A (cirkuláris) polárszűrőt sokan csak az égbolt kék színének kiemelése végett használják, holott szinte mindenhol segítségünkre lehet jótékony hatása. Steve Perry, aki egy ismert külföldi fotós, most egy roppant érdekes videóban beszámol nekünk a filter alkalmazási területeiről, s tanácsokat ad ahhoz, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a polárszűrt képeinkből. Mivel az adás angol nyelvű, ezért a fontosabb részeket kijegyzeteltem a könnyebb követhetőség érdekében. (A film legalul látható)
- Felépítése: egy speciális üvegkorong, amit el lehet forgatni egy foglalat segítségével
- Nem csak a kék ég „kékességének” növelése/mélyítése a célja
- Tükröződések elkerülésére nagyszerűen használható (kivéve ez alól a fémes becsillanások)
- Miért nem lehet a különféle képfeldolgozó szoftverekkel utánozni a hatását? Mert a polárszűrő használata olyan részleteket fed fel a témán, melyek máskülönben nem lennének rögzítve a szenzor által (láthatatlanak lennének a fényképezőgép számára), tehát ha polárszűrő nélkül fotózzuk le a témát, akkor csak a tükröződést fényképezzük le, nem pedig az alatta rejlő részleteket – ami nincs, azt nem lehet az utómunkálatok során sem felfedni
- A polárszűrő használata azonban nincs „ingyen”: akár 2 FÉ-nyi fényt is elnyel
- A szűrő forgatásával (amikor a felső üveglencsét elforgatjuk az alsóhoz képest) szabályozni tudjuk a polarizáció mértékét – a hatását azonnal láthatjuk a keresőben – nem mindig a legtöbb a jó, készítsünk akár több felvételt többféle beállítással a témáról
- Akkor a leghatékonyabb a polárszűrő, ha a naphoz képest 90 fokos szöget bezárva fotózunk. Kezünk mutatóujjával mutassunk a nap felé, közben hüvelykujjunkkal zárjunk be vele egy 90 fokos szöget. Most forgassuk körbe hüvelykujjunkat: ezzel meg is tudtuk, mely irányokban fotózva érhetjük el a maximális hatását a szűrőnek
- Ködös, párás tájakat nagyon szépen ki lehet vele „tisztítani”
- A polárszűrők legjobban 35 mm-nél nagyobb gyújtótávolságú objektívekkel használhatóak. A 35 mm-nél rövidebb gyújtótávolságoknál ugyanis egyenetlen polarizációs hatást tapasztalhatunk pl. az égbolton
- Borult égboltnál, esőben is nagyszerűen használható pl. tájképeknél: a kontraszt és a színek jobban érvényesülnek
- Víz fotózásánál szinte beláthatunk a víz alá használatával
- Szivárványok fényképezésénél kiemelhetjük annak színeit, felerősíthetjük látványát
- További tippek a szűrő használatához: 1) ha nincs égbolt a fotón, akkor nagylátószögű objektívekkel is nyugodtan használhatjuk, 2) nagylátószögű optikákhoz válasszunk vékony peremű filtert a vinyettálás (peremsötétedés) elkerülése végett, 3) panorámaképek készítésénél kerüljük a polárszűrő használatát, mert soha nem lesz egyenletes az égbolt, 4) a polárszűrő segíthet a kiégett részletek kordában tartásánál (például nedves kő tükröződése kioltható), 5) digitális fényképezőgépeknél kerüljük a lineáris polárszűrőt, mert megbolondítja a fénymérést.
A fénymérés megbolondításáról sokan mondják tapasztalatból, hogy nem igaz 🙂 Sajnos nekem nincs polárom, szóval nem tudom első kézből megerősíteni. 🙁
Én úgy tudom, hogy a fázisdetektoros autofókuszokat bolondítja meg.
azt is. AF+fénymérés
Kérdés, hogy csak külön a mátrixos fénymérést, vagy a kompaktok és tükörnélküliek teljes szenzoron történő fénymérését is? Mert ez utóbbiaknál azért elég nehezen hiszem.
A polárszűrő egyetlen forgatható polarizált üvegből áll nem kettőből.
Pontosabban egy fixből és egy forgathatóból! Mármint a cirkuláris polárszűrő esetén.
A polárszűrő részletes felépítése, bevonatai, rétegek még nem érdekeltek annyira, hogy utána nézzek, de ki lehet guglizni annak akit érdekel. Egymáson forgatható üveg részei nincsenek az egészen biztos. Erika van Neked cirkuláris polárszűrőd? Nekem több is.
A „Felépítése: két speciális üvegkorong, amit egymáson el lehet forgatni” nagyon durva hiba azért írtam gyorsan. Megbántani senkit nem akarok, de egy egyébként nagyon jó fotós blogban ilyet leírni finoman szólva is gáz mert azt jelenti, hogy a szerzőnek még nem volt a kezében cirkuláris polárszűrő.
István! Én azokat írtam le, amit a filmben is elmond a csákó. A cirk. pol. szűrő pedig tényleg két „üveglapból” áll, melyek egymáson elforognak. Értem ez alatt azt, hogy van egy fix lap, ami a szűrő alsó része, és ami egyben az objektív frontlencséjéhez esik közelebb, majd efölött van a második lap, amit elforgatunk a peremmel. Nyilván nem érintkezik a két lap, nem arra gondoltam, lehet rosszul fogalmaztam.
Megnéztem a videó elejét… „polarizer is a sandwich of two pieces of spec. glass can be rotated…”
Ezt valóban lehet úgy is fordítani ahogy Te is tetted, de ez simán jelentheti azt is, hogy maga a lész szendvics az ami tud rotálni, szóval nem külön és nem egymáson. Hidd el, hogy ez utóbbi lenne a helyes fordítás.
Az üvegre mindenféle kristályokat, bevonatokat gőzölnek ehhez nem értek. Felőlem még két ragasztott üvegből is állhat a szűrő ha úgy könnyebb előállítani, de maga a kész bevonatos üveg egy egészet alkot ami csak egyben tud forogni is.
Az állítható polár álkll két polárszűrőből. A sima polárszűrő egy lap, amit forgathatsz az obin.
A szívó az, ha az obid eleje forog fókuszáláskor :).
Állítható polárszűrőről még nem hallottam ezért nagyon óvatosan de leírom, hogy szerintem nincs is (ha mégis van valahol valami kisérleti darab akkor sem jellemző és egyáltalán nem említésre méltó, de szerintem egyszerűen nincs).
Megismétlem, hogy amikor cirkuláris polárról beszélünk akkor egy darab forgatható üvegről beszélünk.
Viszont ha valakinek van két polárszűrője akkor azokat együtt állítható (kicsit gyengébb minőségű) ND szűrőnek lehet használni. Ekkor elvileg az elsőnek lineárisnak kell lennie. 90-fokban összeforgatva tök sötét képet adnak.
A különbség a lineáris és a cirkuláris között az hogy a lineáris a szűrőben polarizált fényt polarizálva engedi tovább a cirkuláris viszont a szűrőben polarizált fényt kicsit „összekuszálja” depolarizálja és nem polarizált fényt enged tovább. A fényképezőgép fénymérőjét becsaphatja a polarizált fény ezért célszerű cirkuláris polárt használni kizárólag a pontosabb fénymérés miatt. Közhiedelemmel ellentétben a lineárisat is egész nyugodtan lehet használni digi gépen – semmi baja nem lesz – mindössze a hisztogramot kell gyakrabban nézegetni mert kb. 0,5-1,5 EV kompenzáció válhat szükségessé. Megfelelően beállított EV illetve megfelelő hisztogram esetén a két különböző polárszűrő által készített fényképen a polarizált hatás (ugyanolyan polárszűrő állásban) teljesen azonos lesz.
Írtam a fotósnak (Steve a videóban), hogy nézze már meg jobban a polárszűrőjét (YT-on elolvashatjátok).
A válaszát lejjebb csatolom. A lényeg az, hogy NINCSEN dupla egymáson forgó üveges polár.
Steve egy megjegyzést, korrekciót fog betenni a videójához. Szóval most már nyugodtan lehet a magyar fordítást is javítani. (Kedves fotóstársaim nem egyszerű veletek 🙂 .)
Üdv, István
**************************************************
István Szalatnyai
5 órája (szerkesztve)
Hi Steve. Thanks for the video very useful one. Are you sure that polarizer filter has two glasses and the front is rotating on the second glass? As I know and also my polar filter has only one glass element. Please check yours:)
**************************************************
Steve Perry
16 perce
You’re 100% right. Even Nikon’s site says the front rotates in front of the back, but after some research I found that most modern polarizers sandwich the glass together and rotate as a unit. I had a Nikon polarizer that was damaged and took it apart. Two pieces of glass sandwiched together permanently. I put a little note in the video to clarify – thanks!
Köszi az alapos munkát, javítottam!
” cirkuláris viszont a szűrőben polarizált fényt kicsit „összekuszálja” depolarizálja és nem polarizált fényt enged tovább”
Bocsánat, de nem egészen. A polarizált fényt két részre bontja, egyiket kissé késlelteti, és el is csavarja a polarizációs síkját. A kettő eredője lesz a körben forgó polarizációs síkú fény, de gondolhatjuk azt is, hogy a két összetevő megy tovább.