Konklúzió
S hogy mi a konklúzió? Nos, e nem egészen tudományos vizsgálódás után arra a következtetésre jutottam, hogy portrézáshoz elsősorban még mindig az Olympus M.Zuiko Digital 45 mm F1.8 MSC a legjobb választás (ár/érték, tömeg, méret), de akinek van rá pénze, az a Panasonic Leica DG Nocticron 42.5 mm F1.2 Asph. Power O.I.S. objektívvel még jobban jár (hajaj, az a krémes bokeh!). Meglepődtem a Pana-Leica Macro-Elmarit gyengébb teljesítményén, hiszen nekem is volt régebben ilyen lencserendszerem, és nem emlékeztem olyan hátulütőkre, mint amikkel itt találkoztam (vignettálás, lágy kép nyitott rekesznél). Nagyon vártam a Panasonic új portréágyújára, a 42.5 mm F1.7-re, de kissé csalódottan adtam vissza a hazai forgalmazónak, hiszen nyitva ez is viszonylag lágyan rajzolt, és a peremsötétedés mértéke is valamivel nagyobb volt, mint a kis Olympus objektívnél. Cserébe viszont a kép sarkaiban jobban teljesített, mint a nagy Olympus rivális. Ha a két optika azonos áron lenne, akkor nehéz lenne dönteni, így viszont még mindig az Olympus javára dőlt el a verseny.
Ha viszont nem számít a pénz, a méret, a tömeg, hanem csakis a képminőségre helyezzük a hangsúlyt, akkor máris átrajzolódik a rangsor. Itt, ebben a helyzetben egyértelműen a Nocticron áll az első helyen, majd egy nagyobb lélegzetvételnyi szünet után az Olympus 45-öse fut be a második helyre. A dobogó harmadik helyére a Panasonic 42.5 mm F1.7-et állítom, ám csakis nagyobb peremsötétedése miatt bukta el a döntetlent az Olympus-szal szemben (ne feledjük, itt most csak a képminőségről van szó!). Negyedikként a Macro-Elmarit 45 mm F2.8 ért be a célba, ám igazából élesben ez az objektív soha nem is versengett a többi hárommal, hiszen más célra készült, ráadásul eleve jóval szűkebb rekeszértékről indul, mint egy igazi portréobjektív.
Sajnálom, hogy a Voigtländer terméke nem vehetett részt a „versenyben” – talán majd a későbbiek során lehetőségem adódik arra, hogy egy önálló cikkben beszámoljak róla. A Panasonic teszteszközöket a Panasonic magyar képviseletétől kaptam bemutatóra, míg az Olympus M.Zuiko Digital 45 mm F1.8 MSC-t az Olympus Mintaboltnak köszönhettem.
Panasonic Leica DG Nocticron 42.5 mm F1.2 Asph. Power O.I.S.
Olympus M.Zuiko Digital 45 mm F1.8 MSC
Panasonic 42.5 mm F1.7 Asph. Power O.I.S.
Köszi a tesztet! Nagyon vártam az olcsó Panasonic -t, de ahogy látom, jobban megéri az Olympus megoldása. 🙂
én köszönöm, hogy elolvastad! ha panasonic vázad van, akkor a beépített stabi miatt érdemes elgondolkozni rajta, de amúgy valóban, az oly 45-öse a nyerő.
Olympus párti vagyok, bár a GX8 számomra teli találat, szerintem ilyen gépet az Olympus sose fog kiadni. Valahogy nem akarnak mindentudó PEN gépet fejleszteni (kihajtható kijelző + EVF!!) Viszont ez esetben, ha a jövőben mégis a Pana mellett döntenék, szerencsére van vázba épített stabi a GX8 esetében is. 🙂
naja, a gx7-gx8-ban van stabi, de a video-centrikus vázakban valószínűleg továbbra sem lesz, mert a mozgó szenzort nem lehet olyan hatékonyan hűteni, mint a fixen szereltet.
Hát ez nagyon érdekes, mert a tesztelők eddig majdnem egyöntetűen a Panáét tartották az élesebbnek és a gyorsabb fókuszúnak. Biztos, hogy nem kavart be a hírhedt POWER O.I.S. bugja? Milyen zársebességgel használtad, mert a DPReview szerint 1/160 körül kikapcsolt stabival is hangsúlyos shutter shake jelenség lép fel a G7-nél.
Nem öncélú szórakozásból piszkálom a dolgot, épp készülök lecserélni a kis Oly-t Panára, egyrészt a **LASSÚ** fókusz, másrészt a stabi hiánya miatt. De most elbizonytalanítottál.
próbáltam gh3-mal is a pana kis obiját, ott élességre kb hozta az olyt középen is, de a fókusz pontatlanabb és picivel talán lassabb, mint az oly 45/1.8-cal (gh3 és g7 egyaránt!). stabi ki volt kapcsolva, azt kifejezetten nem akartam tesztelni.
Magyarul a DFD sz*rt sem ér? Vagy ha igen, csak a 14–140-nel működik tisztességesen? Nekem amúgy az Oly fókuszsebessége a G5-ön egészen használhatónak tűnik, de igazán gyorsnak azért nem, és ne hasonlítsuk a 14–140-hez (second edition).
szerintem a prémium kategóriás obikkal működik rendesen a dfd, mert nálam a 12-35-tel nagyon jól teljesített a g7 af rendszere, de erről majd hamarosan.
Hát kövezzetek meg, de a noticron és az olympus 1.8as képe közül (ha belenagyítás nélkül nézem, az élesség úgy még megfelelő) az oly kellemesebbnek tűnik. Nem rossz a panaleica, vazelinesebb, de kicsit idegesebb.
Köszi a tesztet!
Üdv! Ha már portréobik, hol a 60 mm-es mezőny?
hi! „Mostani cikkemben a m4/3 rendszerben fellelhető, portrézásra alkalmas objektívek egy részhalmazát szeretném nektek bemutatni[…]”
Amúgy ezért csodálkoztam olyan nagyon:
A felbontáskülönbség a két pici portréobjektív között nagyon is evidens a Lenstip szerint, ráadásul pont a Pana 42,5/1,7 javára.
Valami nincs rendjén ezzel a lencsével, mert gyanúsan nagy a különbség a tesztelők között! Létezik, hogy a Pana megfeledkezett a minőségellenőrzésről, és tényleg ekkora a szórás (eléggé kevéssé hihetőnek tartom), vagy ti csináltok valamit nagyon-nagyon másképp?