Az 5 legmenőbb képformátum a fotográfiában – mire és mire ne használjuk őket

A mai digitális világban vannak olyan fájlformátumok, melyek nélkül már szinte elképzelhetetlenek lennének a hétköznapjaink. Ilyen például a DOC, az XLS, a PDF, az AVI, az MPG, az MP4, az MP3, az EXE – és még sorolhatnám. Mióta a film erőteljesen a háttérbe szorult, és az állóképeket digitális fényképezőgépekkel készítjük, azóta ez a lista csak bővült. Gondold végig a következő esetet: az elmúlt pár órát fotózással töltötted, s mint biztosra menő ember, RAW formátumban használtad a fotómasinád. Minden remekül ment, végre leülhettél a számítógéped elé, hogy előhívd a RAW fájlokat, és elmentsd mesterműveidet. Igen ám, de milyen formátumot fogsz választani? A választék nagy, több mint húszféle képformátum áll rendelkezésedre. Íme, az öt legelterjedtebb, melyek rendelkeznek előnyökkel, de hátrányokkal is – dönts bölcsen!

JPEG (.jpg, .jpeg, .jpe, .jif, .jfif, .jfi)

A jól ismert JPEG egyértelműen vezeti a sort – nincs olyan számítógéppel rendelkező ember, aki ne ismerné ezt a formátumot. A Joint Photographic Experts Group (JPEG – meglepő, nem?) által 1986-óta fejlesztett, majd először 1992-ben mint standard bemutatott formátum 1992 szeptemberében lett elfogadott, és az évek során úgy beleégett az emberek (és a gépek) mindennapjaiba, hogy onnan azt már valószínűleg „soha” nem lehet kitörölni. Ez egy veszteségesen tömörítő formátum.

Ha fényképeinket másokkal is meg szeretnénk osztani (pl. közösségi portálokon, vagy egyszerűen csak átvinnénk a haver gépére), akkor a JPEG-gel – operációs rendszertől és képnézegető szoftvertől is függetlenül – valószínűleg semmiféle kompatibilitási problémánk nem lesz. Minden olvassa a JPEG képeket. Olyan eszköz manapság már nem létezik, ami ne lenne vele baráti viszonyban. Hátránya viszont, hogy nem támogatja a transzparens csatornát, sem a rétegeket, és a tömörítési minőség sem minden esetben olyan, amilyet elvárnánk, amikor megnyomjuk a „Mentés másként” gombot. Ha biztosra akarsz menni, válaszd mentéskor a legjobb minőséget. Egy JPEG fájl legfeljebb 65 535 x 65 535 pixeles, azaz kb. 4096 megapixeles lehet.

  • A JPEG erre a legalkalmasabb: fényképeink megosztására.

PSD (.psd)

A Photoshop Document (innen a PSD rövidítés) formátum az Adobe Photoshop képszerkesztő szoftverének saját kiterjesztése. Ez a formátum támogatja a rétegeket (transzparenseket is), de csak az Adobe szoftveres környezetében használható. Persze, akadnak olyan programok, melyek képesek megnyitni. Ilyen például a Paint.NET a megfelelő PSD beépülő modullal, a GIMP, vagy az IrfanView. Ha a képfeldolgozás során az Adobe alkalmazásait használod, ebbe a formátumba érdemes menteni minden munkádat, mert a rétegek mellett az alkalmazott szűrőhatásokat is elmenti; a formátum veszteségmentesen dolgozik, ennek megfelelően nagyok a fájlméretek. Fotóink legfeljebb 300 000 x 300 000 pixelesek, azaz 85 830 MP méretűek lehetnek.

  • A PSD erre a legalkalmasabb: képszerkesztési feladatokra, félbehagyott, még nem véglegesített képfeldolgozás elmentésére.

PNG (.png)

A Portable Network Graphics (innen a PNG név) formátumot a W3C fejlesztette ki azzal a céllal, hogy leválthassák vele a GIF-et. A GIF formátumban használt LZW tömörítési algoritmus ugyanis jogi oltalom alá eső eljárásokat tartalmazott, így üzleti alkalmazáskor jogdíjat kellett volna fizetni a használata után. A PNG egy veszteségmentes tömörítési eljárás, és támogatja a transzparens csatornákat, a gamma korrekciót (ami a képek fényességét elméletileg függetleníteni tudja a megjelenítéstől, tehát a színek ugyanúgy néznek ki nyomtatásban, és az eltérő képességű kijelzőkön is), az indexelt, szürkeskálás (16 bites mélységig), és true color (48 bites mélységig) formátumot, a fokozatos megjelenítést (progresszív letöltés), viszont ellenben a GIF-fel nem lehet vele animációkat készíteni, és nagyok a fájlméretek.

Kiegészítés: természetesen létezik animált PNG, aminek APNG a neve (.png, .apng), ami azonban egy nem hivatalos kiegészítése a PNG formátumnak. Ezt a Mozilla fejlesztette még 2004-ben (elsősorban a Firefox böngésző támogatja a megjelenítését). „Egy másik, a PNG formátumból származtatott mód animációk létrehozására a MNG, melyet a PNG fejlesztőcsapata hozott létre. A MNG formátum lényegesen nagyobb lehetőségeket kínál az animációk megvalósítására, viszont hátránya, hogy nem kompatibilis a PNG képekkel. Ezzel szemben az APNG visszafelé kompatibilis a PNG-vel, ami azt jelenti, hogy még az APNG formátumot nem támogató szoftverek is képesek megjeleníteni az animáció első képkockáját. További előnye, hogy kevésbé összetett formátum, ezért könnyebb rá dekódert programozni.” – írja a Wikipedia.

  • A PNG erre a legalkalmasabb: transzparens csatornát tartalmazó képek webes megjelenítésére.

TIFF (.tif, .tiff)

A Tagged Image File Formatot az Aldus 1986-ban kezdte fejleszteni, ami időközben beolvadt az Adobe Systems cégbe. Végül 1996-ban adták át a nagyérdeműnek használatra. A TIFF a JPEG-hez hasonlóan az ISO szervezet által szabványosított formátum, és szinte az összes operációsrendszer támogatja. Előszeretettel használták/használják professzionális célból tördelés és képszerkesztéskor (például Corel Ventura Publisher, Adobe Pagemaker, Quark XPress, CorelDraw, Adobe Illustrator, Adobe Photoshop környezetben); a TIFF három rétegből áll, ahol az első a Header (fejléc), a második az IFD (Image File Directory), és a harmadik az I (Image Data). Fejlécből csak egy lehet, az IFD-ben az adatok jelentését írják le, míg az Image Data az IFD által leírt adathalmazt tárolja. A TIFF egy különösen flexibilis formátum: támogatja a 16 bites színcsatornákat, a CMYK, az RGB, a Lab, az Indexed Color és a szürkeárnyalatos színszabványokat. A PNG-hez hasonlóan megtartja a transzparens csatornákat (az átmenetes transzparenciát is), és támogatja a rétegeket (lásd PSD). HDR képek mentésére is alkalmas, ugyanis csatornánként akár 32 bitnyi információ tárolására is képes. A rengeteg bezsúfolható adat miatt azonban gigantikusak is lehetnek a fájlméretek, és általában vegyes a fogadtatása képmegosztó felületeken.

  • A TIFF erre a célra a legalkalmasabb: archiválásra és kompatibilitásra (maximális minőség megtartása mellett).

GIF (.gif)

A Graphics Interchange Format csupán azért szerepel ebben a listában, hogy tudjuk, mit kell kerülni. Az első verzió, a „87a” 1987-ben jelent meg, majd 1989-ben követte a némileg továbbfejlesztett „89a” verzió. Ez utóbbi tette lehetővé az animációk készítését azáltal, hogy egy fájlban több képfájlt volt képes eltárolni. A Wikipedia remekül összefoglalja ezt a formátumot: „A GIF formátum a képen lévő információt veszteségmentesen tömöríti. A tömörítés nem jár információveszteséggel, akár 10-100x kisebb fájlméret mellett is élvezhető a tömörített kép. Mivel legfeljebb 8 bites színmélységű (256 színű) képeket tud kezelni, ezért elsősorban rajzok, grafikonok és egyéb hirtelen színátmenetű ábrák tárolására való. Tömörítéskor egy színpaletta segítségével megadható, hogy a 256 lehetséges helyen milyen RGB-színkódok szerepeljenek – ezt a műveletet a képszerkesztő programok automatikusan is el tudják végezni a lehető legjobb végeredmény elérésének érdekében. Tömörítésre az LZW algoritmust használja, amelynek szabadalmi védettsége miatt hozták létre a PNG fájlformátumot a GIF kiváltására.”.

  • A GIF leginkább erre használható: alacsony felbontású, legfeljebb 256 színből álló animációk a webre.

Szerintem fényképezzünk RAW+JPEG formátumban (ez a legbiztosabb), és mindenképp tartsuk meg a fényképezőgép saját RAW fájljait. Ezeket utólagosan akár be is tömöríthetjük, így sokkal kevesebb helyet foglalnak a manapság már amúgy sem túl drága adattárolókon. Amelyik kép meg különösen kedves számunkra, azt nyomtassuk kis és kereteztessük be! (Forrás: petapixel.com)

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • lesgolla

    nem tom miert jok ezek a petapixelrol atnyul tukorforditasok plane ilyen bugyuta szakacsne szinten. gif-rol tok felesleges egyaltalan szot is ejteni mint fotos formatum, ellenben pl. hol a dng? vagy jpeg 2k?

    • mlzphoto

      igazad van, ezt a kettőt majd még feldolgozom