Első benyomások az Olympus LS-20M kamerás hangfelvevőjéről

Korábban hírt adtam az Olympus érdekesnek induló új kis kütyüjéről, az LS-20M-ről, ami nem más, mint egy kamerával ellátott hangfelvevő eszköz. Vagy hangfelvevős kamera? Akárhogyan is, íme első benyomásaim róla.

Emlékszem, még egyetemi éveim alatt, mennyit kellett egy-egy előadás alatt körmölnöm, főleg, ha a docens gyönyörű ábrákkal színesítette műsorát. Persze, nem egyszer volt rá példa, hogy inkább megkértem egy évfolyamtársamat, hadd másoljam le róla a hallottakat. No, akárhogyan is, már akkoriban (2000 előtt) akadtak szép számmal, akik mindenféle ócska magnót, walkmanből átalakított hangfelvevőt vittek be magukkal az órákra és próbálták kisebb-nagyobb sikerrel rögzíteni az elhangzottakat. A siker gyakran a mikrofon érzékenységétől (mert az előadói asztal mérete korlátozott volt, nem mindenkinek fért már oda a felvevője), de nem ritkán a mágnesszalag hosszától is függött. Ha valaki elbénázta, nem volt lehetősége rá, hogy megfordítsa, vagy cserélje a kazettát, egyszerűen nem volt illendő a tanár oktatói szféráját zavarni.

Visszakanyarodva a lényegre: az Olympus most olyan masinával állt elő, ami nem csak hangot, de mozgóképet is tud rögzíteni. Ráadásul a mai nagykapacitású és olcsó memóriakártyák korszakában akár több órányi anyag is mehet egyben a masinára, így biztosan nem marad le egy percnyi részlet sem. Mindezt Full HD felbontásban, hogy majd otthon kényelmesen, pattogatott kukoricával, kólával újraélhessük a 72”-os plazmán az előadóterem izgalmait.

A masina külsejéről nem pazarolnék sok szót, a képek alapján mindenki láthatja a kialakítását, az egyes nyomógombok, kezelőszervek elrendezését és a csatlakozóaljzatok sokrétűségét. A gyártó termékének weblapján ráadásul a teljes műszaki paraméterlista is fent van, megspórolok magamnak annyi munkát, hogy azt ide bemásoljam (lustaság fél siker, akit meg konkrétan egy-egy adat érdekel, úgyis megnézi, igaz?).

Sajnos, csak pár órám volt a géppel, a hazai képviseletnek vissza kellett adnom időben – egyelőre ez az egy darab van nekik is belőle. Mivel nem nagyon vagyok jártas az ilyen készülékek használatában (eddig egy Olympus digitális diktafonom volt, de az valahogy másképp működött), ezért furcsa volt számomra, hogy a felvétel elindításához kétszer kellett megnyomni a felvétel gombot. Ezzel párszor megviccelt a gép, így megesett, hogy egy-egy negyedórás monológ után elégedett arccal nyomtam a stop gombra, hogy majd észre vegyem, egy nanoszekundumnyi felvétel sem készült abból, amit elmotyogtam magam szórakoztatására. Ugyanezt előadtam videofelvételnél is, mikor állványon szépen beállítottam a masinát, hogy majd felveszi a szomszéd néni dohányzását a teraszon, míg elmegyek ebédelni. Mikor kajálásból visszajöttem, persze ugyanolyan üresen várt a készülék, mint amikor otthagytam. Szokni kell, na.

A kezelőszervek funkciói és a gép használata amúgy egyértelműek, úgymond „bolondbiztosak” (már, ha a record gomb kétszeri nyomkodását leszámítjuk). Mindenről megkapjuk a visszajelzést a két kijelzőn, ha videót rögzítünk, akkor a nagyobbik egérmozin láthatjuk is azt, amit épp felveszünk. A kamera az LS-20M elején van, ezért használat közben úgy kell tartani, mint egy távkapcsolót. Elsőre azt hittem, a kamera a gép hátoldalán lesz (más, hasonló felépítésű zsebkameráknál ez úgy szokott lenni), ezért öngólnak hittem a pozíciót. Majd használat közben jöttem rá, hogy pedig mennyire logikus így az elhelyezése. Gondolj csak bele, interjút készítesz egy emberrel, és fogod a masinát. Hogy lenne kényelmesebb tartani: merőlegesen, mint a Leo jégkrémet, vagy 45-fokos szögben megdöntve? Na ugye.

Ja, igen: a hátlapon látható állványmenet szabványos méretű, így bármelyik fotós állványra (illetve állványfejre) felcsavarható, ami a szöveg elején említett előadásos helyzetben óriási segítség. Lehet zoomolni is, ez olyan jó minőségben történik, hogy nem tudom teljes biztonsággal megmondani, digitális, vagy optikai a nagyítás (pedig digitális). A legjobb hang- (96 kHz – 24-bit) és videominőséget (1920 x 1080) választva 5 perc 27 másodpercnyi anyag tekintélyes 666 MB kapacitást falt fel. A fájlméret le van korlátozva 4 GB-ra (FAT32 fájlrendszer miatt), így körülbelül félórányi műsort vehetünk fel egyben a legjobb hang- és videominőséget választva. Ha ezeket lecsökkentjük, akkor akár tíz óránál is több rögzíthető. Egyedül az akkumulátor teljesítménye volt kissé aggasztó, mert a teljesen friss egység az 5p 27mp-es felvétel után egy kockával kevesebb töltöttséget mutatott (3 kocka jelzi a teli állapotot).

Aki követte az Olympus digitális fényképezőinek fejlődését, annak bizonyára ismerős a mágikus szűrő kifejezés. No, ennél a készüléknél is elérhető négyféle (Rock, Sketch, Pinhole, Pop), melyekkel mozgóképfelvételünk tehető érdekesebbé. A felvett videó minőségével elégedett voltam, a hangéval pedig mindenképp, hisz a gyártó több évtizednyi tapasztalatot gyűjtött már a hangfelvevő eszközök gyártása terén. A nagy vízen túl 300 dolláros áron lesz nemsokára kapható a masina (2 GB-os SD memóriakártyával szállítják), kíváncsian várom, itthon mennyi lesz az annyi. Egyelőre ennyivel tudok szolgálni, a gép tetszett és tesztjeimhez, bemutatóimhoz is el tudom képzelni, hogy  jó szolgálatot tenne (Olympus, ez egy célzás volt!).

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...