Dolgok, amiket NE vegyél a felszerelésedhez

Megvetted a fényképezőgéped, vettél hozzá egy szuper minőségű objektívet is. Most hogyan tovább, mire lesz, s mire biztosan nem lesz szükséged, hogy elindulhass fotózni? Íme, pár termék, amiket inkább hagyj ki, ha lehet!

1) UV és védőszűrők

„Az UV szűrő megvédi az objektíved frontlencséjét, és még a képminőség is jobb lesz tőle” – nos, nem. Bár ez már egy ezerszer lerágott csont, nem győzöm hangsúlyozni, hogy a modern digitális fényképezőgépek és objektívek világában semmi szükséged az UV szűrőre! A filmes érában még valóban lehetett szerepe ezeknek a filtereknek, hiszen akadt nem is egy olyan filmnegatív, ami az erősebb UV fényt rosszul viselte (pl. ha több ezer méteres magasban, vakító Napfényben akartál havas tájat fényképezni elmászott a színvilága), de manapság már csak rontasz vele a képminőségen (plusz lég- és üvegréteg, ami tovább szórja a fényt, becsillanásokat, vignettálást és színhibákat okozhat, teljesen mindegy, milyen minőségű az üveg alapanyaga). Védelmi szerepet sem nagyon lát el, esetleg az objektív szűrőmenetét védheti meg egy balesetben, de ember legyen a talpán, aki egy beszorult filtert roncsolás nélkül lecsavar az obiról. Sokkal jobban jársz a lencserendszer saját napellenzőjével – ezt ráadásul általában „ingyen” megkapod az objektívhez mellékelve.

Ugye, nem csavarnál rá egy filléres szűrőt?

2) Utángyártott akku

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire jó, vagy épp rossz befektetés egy utángyártott áramforrás. Én azt mondom, ha volt pénzed egy (példának okáért) félmilliós vázra, akkor szánd rá még azt a húsz-harminc ezret, és vegyél egy gyári akkut pluszban. Még akkor is, ha nem munkára használod a gépet.

Drága? Nem hiszem.

Az utángyártott akkuk előnyei és hátrányai:

Előnyök: általában jóval olcsóbbak, mint a gyári; a jó minőségűek majdnem annyit bírnak egy töltéssel, mint a gyári példányok.

Hátrányok: egy firmware frissítés után már nem biztos, hogy működni fog a vázban; pontatlan lehet a töltöttség visszajelzés; kevesebb expót bír, mint a gyári; egy felrobbanó, kigyulladó akku komoly kárt tesz a fényképezőgépben, s mivel nem gyári áramforrást használtál, semmiféle garanciát nem fogsz tudni érvényesíteni; bizonytalan minőség; gyári töltővel nem minden esetben tölthető, így töltővel együtt kell venni.

3) Névtelen, „olcsó” memóriakártya

Nos, ugyanazt mondhatom el a noname kártyákról is, mint az utángyártott akkukról: ha lehet, inkább megbízható forrásból vegyél márkás, „neves” egységeket – mégis csak az adataid biztonságáról van szó! A noname kártyák általában lassabbak, kevésbé megbízhatóak, rövidebb garanciaidővel rendelkeznek, mint a nagy nevű példányok. Persze, nincs kizárva, hogy évekig megelégedéssel fogod használni a MEO-mentes noname memóriakártyát, de ha pont egy olyan pillanatban okoz adatvesztést, amikor épp egy soha többé vissza nem térő pillanatot örökítettél meg (pl. gyermeked születését, vagy épp egy kecskét támadó sast, aminek a hátán egy gépkarabélyos aranyhörcsög lovagol), akkor majd elgondolkozol azon, megérte-e spórolni pár darab ezrest.

Nekem a SanDisk memóriakártyáival még soha nem volt problémám

4) „Speciális” csomagok, szettek (értsd: bóvli, bazári cuccok)

Gyakran lehet találkozni olyan „különleges ajánlatokkal”, ahol az eladó úgy próbálja vonzóbbá tenni az egyik-másik fényképezőgépet (vagy objektívet), hogy „különleges” szettben is kínálja azt: pár tízezerrel drágábban adnak mellé állványt, mikrofont, memóriakártyát, pótakkut, nyakpántot, UV szűrőt, kedvezményes szenzortisztításra feljogosító bónt, tokot, vakut, kiskutyát. Nos, nincsenek csodák, amit így „fillérekért” mellékelnek egy géphez, az általában nem is ér semmit. Jellemzően eladhatatlan bóvlit, bazári cuccokat kínálnak olyan „szett áron”, ami még így, csomagban is irreálisan drága. Megesik, hogy az évek során összegyűlt, eladhatatlan vackokat csomagolják össze fényképezőgépekkel, optikákkal. Ezek a termékek túlnyomórészt a kukában, vagy a szekrény mélyén végzik majd. Persze, mindenhol vannak kivételek, találkoztam már én is olyan ajánlattal, ahol leesett az állam: egy 900 000 forintos gép volt leárazva 650 000-re, és még adtak is mellé egy híres vállalat által gyártott háromlábat (és nem a bóvli kategóriából)! Szóval csak óvatosan, ügyesen, mindig azt vedd, amire tényleg szükséged van!

5) Olcsó kitobjektív

Elsősorban az „árérzékeny” közönségre igaz, hogy ingjét-gatyáját odaadja egy vázért, majd már nem marad zsé üvegre. Mit tehetünk ilyenkor? Szerintem ne vedd meg a „kitobjektívet”, mert az minden szempontból kompromisszumot jelent: se jó kezdő F-érték, se jó képminőség, szóval felejtős (kitobjektív alatt itt most a tipikus „18-55 mm-es” kategóriára gondolok). Viszont nagyon is jó választás lehet egy „tuti ötvenes” (50 mm F1.8-as), ami szinte minden gyártónál, minden rendszerben megtalálható, és jellemzően igen kedvező áron elhozható! Nagy fényerő, jó képminőség mellett még látásmódot is kapsz, hiszen a fix gyújtótávolság használatával „megedzed” a szemed, hogy meglásd a kompozíciót.

Nagyon kedvező az ára, de nagyon jó!

Elfelejtettem valamit?

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...