A Panasonic digitális fényképezőgépei (nem csak a MILC-ek, hanem a kompaktok is), túlnyomórészt más-más név alatt futnak Amerikában, Európában és Ázsiában. Így például az általam is tesztelt DMC-G80, vagy a DMC-GX80 külföldön rendre DMC-G85, illetve DMC-GX85, DMC-GX7 Mark II nevek alatt futnak. Eddig azonban – számomra legalábbis – nem volt egyértelmű, hogy miért használ ennyiféle elnevezést a gyártó. Nos, a 43rumors.com szerkesztője leírta a tutit: állítólag a Panasonic azért használ régiónként eltérő gépneveket, hogy kiszűrhesse a szürkeimportokat. Így azonnal látható, hogy a fényképezőgépünket a hivatalos forgalmazó és importőr hozta-e be az országba, vagy a masina másféle, kalandos utakon került hozzánk.






Lehet ezt magyarázni, de attól még hülyeség…
Egy Pana vásárlása után a vételár adott része mindenképp a cég számláján landol. Van jelentősége, hogy ezt hol veszem?
Persze, persze, lehet mondani, hogy Amerikában olcsóbb a gép, mint Európában. De a júzer erre azt is mondhatja, ha idehaza drágállom a gépet, akkor mi jobb a Panasonicnak? Ha külföldön veszem meg a gépüket vagy itthon az olcsóbb konkurenciát? 😉
Igen, van jelentősége, amióta a Panasonic nem otthon, egy úszómedencényi aranyban tartja a pénzét, mint Dagobert bácsi.
Egy globalizált gazdaságban a nagyvállalatok helyi leányvállalatokon keresztül végzik a disztribúciót. A helyi leányvállalatoknak célja, hogy amit a saját régiójukban kell eladniuk, az ténylegesen ott legyen eladva, egyrészt ez a saját mérlegük miatt is fontos, másrészt így nem kavarnak be a többi régiónak.
Másik fontos dolog, hogy a disztribúcióban fontosak a helyi kereskedelmi partnerek, melyek az eladást ténylegesen végzik. Az ő érdekeiket is képviselni kell a szürkeimportos sufniboltokkal szemben.
Bakker, akkor pl. a Nikon, Fuji, Leica mekkora tévúton jár… Vajon tudják ezt ők is? ;)))
Korábban a Nikon is más nevet használt Amerikában, mint Európában, ha jól emlékszem pl. az F801-est az USA-ban N8008-nak nevezték, a Canon pedig a mai napig más néven árulja belépőkategóriás gépeket, pl. Canon EOS Rebel T5, ami valamelyik 3, vagy 4 számjegyű modell neve Amerikában. A Canon Camera Museum honlapján meg lehet nézni az egyes neveket, sőt még azt is, hogy Japánban hogy nevezik őket, mert az is különböző. A kétszámjegyűektől felfelé azonban megegyezik a név.
Cégstruktúra kérdése, hogy mennyire akarják különválasztani a régiókat. Sokszor már az is elég, ha nem adnak gyártói garanciát a szürkeimport cuccra, mások meg eleve világgaranciával árulnak és egyáltalán nem érdekli őket, hogy hol vásárolod meg.
Nincs kőbe vésett szentírás arról, hogyan kell a cégedet igazgatnod. De valamilyen törekvés (ha nem is ennyire drasztikus) mindig van, hogy a termékek lehetőleg a saját régiójukban keljenek el.
De ahogy Rufi is mondja: A Canon is szeparálja a régiókat, más néven árulja a belépő DSLR-eket Japánban, Európában és az USA-ban. Ők ráadásul a világ legnagyobb fényképezőgép gyártója és a kérdéses modellek a világ legnagyobb számban eladott cserélhető objektíves gépei. Elég válasz ez?
Én meg azt kérdezem, milyen többletet kapunk mi azért, hogy innen a kontinensről szerezzük be a gépet? Mennyire elment a világ a disztribútorok és képviseletek, mint az értéklánc szereplői mellett. Éljen az internet és a globális garancia. Tudom, itt sok az adó meg az áfa…