Már bejelentése óta kíváncsi voltam a Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD ultra nagylátószögű zoomobjektívre, amiről – érthető módon – a gyártó maga, majd később az első példányokat tesztelők is ódákat zengtek. Az eddigi „király” ebben a kategóriában a Nikon AF-S Nikkor 14-24 mm F2.8G ED volt, amit kimagasló képminősége miatt még más rendszert használók is adaptereztek saját gépeikre. 2012 óta a Tamronnak ez (mármint az SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD) immár az ötödik, full frame szenzoros fényképezőgépekhez tervezett lencserendszere (az SP 24-70 mm F2.8 Di VC USD, az SP 70-200 mm F2.8 Di VC USD, az SP 90 mm F2.8 Di Macro VC USD, és az SP 150-600 mm F5-6.3 Di VC USD mellett, ugye), amellyel a gyártó nagyon jó irányba indult el: igen magas minőségi szintet kínál (felépítés és képminőség egyaránt) elfogadható áron.

Most végre a Tripont Foto Video Kft. jóvoltából letesztelhettem a Nikon F bajonettes verziót, amihez egy Nikon D610 dSLR fényképezőgépet használtam. Szerettem volna éles összehasonlítást a Nikon AF-S Nikkor 14-24 mm F2.8G ED-vel, azonban nem tudtam időben beszerezni a Nikkort. Sebaj, a Tamron eredményei attól még láthatóak és lenyűgözőek, de ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük, melyek a Tamron fizikai jellemzői:
I. Külsőségek
Az SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD hatalmas objektív, még a Nikkornál is terjedelmesebb (98,4 x 143 mm Tamron versus 98 x 131,5 mm Nikon) és nehezebb (1100 gramm vs. 1000 gramm). Igaz, a Tamron „csak” 15 milliméterről indul, cserébe hat milliméterrel tovább, azaz 30 milliméterig tart a gyújtótávolsági tartománya. A nyitó F-érték mindkét modellnél F2.8; a Tamronnak van beépített képstabilizátora (ami ebben a gyútáv tartományban és objektív kategóriában egyedülálló tényező), míg a Nikkornak nincsen. A hagyományos, a frontlencse elé becsavarható szűrők ennél az objektívnél sem használhatóak, külön (jó drága) megoldással kell lapszűrőzni a Tamront is.

Az SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD tubusán összesen két kapcsolót találunk: az egyikkel a képstabilizátort lehet be- és kikapcsolni, míg a másikkal az automatikus élességállítást lehet kézire átváltani. Természetesen bármikor belenyúlhatunk az AF-be manuálisan is (kioldót félig lenyomjuk, a rendszer elvégzi az autofókuszt, majd a kioldót ebben a pozícióban nyomva tartjuk és elforgatjuk az élességállító gyűrűt a kívánt irányba).

A frontlencse (avagy „buborék”) 15 milliméteres gyújtótávolságnál van a legkintebb a tubusból, de a beépített, virágszirom alakú napellenző még így is túlnyúlik rajta. Zoomolás közben azt vettem észre, hogy a 20 mm alatti gyútávok közt valamivel szorosabb a zoomgyűrű járása, de ez csupán minimális eltérés volt, és valószínűleg rendszeres használat során „bekopik” majd.

Van távolságmérő skála, ami hatalmas segítség lehet bizonyos helyzetekben. Például nekem nagyon jól jött csillagfotózáskor (amikor az optikai keresőben annyira picik, pontszerűek voltak a csillagok, hogy szemre már nem lehetett volna pontosan élességet állítani), hogy a végtelen jelre való állításra tökéletesen éles képet kaptam az égboltról.
Noha a Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD elég jól védett a környezet káros hatásai ellen (többféle speciális bevonat a frontlencsén, ami víz- és szennyeződéstaszító hatású; gumigyűrű a bajonettnél), a gyártónál sem találtam arra konkrét jelzést, hogy ez a modell időjárásálló felépítésű lenne, tehát nem árt az óvatosság. Ráadásul a hátsó lencsetag zoomoláskor behúzódik a tubusba, aminek a bajonett felöli vége így nyitottá válik:

És ha már szót ejtettem a bevonatokról, lássuk, milyen technológiákat alkalmaz a gyártó az SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD-nél! Az egyik bevonat az eBAND, míg a másik a BBAR elnevezést kapta; a BBAR („Broad Band Anti Reflection” – szélessávú reflexiógátló) egy széles spektrumú reflexiógátló bevonat, ami nagyon hasonló az eBAND-hoz („Extended Bandwidth & Angular-Dependency” – kiterjesztett spektrumú, a fény beesési szögétől függő hatású). A kettő együtt sokkal több fényt enged át a frontlencsén, tehát kevesebb a visszaverődő fénynyaláb, mint a bevonat nélküli üvegek esetén. De ez még mindig nem minden! A Tamron mérnökei jól látták a helyzetet, hogy a buborékszerű frontlencsét nem lehet védőszűrővel ellátni, ezért bevetettek egy úgynevezett „Antifouling Coatingot”, avagy „rothadás-elleni” bevonatot, ami megakadályozza a szennyeződések lerakódását és ami egyben víztaszító hatású (hidrofób) is.
A Tamron SP 15-30 mm F2.8 Di VC USD optikailag 18 lencsetagból áll, melyeket 13 csoportba rendezve szerelt össze a gyártó. A lencsetagok közt található XGM („eXpanded Glass Molded Aspherical” – „kibővített, üvegből öntött aszférikus”) és LD (alacsony szórású) is, amik csökkentik a geometriai torzításokat és eliminálják a színhibákat (kromatikus aberráció – CA).
Az írisz kilenc, lekerekített alakú lamellát kapott, aminek hála kellemes a háttérelmosás, azaz a bokeh jellege. Az F2.8-ról induló blende egyébként F22-ig szűkíthető; az AF motor USD (Ultrasonic Silent Drive – ultrahangos elven működő csendes motor) típusú, így gyors és halk az élességállítás, csak a mozgatómechanika „surrogása” hallatszik. A fókusz nagyon pontos volt még gyengébb fényben is, a Nikon D610-en semmi finomhangolásra nem volt szükség – csak rácsavartam a Tamront és ment minden, mint a karikacsapás!





Gratulalok a tesztedhez!
Sok uj es ertekes informaciot adtal az optikarol, amilyeneket meg a komoly felszerelesekkel rendelkezo laboroktol sem olvasni, raadasul mindezt konnyen ertheto, vizualis formaban! Kulonosen tetszett a peremsotetedes bemutatasa es a flare video. A termekrol keszult fotok is hozzak a – mar toled megszokott – magas szinvonalat. Azt hiszem, hogy nem vagyok egyedul azzal, hogy szivesen olvasnank hasonlo teszteket, vagy akar osszehasonlitasokat mas optikakrol is, bar tudom, hogy egy ilyen teszt sok munkaval jar.
köszönöm! most már kizárólag ide dolgozom, tehát az összes teszt is ide költözik. egyre több, egyre több témában. remélem, sikerül majd mindenkinek hasznos információkkal szolgálnom!
Én is gratulálok, nagyon jó és lényegre törő tesztet kaptunk Tőled, de engedd meg, hogy telhetetlen legyek.
Érdekelt volna egy ár érték(minőség) összehsonlítás! Tokina, Sigma, Nikon, Tamron vonatkozásában, vagy elégedjek meg max 24-el, mert jelenleg ennyi van, vagy lépjek hátra 20 métert és az objektív árából menjek el egy világ körüli útra?
Továbbá a tesztfotóid paramétereit is megköszönném akár a következő munkád során.
Várjuk a következőt!
Sok sikert kívánva,
Torma János
köszönöm! elvileg a képminták exif adatai megvannak. szóval írjam ki külön? 🙂
az ár/érték/minőség összehasonlítás csak úgy lenne lehetséges, ha minden egyéb objektív is nálam lett volna tesztre, az meg kishazánkban nem nagyon oldható meg egyszerre..