megoldani.[…] A rendkívül pontos illesztés is óriási szerepet játszik a képminőség szempontjából, így a jelenlegi technológiákat a Light mérnökeinek teljes mértékben ki kell aknázniuk.
És mi van akkor, ha leejtem a Light kameramodulját tartalmazó okostelefonomat? Bár nem zoomobjektíveket, hanem fix gyújtótávolságú optikákat épít rendszerébe a Light, mégis létfontosságú kérdés a precízió. A modulokat úgy tervezték, hogy azok érzékeljék, mikor válik szükségessé az újrakalibráció, és azt a felhasználó maga is elvégezheti: az eljárás nem bonyolultabb, mint a tükörreflexes fényképezőgépek fókuszkalibrációja, de aki biztosra akar menni, az egy csekély összegért szervizben is elvégeztetheti a szükséges beállításokat.[…]
Amint az már a fentiekből sejthető, a fejlesztők termékükkel a felsőkategóriát célozzák meg; például a Foxconn is gyárt majd olyan okostelefonokat, melyekben a Light kameramodulja köszön vissza. A fejlesztők arra játszanak, hogy a telefongyártók lassan kifogynak az ötletekből, hogy hogyan fejlesszék tovább a beépített képalkotó rendszereiket, így a további 60-80 dollár, amennyiért majd a gyártók megvásárolhatják a Light modulokat, nem fogja túlzottan negatívan befolyásolni a luxustelefonok kategóriáját (végfelhasználói szempontból a 60-80 dollár felár, amit a gyártónak kell majd fizetnie a Light felé, az inkább olyan 150-200 dollárt jelenthet). A Light 2016-ban kezdi az újfajta modulok tömeggyártását és leszállítását a telefongyártók felé. Izgalmas, szép új világ jön vajon? (Forrás: extremetech.com)
