Portréágyúk kilencedik rész: Canon EF 85 mm F1.4L IS USM

A Canon talán két legnépszerűbb portréobjektívje eddig az EF 135 mm F2L USM és az EF 85 mm F1.2L II USM volt. Mindkettő már igen korosnak tekinthető, hiszen előbbit 1996-ban, míg utóbbit 2006-ban mutatta be a gyártó. A digitális korszakban pedig sokkal gyorsabban kell követni az iramot, mint anno, a filmes fényképezőgépek korában, hiszen a szenzorok felbontása, szerkezete – ha nem is évről-évre – igen sebesen fejlődik. Az új szenzorok, új elvárások kiszolgálása pedig igen fontos, hiszen igazán profi fotós szettet csak úgy lehet kialakítani, ha annak elemei „egymásra hangolva” vannak. Nos, a Canon legújabb lépése a portréfotósok irányába az EF 85 mm F1.4L IS USM, amelyről még egyelőre nem tudni, le fogja-e, le tudja-e váltani a legendás, de nem tökéletes EF 85 mm F1.2L II USM-t. Csapjunk bele az ismerkedésbe!

A Canon EF 85 mm F1.4L IS USM egy időjárásálló felépítésű lencserendszer, ahol összesen 14 darab lencsetag került tíz csoportba a tubus belsejében. Arról, hogy konkrétan milyen típusú üvegtagokat alkalmaztak, még a Canon honlapja sem ad bővebb felvilágosítást. Azt viszont tudjuk, hogy a belső szellemképek és a becsillanások ellen a gyártó legújabb lencsebevonata véd, amit Air Sphere (ASC – „légszféra”) névre kereszteltek. Az elnevezés azonban nem véletlen, ugyanis a bevonat egyik rétegében szinte molekula méretű légbuborékokat találhatunk:

Amikor a fénynyaláb egy bevonat nélküli üvegfelülettel találkozik, fényének körülbelül 5%-a visszatükröződik. A hatás fokozódik, ha több, más-más fénytörési mutatójú üvegfelület (lencsetag) található egymás után. Az oda-vissza tükröződő fény szellemképeket, becsillanást, és a kontraszt csökkenését eredményezi. Az ASC bevonat csökkenti a fénytörést és a visszaverődő fény mennyiségét, így nagyban hozzájárul a képminőség javításához. Egy nagyon rövid, de hasznos magyarázat található a Canon bevonatairól itt.

Az EF 85 mm F1.4L IS USM felépítése és külalakja követi a Canon legújabb „L” objektívjeinek irányát. A tubus nagyon jó minőségű műanyagokból készült, aminek előnye, hogy könnyebb és kevésbé érzékeny a hőmérséklet változásaira, mint a fém változatok. Bár ez a cikk csak egy bemutató, és semmiképp sem egy összehasonlítás a korábbi EF 85 mm F1.2L II USM-mel, azért érdemes megjegyezni, hogy az EF 85 mm F1.4L IS USM már „igazi” kézi élességállítású (a fókuszgyűrű mechanikus kapcsolatban van a lencsemozgató egységgel), tehát akár vázról lecsavarva is tekergethetjük, mozgathatjuk a lencsetagokat.

A Canon EF 85 mm F1.4L IS USM belső élességállítású objektív, a fókuszgyűrű forgatásakor se az első, sem a hátsó lencsetag nem mozog, nem forog. Az újonc az automatikus élességállításra lett kihegyezve, ami egyrészt azon látszik, hogy igen rövid, kb. 95-100 fokos ív tehető meg a fókusz két végpontja között, másrészt azon, hogy sokkal gyorsabban működik, mint az F1.2-es modell esetében (igaz, itt kisebb üvegtagokat kell mozgatni). A gyűrűs USM motor halkan és simán teszi a dolgát.

A 950 grammos tömeghez 88,6 x 105,4 mm-es terjedelem, és 77 mm-es szűrőmenet társul. A blende írisze kilenc lekerekített alakú lamellát tartalmaz, melyeket F1.4 és F22 közti értékekre lehet összezárni 1/3 FÉ lépésekben. A legkisebb tárgytáv 85 cm, a maximális nagyítás 0,12. Egy nagyon hasznos újítás a 4 FÉ előnyt nyújtani képes beépített képstabilizátor, amivel a megfelelő fiziológiai állapotban lévő fotós akár 1 mp-et is kitarthat:

Kattints!

Amint említettem, a Canon EF 85 mm F1.4L IS USM időjárásálló felépítésű, ami azt jelenti, hogy szitáló esőben, gyengén poros környezetben még használható marad a megfelelően szigetelt vázra csavarva. A bajonett felőli rész a szokásos gumigyűrűvel van szigetelve:

A fenti képen a hátsó lencsetag is jól látható. Ez az üvegelem rögzített, élességállításkor nem mozdul el, így a tubus hátulról zártnak tekinthető.

A Canon EF 85 mm F1.4L IS USM méretét és tömegét tekintve elsősorban a nagyobb dSLR vázakkal harmonizál, mint például az EOS 5-ös család tagjaival, vagy az EOS 1-es jelű gépekkel. Mivel az EF 85 mm F1.4L IS USM a full frame méretű szenzorokhoz lett tervezve, ezért az természetesen kirajzolja a 36 x 24 mm-es lapkák teljes területét.

Az EF 85 mm F1.4L IS USM tubusán a távolságmérő skálán kívül két kapcsolót is találunk, melyek közül a felsővel az automatikus és a kézi élességállítás között válthatunk (használat közben bármikor kézzel is belenyúlhatunk az AF működésébe, nem kell előzőleg MF módba váltani), az alsóval pedig a képstabilizátort kapcsolhatjuk be vagy ki.

Az objektív egy kellemesen széles, jól tapadó gumibevonatú fókuszgyűrűvel van felszerelve, ami esőben, hóban, szárazságban egyaránt biztos kezelhetőséget garantál. A külső jellemzők után lássuk, milyen képminőségre képes a Canon EF 85 mm F1.4L IS USM! A vizsgálatokhoz egy Canon EOS 5Ds R fényképezőgépet használtam, ami az 50 MP-es képérzékelőjével kellően megizzasztotta az optikát.

A peremsötétedés jelen van, s bár már F2 környékén nagyon visszaszorul, F2.8-as rekeszérték mellett szűnik meg teljesen. Ha azonban betöltjük az objektívhez való profilt, akkor a RAW fájlok hívásakor ezt a jelenséget automatikusan kiiktathatjuk.

A színhibáktól nem volt mentes az F1.2-es elődmodell, de az új EF 85 mm F1.4L IS USM képén is látható a lilás él-elszíneződés. Itt is az F2.8-as rekeszértéktől várható jelentős javulás, de a színhibától csak F5-re szűkített blendével szabadulhatunk meg teljesen.

Ha négyzetrácsokat fényképezünk, számolnunk kell azzal, hogy enyhe párnatorzítással fogjuk szembetalálni magunkat. Amennyiben bekapcsoljuk a képjavító profilt képhíváskor, némileg csökkenni fog a geometriai torzulás. A valós használat során azonban ez a jelenség – csakúgy, mint a peremsötétedés – sosem volt zavaró.

A filmkészítőknek szól elsősorban az az információ, hogy a Canon új portréobjektívje komolyabb mértékű fókuszlégzést mutat, tehát a fókusztartomány teljes használatakor adott esetben újra kell komponálni a képet. Ugyanez érvényes akkor is, ha fókuszsort (focus bracketing) szeretnénk készíteni.

Kattints!

A kép közepe teljesen nyitott blende mellett egy icipicit lágy, de már F2-re rekeszelve majdnem tökéletes lesz. F2.8-on már nem lehet belekötni, de F4-en úgy borotvál az üveg, hogy óvatosan szabad csak odanézni. Az 50 MP-es szenzorral párosítva F11-nél szűkebb rekeszértékeken már látszik a diffrakció hatása, a kép ismét elkezd lágyulni.

Kattints!

Már F1.4-en is szépen látszanak a tesztábra részletei (a kép a peremsötétedés miatt olyan, amilyennek látjátok), de itt is csak körülbelül F2.8-tól kezd igazán „beindulni az élet”. A Canon EF 85 mm F1.4L IS USM gyakorlatilag a teljes képterületen azonos minőséget produkál. A képmintákat, ahol a háttérelmosásról is lehet némi véleményt alkotni, errefelé találjátok.

Értékelés

A Canon EF 85 mm F1.4L IS USM időjárásálló, van beépített képstabilizátora, gyorsan fókuszál, „igazi” mechanikus fókuszgyűrűje van, és valamivel kedvezőbb, mint az EF 85 mm F1.2L II USM. A képminősége már teljesen nyitott rekesz mellett is rendben van, igaz, itt még kissé lágy a képe, de F2-2.8 körül már nem nagyon lehet belekötni a látottakba. A CA mértéke picit magas, de rekeszeléssel ez is kiiktatható. Összességében jár neki a „Jóféle” embléma!

Canon EF 85 mm F1.4L IS USM

A Canon EF 85 mm F1.4L IS USM objektívet és a Canon EOS 5Ds R vázat a Canon Hungária Kft.-től kaptam bemutatóra. Az objektív honlapja itt található.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • scarbantia

    A kromatikus aberráció lehetne kisebb, de egyébként elég jó munkaeszköznek tűnik, főleg a képstabilizátor miatt. Mondjuk valószínű, hogy egy 5D Mk III-IV váz felbontásával ez sokkal kevésbé jelentkezik.

    Itt egy kétrészes interjú a tervezőkkel, van benne néhány érdekes dolog:
    https://snapshot.canon-asia.com/article/en/ef85mm-f14l-is-usm-developer-interviews-1

    (Azért szerintem az is ki volt adva nekik, hogy legyen jóval olcsóbban gyártható, mint a 85/1.2 L II. De egyébként viszonylag őszintének tűnnek a tervezési szempontok.)

  • Wagner úr, a kékszakáll

    BUÉK!

    Bevallom, én egy kicsit húztam a számat. Nagyon kerestem benne a Sigma kompromisszummentes képminőségét, ami nincsen benne. Kétségtelen, hogy akkor nem ekkora lenne, a Sigma 1130 grammjához egy IS-t hozzávágva a végeredmény nem is tudom mennyi lenne, legalább 1250 gramm, ha egyáltalán az egy számmal nagyobb és nehezebb üvegekhez hozzá lehetne faragni. Szóval értem én a kiszámított kompromisszumot, és az is kétségtelen, hogy az IS hozzáadása nagy áldás egy esküvői fotósnak. Viszont én inkább a pixelbuzi kategóriát gazdagítom, így szívesebben cipeltem volna még azt a 25 dekát pluszban, cserébe a kompromisszummentes minőségért. Olvasgatva a véleményeket, gyanítom én a kisebbség vagyok, így üzletileg a Canon döntése lehet a helytálló. Kérdés, hogy pár éves távlaton, amikor a Canon is felveszi végre a lépést (?) és utánaered a Nikon-Sony felbontási versenynek, akkor is úgy fogja értékelni-e a piac, hogy még elég jó ez az objektív. Mert az tuti, hogy egy 5DIII-on senki sem fog panaszkodni, de egy 5DsR-en már ma is jelentős a különbség. Gyanítom, 5 év múlva azért csak eljut oda a Canon is, hogy az 5D aktuális verziója közel lesz az 50MP-hez, és akkor már szélesebb kör számára is szembeszökő lesz a Sigma képminőség előnye.

    • mlzphoto

      hát igen, a sigma nagyon odatette most magát; aki jó portréobit keres, az nézze meg közelebbről is a 135 és a 85 mm-es sigmákat!