Az Olympus OM-D tükör nélküli rendszerkompakt-családja immár három taggal büszkélkedhet: az E-M10 alulról teszi teljessé a palettát.
Az Olympus OM-D E-M10 igazából nem nevezhető belépő kategóriás gépnek, hiszen az E-M1 TruePic VII képfeldolgozó processzorát, az E-M5 képérzékelőjét és gyors általános működési sebességét örökölte. Ráadásul az újonc már vezeték nélküli kommunikációra (fájlmásolás, távvezérlés) is képes a beépített WiFi modulnak köszönhetően. A 3”-os kijelző ezen a modellen is dönthető, de felépítését tekintve sincs szégyenkeznivalója, hiszen ugyanúgy fémből készült, mint nagyobb testvérei.
Az E-M5-ben megismert elektronikus keresővel ismét találkozhatunk, ha a masinát kézbe vesszük, ugyanis ez szolgál az E-M10-ben is. A maga 1,44 millió képpontos felbontásával ideális alternatívája az LCD-nek képkomponáláskor. A februártól 199 990 forintért feketében, vagy fekete/ezüstben megvásárolható fényképezőgép az E-M5-tel és az E-M1-gyel szemben nem öt-, hanem háromtengelyes képstabilizátorral lett ellátva, ami a bemozdulás mértékének függvényében változó intenzitással mozgatja a szenzort.
Az erős képfeldolgozó CPU-nak hála az E-M10-ben az úgynevezett Fine Detail II technológiával is találkozhatunk, amely a képminőséget hivatott tovább növelni. Ez az eljárás egyébként a Fuji Lens Modulation Optimizer (LMO) technológiájához nagyon hasonlóan dolgozik: képalkotáskor az algoritmusok valós időben figyelik az adott objektív mutatóit és a rekesznyílást, így létrehozva az ideális minőséget. Pár sor az élességállító rendszerről: a FAST AF az Olympus élességállító rendszere, mely 81 célterület segítségével a teljes képet lefedi. A Small AF Target és Super Spot AF üzemmódok által a célterület felnagyítható, így még pontosabb élességállítás végezhető. A FAST AF mellett az E-M10 másodpercenként 8 kép sorozatfelvételi sebességgel is büszkélkedhet. Az OM-D gépek közt az E-M10-nek immár beépített villanója is van, amivel vezeték nélküli módban távvezérelhetjük a többi rendszervakut.
Az új fényképezőgéphez a gyártó új, különösen vékony, azaz „palacsinta” kialakítású zoomobjektívet is készített, amely az M.ZUIKO DIGITAL 14-42mm 1:3.5-5.6 EZ Pancake névre hallgat. Ezzel egybecsomagolva is megvásárolható lesz a masina, amiért 265 000 forintot kell majd a kasszánál hagynunk. Egyébként a masina kezelőfelülete nagyon hasonló az E-M5-éhez, de úgy tűnik, hogy korábban kifogásolt ergonómiai apróságokat itt már orvosolták a mérnökök. Amint lesz elérhető tesztkészülék, természetesen azonnal leteszteljük a fotógépet!
Elismerő csettintés! 🙂 Bár én letettem a voksom a Fujifilm mellett (és az X-E1-et ha megunom, akkor X-T1 lesz belőle), de ez a kis cuccli is tetszik. Kár, hogy azok az MFT objektívek amik tényleg nagyon bejönnek, azok simán olyan árban vannak, mint a Fujinon üvegek, amik viszont még így is klasszisokkal jobbak.
Az Olympus vázat tud jobbat csinálni, a Fuji meg objektíveket.
Úgy általában véve senki nem örül egy ünneprontónak. Lehet jobb lenne nem leírni… Szóval értem én ám, h ez (is és a sok-sok több tucat újabbnál újabb „masina” is) milyen jó. De egyszerűen elfogytak a WOW-ok. Szinte nüansznyi változtatások miatt kezd epekedni a júzer. Az ébredő vágyakat már egyre nehezebb igazolni szvsz. …Most néztem már megjelent tesztképeket (DP) és meg kell valljam, h rendkívüli képminőséget láttam. Sőt annyira jó, várj egy kicsit most leültök, h már szinte zavar.:) Elsőre nehéz ennyi hülyeséget befogadni, de ráértem leírni a benyomásokat. 🙂