A fényképezőgépek és a fotográfia legfontosabb mérföldkövei

Időszámításunk előtt 300-500:
Mo Ti kínai filozófus és Euklidész görög matematikus lefektetik az optika alapjait

Időszámításunk előtt 300:
Arisztotelész felteszi a kérdést, hogy a Nap képe hogyan lehet kör alakú, ha egy négyszög formájú lyukon keresztül vetülnek sugarai? Ennek alapján lettek az objektívek kör alakúak.

1000:
Alhazen perzsa filozófus nagy terjedelmű kutatásokat végez az optika területén és feltalálja az első lyukkamerát (Camera Obscura). „Megmagyaráztam, miért látjuk fejjel lefelé a képeket”.

1665:
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa felfedezi a fény színösszetevőit.

1727:
Johann Heinrich Schulze német polihisztor, a fényképezés történetének egyik úttörője rájött, hogy az ezüst-nitrát fény hatására besötétedik. E fotokémiai effektusnak köszönhetjük a filmtekercset.

1760:
Charles-François Tiphaigne de la Roche francia szerző „Giphantie” című művében meghatározta, mit jelent a fotográfia.

1814:
A világ első fényképét Joseph Nicéphore Niépce készítette Camera Obscura lyukkamerájával. A képnek nyolc órás expozícióra volt szüksége.

1837:
Louis Daguerre feltalálja a manapság dagerrotípiának nevezett eljárást:

„Mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia egyedi műtárgy.

Az ezüstözött rézlemezt polírozták, majd tisztították. Az egész eljárás sikere múlt ennek az alaposságán. Ezután jód- (később bróm- vagy klór-) gőzben érzékenyítették, míg a lemez sötétsárga színűvé nem vált. Az érzékenyítéshez speciális fadobozt használtak, amelynek fenekén porcelán- vagy üvegtálban volt a jód.

A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponáltak. A feltalálás idején 15–30 perc volt az expozíciós idő, ez 1841-re 25-90 másodpercre, 1842-re 10–60 másodpercre csökkent.

Speciális előhívóládában, gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével hívták elő. A lemezen a több fényt ért pontokon több, a kevesebb fényt kapott pontokon kevesebb higany-ezüst amalgám keletkezett, amit ezt követően nátrium-tioszulfátban fixáltak. Ezután az elkészült képet az esetek egy részében, tartósítás céljából arannyal színezték. Más értelemben színezett dagerrotípiák is készültek, amikor speciális festési eljárás alkalmazásával kiszínezték az egyszínű fényképet.” (Forrás: wikipedia)

1840:
Alexander S. Wolcott New Yorki fogorvos 1840 márciusában megnyitja a világ első portréstúdióját, majd ugyanabban az évben, május 8-án, benyújtja a világtörténelem első, fotográfiával kapcsolatos szabadalmát (US Patent No. 1582 – objektív nélküli, dagerrotípiát alkalmazó tükrös kamera).

1841:
William Henry Fox Talbot angol feltaláló szabadalmaztatja az első negatív-pozitív (Kalotípia) eljárást, ami lehetővé teszi, hogy egy fotóról több másolatot készítsünk.

talbot

1843:
Megjelenik az első reklám, amiben fotográfiát használnak fel (Philadelphiában).

1844:
Friedrich von Martens megalkotja a The Megaskop panorámakamerát.

Document. Drawing by Friedrich von Martens of Megaskop Panoramic Camera, ca. 1854. PG*72.76.28.

Document. Drawing by Friedrich von Martens of Megaskop Panoramic Camera, ca. 1854. PG*72.76.28.

1851:
Frederick Scott Archer létrehozza a kollódiumos eljárást, aminek előnye, hogy egy expozíció csupán 2-3 másodpercig tart.

1855 és 1861:
James Clerk Maxwell skót matematikus-fizikus felfedezi, hogy a színes fényképek előállíthatók piros, kék és zöld szűrőkkel (1855). „Rábeszélte a fotós Thomas Sutton-t, hogy készítsen fényképet egy szalagról, minden alkalommal más színes szűrőt használva a lencse előtt. A 3 kép elkészítése után ezeket egyszerre vetítette ki 3 különböző vetítővel, mindegyiknél olyan szűrőt használva, mint amilyennel a kép készült. Amikor beállította az élességet, a három kép egyetlen színes képet alkotott. A három fénykép ma egy kis múzeumban van kiállítva Edinburgh-ban, az India utca 14. szám alatt, a házban, ahol Maxwell született.” (1861 – az első színes fotó; forrás: wikipedia)

1865:
A szerzői jog alá bekerülnek a fényképek és a negatívok.

1871:
Richard Leach Maddox fotográfus és fizikus feltalálja a zselatinos szárazlemez (ezüst-bromidos) eljárást, így a negatívokat már nem kell azonnal előhívni (innentől nincs szükség a hordozható sötétkamrákra).

1888:
Az Eastman szabadalmaztatja a világ első roll-filmes kameráját (Kodak Roll-Film Camera).

1900:
Megjelenik az Eastman Kodak „The Brownie” fényképezőgép, ami a világ első, széles körben hirdetett konzum-kamerája.

hawkeyebrownie

Hawkeye Brownie

1927:
A General Electric mérnökei megalkotják a vakucsövet. Igaz, 1883-ban Chauffour már kísérletezett a vakucső ősével (magnézium port helyezett egy üvegburába), ám ezt inkább csak víz alatti fotózáshoz használták. A vakucsőhöz köthető még Vierkötter neve (1925), vagy a német Ostermeier „Vacublitz” (1929).

1948:
Edwin H. Land, a Polaroid Corporation társalapítója megépíti a Polaroid Camerát, ami a fényt közvetlenül papírra veti, nem egy negatívra. A fényképek 60 másodperc alatt készültek el, s váltak láthatóvá a speciális, „instant filmen”.

1960:
Az EG & G (Edgerton, Germeshausen, and Grier, Inc. az USA védelmi minisztériumának beszállítója) az Egyesült Államok Haditengerészetének megépít egy olyan fényképezőgépet, amivel extrém mélységekben is lehet fotózni.

1968:
Az USA űrhajósai lefényképezték a Földet Hold körüli pályájukról. Az 1968. december 24-én készült monumentális felvétel az „Earthrise” címet kapta, és az Apollo 8 küldetés ideje alatt készült egy módosított Hasselblad 500 EL fényképezőgéppel (William Anders asztronauta volt a fotós).

earthrise

Forrás: wikipedia

1978:
A Konica bemutatta az AutoFocus Camerát, ami az első, automatikus élességállítással rendelkező kisfilmes fényképezőgép volt. A készülék ezen kívül automatikus expozíciót is kínált (1/60, 1/125 és 1/250 mp-es záridővel), sőt, a filmet az utolsó kocka ellövése után magától visszacsévélte.

1984:
A Canon megépíti az első elektronikus fényképezőgépét, a T70-t, aminek 8-bites mikro-komputere összesen 1200 parancsot ismert! 12 x 2 kB ROM és 8 x 16 kB RAM volt beépítve a masinába.

1990:
A Kodak DCS-100 a világ első digitális tükörreflexes fényképezőgépe. 1,3 MP-es felbontás (1280 x 1024 pixel), 200 MB beépített tároló, ISO 100-1600 érzékenység színes fotókhoz, ISO 200-3200 érzékenység fekete-fehér fotókhoz, Nikon váz mint alap.

dcs100

Kodak DCS-100 (Forrás: wikipedia)

2011:
Létrejön a Seitz panoráma monstruma, ami 160 MP-es felbontással rendelkezik, érzékenységi tartománya ISO 500-10 000 közé esik, és képes akár 1/20 000 mp-es záridőre. Egy teljes panorámaképe 1 GB-ot foglal!

2015:
Elsőként a Canon lépi át a full frame méretű lapkával rendelkező dSLR vázak körében az 50 MP-es álomhatárt. Az EOS 5Ds és az EOS 5Ds R a két első fényképezőgép, ami 50,2 MP-es képméretet kínál 36 x 24 mm-es képérzékelővel.

5dsr

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • Lehoczky Alfréd

    “a Nap képe hogyan lehet kör alakú, ha egy négyszög formájú lyukon keresztül vetülnek sugarai? Ennek alapján lettek az objektívek kör alakúak.” Szerintem meg azért, mert úgy is mindegy, és így egyszerűbb gyártani.
    “E fotokémiai effektusnak köszönhetjük a filmtekercset.” Miért a síkfilmet, a fotópapírt meg a fényre sötétedő lencsét nem?

    “Az Eastman szabadalmaztatja a világ első roll-filmes kameráját (Kodak Roll-Film Camera).” Azt azért talán érdemes megemlíteni, hogy a filmtekercse nem ő találta fel, bár ő vitte világsikerre.

    “A Canon megépíti az első elektronikus fényképezőgépét, a T70-t” Emlékeim szerin, akkor már boldog-boldogtalan gyártott elektronikus VEZÉRLÉSŰ fényképezőgépet. Lehet, hogy az első digitális vezérlésű gép ez volt – nem tudom. Csakhát nem az van oda írva.

    Nagyon ametikai (angol) központú a cikk. Talán meg lehetne említeni egy Petzvál nevű hapsit, vagy ott volt az a cejsz vagy ki.

    Kine Exakata, Contax, Leica, Rolleiflex és a mindenket 2-10 évvel megelőző DUFLEX!

    Az első elektromos fénymérő is fontos mérföldkő. Befért volna a cikkbe,mert azt a Kodaknak tervezte Dr Riszdorfer Ödön, igaz saját gyárában gyártotta.

    Félreértés ne essék! Én imádom ezt az oldalt! Minden nap megnézem, és fontos, hogy legyenek ilyen magyar nyelvű oldalak! Csak ez a cikk kicsit összecsapott. Bocsi!

    • mlzphoto

      igazad van, hiányos, és nem is lehet egy szuszra teljes körképet adni. a forrás meg ráadásul tele volt hibákkal, neveket írtak el, évszámokat rosszul adtak meg és hasonlók, ezért meg sem jelölöm forrásként, mert gyakorlatilag újra kellett írnom az egészet. szóval, ha tudsz esetleg magyar és európai adatokat, vagy linkeket, ahol találok ebbe a listába valót, akkor azt megköszönöm!

  • Gellert

    Vmit nem ertek. Felkelo nap a holdrol fotozva. Hol vannak a fold korul a csillagok? Nem kellene latszodniuk? Ha fotozok ejszaka azert nem egy nagy feketeseget kapot 10 20masodperc utan hanem megjelenek a csillagok es a fenyszennyezes ha olyan helyrol lottem. Szoval hogy nem latszodnak a foldkorul a csillagok miert csak egy ilyen fekete massza van korulotte?

    • mlzphoto

      mert olyan fényes a föld, hogy nem látszanak a csillagok. teliholdnál is ha felnézel, a hold környékén nem látszanak a csillagok, mert a hold túlragyogja őket.

    • Rufi

      Ez a kép nem 20 másodperces expóval készült, hanem 1/250-del f/11-es rekeszen, valószínűleg viszonylag alacsony, vagy közepes érzékenységű filmre, ami nagyon kevés ahhoz, hogy a csillagok ráexponálódjanak a filmre. Nekem van teliholdas fotóm, ami 1/250-el f/8-as rekeszen ISO 400-as beállítással készült és egy darab csillag sem látszódik a képen.

  • Ferenc Klebesz

    1983-ban Chauffour 1893