A Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 bemutatója

Az elmúlt pár év alatt a Tamron modernizálta, felújította objektívjeit. Az új, csinos dizájn és a minőségi kivitelezés mellé nem ritkán felfrissített, tökéletesített optikai formula is járt. Ebből a fejlődésből a csúcskategóriát képviselő SP sorozat ultra nagylátószögű zoomobjektívje, az SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD sem maradhatott ki, így hát a gyártó megalkotta a „G2” utótagot viselő második generációs lencserendszert, ami nem meglepő módon az SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 nevet kapta.

Az újdonság szépen kiegészíti a korábban már bemutatott Tamron SP 24-70 mm F2.8 Di VC USD G2-t és az SP 70-200 mm F2.8 Di VC USD G2-t – így végre teljessé válhatott a Tamron saját, stabilizált triumvirátusa. Mint a másik két említett lencserendszer, úgy az SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 is kirajzolja a full frame méretű képérzékelőket. A Canon EF és Nikon F bajonettekkel kínált termék 13 csoportba rendezve összesen 18 lencsetagot tartalmaz, amelyek közt megtalálható több XGM („eXpanded Glass Moulded Aspherical”) aszférikus és LD (alacsony szórású) üvegtag egyaránt. Ezen speciális lencsetagok feladata, hogy csökkentsék a geometriai torzításokat és a színhibákat. Ezt megtetézve a mérnökök még a különleges AX („Anti-Reflection eXpand”), az eBand Nano és a BBAR tükröződés-gátló bevonatokkal is felgőzölték a lencséket.

Az F2.8-ról induló, kilenc lekerekített alakú lamellából álló rekesz blendéjét egészen F22-ig lehet szűkíteni. A legkisebb tárgytáv szenzorsíktól mérve 28 cm, a legnagyobb nagyítás 1:5. Érdekessége az A041 típusszámú optikának, hogy a Canon EF verzió tíz grammal nehezebb a Nikon F változatnál, így 1110 grammot nyom. A Canon EF bajonettes lencserendszer hátsó lencsetagja mögé szűrőtartót helyeztek, így oda kis gél filtereket csúsztathatunk be:

Egyébként az időjárásálló szigeteléssel ellátott tubusban a hátsó lencsetag nem játszik záró szerepet, így zoomoláskor ez az elem be-ki mozog. A Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 kicsinek nem nevezhető: 98,4 x 145 mm-es a terjedelme.

Az objektív tubusán két vezérlőgyűrű található: a szélesebbikkel a gyújtótávolságot változtathatjuk meg, míg a keskenyebbik, ami egyben közelebb esik a fényképezőgéphez, az élességállítást szolgálja. Van távolságmérő skála és az AF/MF kapcsoló mellett megtalálható az objektíven a beépített képstabilizátor be/ki kapcsolója is. Amint az a fenti fotón látható, a napellenző egybe van építve a tubussal, ami azt jelenti, hogy az objektívet elölről csak lapszűrőkkel lehet ellátni; ennek megfelelően nincs is szűrőmenete a terméknek.

A Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 tehát nem egy könnyű és nem egy apró objektív. Ezért nem is csoda, hogy elsősorban a nagyobb fotómasinákkal harmonizál. Még a teszthez használt Canon EOS 5Ds R vázzal is kissé orrnehéz volt a szett.

Az élességállítás gyorsan és halkan zajlik, a pontosságára sem lehet panasz, ami nem is csoda, hiszen külön vezérlőprocesszor gondoskodik a folyamat megfelelő bonyolításáról. A fókuszálás tubuson belül történik, eközben az objektív nem változtatja meg a hosszát. Zoomoláskor is csak a belső tubus mozog:

A frontlencse 15 mm-es gyújtótávolságnál lóg ki a legjobban, ilyenkor érdemes odafigyelni fotózáskor, nehogy nekiüssük a témának (a kis tárgytáv miatt szinte „bele lehet bújni” a környezetbe). A hátsó lencsetag is ilyenkor áll a legközelebb a szenzorhoz, majd 30 mm-en bebújik a tubus mélyébe (csakúgy, mint a frontlencse).

Az objektív kivitelezése, külső felépítése nagyon igényes, minőségi, nagyon jól reprezentálja a Tamron csúcskategóriáját. A külső jellemzők megismerése után lássuk, milyen képminőséget produkál a termék! Amint azt már fentebb említettem, a teszteléshez egy Canon EOS 5Ds R fényképezőgépet használtam, amire a legfrissebb firmware (1.1.2) van feltelepítve. A váz felismeri a lencserendszert, helyesen kiírja annak típusát, de a korrekciós profilokat gépen belül nem lehet bekapcsolni:

Mivel egy ultra nagylátószögű objektívvel állunk szemben, nem csoda, hogy jól látható a hordótorzítás a tartomány alsó harmadában. 20-22 mm környékén ez átcsap párnatorzításba, ami meg is marad 30 mm-ig:

A beépített képstabilizátorról a gyártó azt állítja, hogy körülbelül 4,5 FÉ előnyre képes. Nos, biztos akad olyan kipihent, nyugodt fotós, aki képes is erre a teljesítményre, de nekem nem sikerült teljesen. 30 mm-es állásban az 1/3 mp-es záridővel készített tesztképek bő harmada volt bemozdulva, tehát az én közreműködésemmel kb. 1/5-1/10 mp a reális, stabilan tartható érték, ami egyáltalán nem mondható rossz teljesítménynek.

 

A peremsötétedés 15 mm-en igen erős, de a blende íriszének két FÉ-vel való szűkítése után már jelentős a javulás. Ráadásul a legfrissebb Adobe Camera RAW (11.1.0.112) már megkapta a Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 gyári profilját, így annak bekapcsolásával (vagy a csúszkák manuális tologatásával) pillanatok alatt orvosolható a jelenség:

A gyújtótávolsági tartomány közepe környékén, azaz kb. 22 milliméteren már jobb a helyzet, itt elég másfél FÉ-vel rekeszelni, hogy eltűnjön a vignettálás oroszlánrésze:

A tartomány végén, azaz 30 mm-en már egy FÉ-vel való rekeszelés is szép eredményt nyújt, de full frame szenzoron egy ekkora látószögű objektív mindig is vignettálni fog!

A filmkészítőknek mondom, hogy jelentős fókuszlégzésre számítsanak, azaz két téma közti fókuszhúzáskor vegyék figyelembe a látószög változását is:

Az objektív nem parfokális, tehát zoomolás után újra élességet kell állítani, ha éles képet szeretnénk készíteni: a lencserendszer nem tartja meg az egyik gyútávon beállított élességet.

Amint a legtöbb gumiobjektívnél, így a Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 esetében is tapasztalható a középpont enyhe elmozdulása zoomoláskor. Ennek mértéke azonban minimális, nem kell attól tartani, hogy gyútávváltáskor „kiugrik a téma a kompozícióból”.

A Tamron mérnökei minden tőlük telhetőt elkövettek annak érdekében, hogy eltüntessék, illetve minimális mértékűre csökkentsék a színhibákat, a lilás/zöldes/sárgás él-elszíneződéseket. A tesztképek készítésekor a laborban valóban meggyőző eredmény tárult elém, de a valóvilágban – igaz, igen radikális helyzetekben – itt-ott azért lehetett látni pár pixelnyi lilás/sárgás éleket (ezeket majd lásd a képmintáknál).

Végül, de nem utolsósorban, lássuk, milyen a Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 képélessége! Az első két kép 15 mm-es állásban szemlélteti a képminőséget középen, illetve a tesztábra jobb felső sarkában. Minden képet stabil háromlábra és gömbfejre (Manfrotto 055, Manfrotto 490) erősített fényképezőgéppel készítettem. Fotózás során 2 mp-es önkioldót használtam. Az autofókusszal előre beállított élességet MF-re állítva, maximumra kinagyított élőképpel ellenőriztem.

Kattints!

Amint látható, középen már teljesen nyitott rekesszel is kellően éles, kontrasztos a kép, ám F11-től már látszik a diffrakció képlágyító hatása. A képsarkokban már más a helyzet, itt F5.6-F8 körüli értékekre kell rekeszelni, ha tökéletes minőséget szeretnénk.

Kattints!

A gyújtótávolsági tartomány közepénél, kb. 22 mm-en is hasonló a helyzet, ha a kép közepét nézzük. Itt azonban már F8 körül is látszik a rajz lágyulása, ami egyre fokozódik, ahogyan F22 felé haladunk. Ezen a gyújtótávolságon is F8-ra kell szűkíteni a blendét, ha a sarkokban is jó képminőséget szeretnénk.

Kattints!

Bár nagyon kicsi a különbség, de 30 mm-es állásban F4-re érdemes rekeszelni – szerintem a kép közepén innentől borotvaéles a kép, míg a sarkokban F5.6-on is már jónak mondható az élesség és a kontraszt.

A becsillanásokat is szépen kordában tartják a különféle bevonatok és a tubus belső kialakítása, de a fizikát nem lehet becsapni, a hatalmas látószögeknél itt-ott megjelenik a becsillanás, ha erős fényforrást is beleveszünk a kompozícióba. Ezeket majd a képminták közt fogjátok látni, amik ide kattintva tekinthetők meg.

Értékelés

A Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 egy masszív, külsőleg nagyon jó minőségű objektív, ami az időjárás viszontagságai ellen védő szigeteléssel is el lett látva. A full frame szenzorokat is kirajzoló, ultra nagylátószögű optika F2.8-ról indul a teljes gyújtótávolsági tartományban, ám ennek ellenére fel lett szerelve beépített képstabilizációs egységgel, így akár barlangokban, sötét templomokban, szórakozóhelyeken (rendezvények) is hasznát vehetjük. Képminősége a fotók közepén már nyitott rekesszel is nagyon jó, ám ha a teljes területet ki szeretnénk használni, érdemes legalább F5.6-ra szűkíteni a blendét. Az élességállító motor halkan és gyorsan teszi a dolgát, a fókusz pontossága az esetek többségénél tökéletes volt (ellenfényben az EOS 5Ds R-rel néha mellé ment az élesség). A peremsötétedés jól látható, ám RAW fájljaink hívásakor a képjavító profil betöltésével automatikusan korrigálhatjuk a jelenséget. Filmkészítők ügyeljenek a fókuszlégzésre! A Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 jelenleg bruttó 469 900 forintért vásárolható meg a márka hivatalos disztribútoránál, a Tripont Foto Video Kft.-nél. A termék regisztrációjával a garanciaidő 5 évre hosszabbítható. Tőlem megérdemelte az „Ajánlott” bilétát!

Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2

A Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD G2 objektívet a Tripont Foto Video Kft.-től kaptam bemutatóra. Az optika műszaki adatlapját itt találjátok.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...