Működés, funkciók és szolgáltatások
A Pentax K-1 egy full frame (36 x 24 mm) méretű, 36 MP felbontású, szenzormozgatásos elven működő stabilizációs egységgel felszerelt CMOS lapka köré tervezett váz. Ez egy nagyon fontos jellemző, ugyanis a készülék legfontosabb szolgáltatásai erre az öt tengely körül mozgatható képérzékelőre épülnek. Ezekről kicsit lentebb lehet majd olvasni, de előbb nézzük meg, mi teszi még egyedivé a K-1 fotómasinát!
A gyártó a kezelőfelület megvilágítását teljesen egyedi módon alakította ki, oldotta meg. Míg a státuszkijelző a szokásos – ez esetben zöld színű – háttérvilágítással rendelkezik, úgy a többi részegység „láthatóvá tétele” messze esik a megszokottól. A K-1 ugyanis tökéletes sötétségben is használható, mivel a státuszkijelzőn kívül az objektívfoglalat, a memóriakártya foglalatok, a hátoldali kezelőszervek, de a vezetékes távkioldó aljzata is saját fénnyel rendelkeznek! Természetesen a LED-eket egyenként engedélyezhetjük a menüben..
Kattints!
És akkor folytassuk is a szenzormozgatás elsőszámú funkciójával, a képstabilizációval. A fenti felvételen látható, hogy a tesztet 70 mm-es gyújtótávolság mellett hajtottam végre. A leghosszabb záridő, aminél még minimális a bemozdulás mértéke, nálam 1/5 mp volt. A vizsgálat kissé szubjektív, hiszen lesz olyan fotós, aki ennél hosszabb, vagy csak rövidebb időket lesz képes megfogni. A K-1 szenzormozgatásos stabilizátora saját tapasztalataim szerint kb. 2,5-3 FÉ előnnyel kényeztet.
Kattints!
A következő, a szenzormozgásra alapozó szolgáltatása a K-1-nek az aluláteresztő szűrő szimulálása, ugyanis a 36 MP-es full frame szenzor elé gyárilag nem szereltek ilyet, ezért nagyon ritkán megeshet (rendszerint sűrű, ismétlődő mintázatú témák esetében), hogy moiré lép fel. Ilyenkor jön jól a kétféle erősségű AA filter hatását utánzó funkció, ahol a rendszer a képérzékelőt mozgatja be expozíció közben, így kissé életlenítve a képet. Nem kell megijedni, a finom részletek nem vesznek el, a mozgás mikroszkopikus mértékű, gyakorlatilag a szubpixelek szintjén érzékelhető a hatása. A fenti ábrán – balról jobbra haladva – az AA szimuláció nélküli kép, az egyes típusú AA szimuláció, majd végül a második típusú AA szimuláció hatása látható. A szürke felületeken keresendő a különbség, ott ugyanis a papír finom mintázatán látni a hatást.
Kattints!
A Pentax K-1 – szerintem – legérdekesebb funkciója a „képponteltolás”, ahol a fényképezőgép összesen négy felvételből rakja össze a végleges fotót. Sajnos, kizárólag statikus témákhoz használható ez a felbontást növelő funkció, hiszen időben egymástól mindenképp eltolva készülnek az egyes komponens fotók, így a képkockák közti különbség (a jelenetben) azonnal meglátszik a végterméken (lásd majd lentebb). Ehhez a szolgáltatáshoz, értelemszerűen, nélkülözhetetlen a stabil állvány használata. Ellentétben például az Olympus OM-D E-M5 Mark II-ben bevezetett, nagyon hasonló szolgáltatással, itt a képméret nem változik, azaz marad 36 MP-es a kép, de a finom részletek sokkal szebben, és nem utolsó sorban látványosan az előtérbe kerülnek.
A K-1 képponteltolásos szolgáltatása használatával minden pixel RGB csatornája tartalmazza a színre és a fényerőre vonatkozó információt, ezért nem csak a „felbontás” nő, hanem a színtelítettség és a dinamika is. A szolgáltatás két módot tartalmaz: az egyik a hagyományos képponteltolást hajtja végre, míg a másik, az „MC”, azaz Motion Correctionnel (mozgáskompenzálással) turbózza fel a képponteltolást, ami minimális bemozdulásokat hivatott kijavítani (pl. tájfotózáskor, ha bemozdul egy-egy falevél, azt a rendszer még elvileg képes kompenzálni).
Kattints!
Amint fentebb írtam, csakis statikus téma esetében érhetjük el a legjobb hatást. A fenti képrészlet mutatja, hogy a mozgó jelenetrészek hogyan jelennek meg a végső képen. Gyakorlatilag sorozatfelvételről van szó, így ugyanazok a szabályok érvényesek a képponteltolás szolgáltatásra is.
A Pentax K-1 következő, a szenzormozgatásra is építő funkciója az úgynevezett „csillagkövetés”. Ehhez azonban be kell kapcsolni a vázba épített GPS modult is. A csillagkövetéstől pontosan azt várhatjuk, amit már a neve is sugall: hosszú záridők használatával is pontszerűen jelennek meg az égbolton a csillagok, bolygók, ugyanis a Pentax rendszere, a képérzékelő finom mozgatásával leköveti a Föld mozgását. Nyilvánvaló, hogy ez a funkció csak a vázon választható leghosszabb, 30 mp-es záridőig használható, hiszen a szenzor mozgástere korlátozott.
A „láthatárhoz igazítás” és a „kompozíció módosítás” két olyan funkció, melyek komponáláskor lehetnek hasznosak. Ha ugyanis felállítottuk az állványt, beállítottuk az állványfejet „nagyjából” vízszintesre, akkor a K-1 a láthatárhoz igazítással automatikusan kiigazíthatja az apróbb hibákat, így a felvétel a végén tényleg vízszintes lesz. A kompozíció módosításával bólintó és oldalirányba forgó mozgást végezhetünk. Mindkét esetben a képérzékelőt mozgatjuk vagy mi manuálisan, vagy az elektronika automatikusan.
Aki „komolyabban” foglalkozik a fotózással, az általában RAW-ban használja a fényképezőgépét, tehát az utómunka során a fehéregyensúly, a zajszűrés, az expozíciókorrekció, és más apróságok nem okoznak különösebb gondot, így a „bőrtónus mód” feleslegesnek tűnhet. Elsőre azt hittem, csak a fehéregyensúllyal játszik az automatika, ám kiderült a használat során, hogy a portréalany bőrfelületének simítása is benne van a pakliban. Évekkel ezelőtt, kompakt fényképezőgépek menüjében is lehetett találkozni efféle hatással, de a K-1 esetében szó sincs bazári pixelmosásról, az eljárás sokkal kifinomultabb, és sokkal használhatóbb.
Kattints!
Igazi finomság a K-1 optikai keresője, ami „közel” 100%-os képfedésű, 0,7-szeres nagyítású. Mivel az optikai rész kombinálva van egy digitális kijelzővel, ezért a keresőben a szokásos expozíciós adatok mellett a szintező, a segédrácsok, az AF mezők, a levágás (crop) is megjeleníthető. A kért adatokat a menüben adhatjuk meg.
Kép forrása: Pentax
Egyéb funkciók, szolgáltatások:
- HDR mód ötféle beállítással,
- Teljesen személyre szabható kezelőfelület (Fx1, Fx2, AF gombok),
- Öt férőhely a felhasználói beállítások tárolására,
- Pixeltérkép (kiéget, vagy halott pixelek kiszűrésére),
- Poreltávolító rendszer,
- Ötféle segédrács megjelenítése (ezek színe is változtatható fekete illetve fehér közt),
- Digitális szintező és iránytű,
- Beépített GPS modul,
- Diffrakció korrekció,
- Különféle képhatások,
- Csúcsfény- és árnyékkompenzáció,
- PEF és DNG nyersformátumok (14-bites színmélység),
- Többszörös expozíció mód,
- Élkiemeléses MF segéd,
- 300 000 kioldásra tesztelt zárszerkezet,
- Időjárásálló kiveitel,
- SAFOX 12 autofókusz rendszer (33 AF mező, melyek közül 25 kereszttípusú – lassabb működésű, mint a konkurencia hasonló termékei esetében; főleg a követőfókusz esetében mondható „habozónak” a SAFOX 12 működése),
- 86 000 pixeles RGB fénymérő modul,
- Beépített WiFi modul,
- Gépen belüli (alapvető) RAW feldolgozás.