Pentax K-3 II bemutató

Menürendszer

A Pentax K-3 II menürendszere erősen hasonlít a korábban bemutatott K-S2-ére. Alapvetően öt fő szekcióval találjuk magunkat szemben, ha belépünk a menübe: az első a fényképezéssel, a második a filmfelvétellel, a harmadik a lejátszással, a negyedik az általános beállításokkal, míg az utolsó, az ötödik az egyéni beállításokkal foglalkozik.

A menüben a kurzorokkal, vagy a kurzorokkal és a vezérlőtárcsákkal lehet lépkedni: a hátsó tárcsa az egyes főszekciók oldalai közt vált, míg az elülsővel a főszekciók közt lehet lépkedni. A kurzorokkal pedig az aloldalak paraméterlistáit választhatjuk ki. Az első szekció a fotózásról szól, itt minden olyan paramétert és funkciót megtalálunk, ami közvetlenül a fényképezéssel van összefüggésben (képméret, tömörítés, AF mód, digitális szűrők, élesség növelése, zajcsökkentés, élőkép beállításai, AA szűrő szimulálása és hasonlók).

A második főoldal a videofelvételnek van szentelve. Az, hogy a K-3 II-nak sem épp erős oldala a mozgóképkészítés, már itt is meglátszik: a videózás csupán egyetlen oldalt tartalmaz, ahová a képfrissítési frekvenciát, a felbontást, a hang beállításait, a digitális szűrőket és más paramétert rejtettek. A K-S2-höz képest viszont itt már van válaszható expozíciós mód is, tehát nem csak Programautomatikában, hanem Zársebesség- és rekeszprioritásos (TAv), rekeszprioritásos (Av), illetve teljesen manuális módban is videózhatunk.

Csakúgy, mint a videózás oldala, a lejátszás is csupán egyetlen lapból áll. A fenti állóképen láthatóak a választható paraméterek. A lista nem hosszú, elveszni ezen az oldalon sem fog senki.

A beállítások szekciója már valamivel összetettebb, itt már négy lapra volt szükség a besűrített tartalom elhelyezéséhez. Ezeken az oldalakon az általános jellegű beállításokat tehetjük meg, mint például a menü nyelvének kiválasztását, a dátum és az idő beállítását, a szövegméretet, a hanghatásokat, a kijelző beállításait (fehéregyensúly, fényesség, színtelítettség stb.), az USB működési módját, a fájlnév beállításait, a szerzői jogok implementációját, de készíthetünk „pixeltérképet” is, ami tulajdonképpen a hotpixelek kiszűrését jelenti.

Az ötödik fő oldalon aztán rendesen el lehet időzni, hiszen ez a részleg már öt oldalas lett. Itt olyan paramétereket lőhetünk be, amik például az expozíciót is befolyásolják (automatikus EV kompenzáció), vagy beállíthatjuk az ISO lépéseket (1/3, 1/2, 1 FÉ) stb.

Persze, van általános információs lap is, ami alapértelmezetten be van kapcsolva, s mindig megjelenik a kijelzőn. Ezen az alapvető paramétereket tarthatjuk szemmel, mint a záridő, a rekeszérték, az ISO érték stb. Ha megnyomjuk az INFO gombot, akkor megjelenik a készülék gyorsmenüje, ahol a legfontosabb értékekhez kapunk közvetlen hozzáférést. Ilyen például a képstílus, a digitális szűrők, a HDR, az élesség növelése, az AA szűrő szimulációja, a torzításkorrekció, a vignettálás korrekciója, a fénymérés módja, az árnyékkompenzáció és még sorolhatnám.

A rendszer tud magyarul is, de éles bevetés előtt nem árt rászánni legalább egy kis időt a Pentax K-3 II menüjére (főleg azoknak, akik más rendszert szoktak meg), hogy mindent saját ízlésünknek és igényünknek megfelelően beállíthassunk. Idővel azonban könnyen el fogunk igazodni a Pentax menürendszerében.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...