Képminőség
A Panasonic DMC-FZ2000 képminőségének vizsgálatakor kizárólag a készülék képalkotó motorjának JPEG állományait vettem figyelembe, mivel a cikk írásakor még nem állt rendelkezésre az Adobe Camera RAW azon változata, ami támogatta volna a gép RW2 RAW fájljait. A fényképezőgép menüjén belül kikapcsoltam az összes lehetséges zajszűrést, a fotózáshoz használt fotóstílus „standard” volt. Ezen belül az összes érték nullán állt, egyedül a zajszűrést vettem le a minimum, avagy -5-ös szintre. Első körben a zajos képeket szeretném megosztani veletek:
Kattints!
Tapasztalataim szerint ISO 800-ig teljesen makulátlan a képminőség, és ISO 1600 is gyakorlatilag hibátlannak mondható. Olyan témáknál, ahol sok a finom részlet, ott érdemes megtartani az ISO 800-at maximumnak, de ha kell, egy FÉ-vel feljebb sem sok apró részlet vész el. ISO 3200 is jól használható homogén(ebb) felületeket tartalmazó témáknál, sőt, az ISO 6400 is használható végszükség esetén. Az ISO 12800-as értéket viszont már nem ajánlom, ez már a hátulról megvilágított CMOS lapkának a határait pengeti.
Az 1”-os képérzékelő se nem túl kicsi, se nem túl nagy – pont ideális ebbe a gépbe; a diffrakció körülbelül F6.3 környékén jelentkezik, így nem csoda, hogy az objektív íriszét legfeljebb F11-re lehet szűkíteni. A masinát ellátták egy úgynevezett „diffrakciókompenzáció” funkcióval, aminek az a feladata, hogy lehetőleg ellensúlyozza a szűk rekesz okozta lágy képet. És valóban, a JPEG állományokon észrevehető a szolgáltatás jótékony hatása:
Kattints!
A fotók közepén és a fotók sarkaiban is élesebb lett a kép. További képminőség-javító funkció az „i.felbontás”, ami élesebb felvételeket ígér:
Kattints!
Óriási nagy különbséget senki se várjon el ettől a digitális képjavító algoritmustól, de azért minimálisan észlelhető ennek is a hatása.
A RAW fájlokban valószínűleg van még tartalék, így belőlük építkezve jó eséllyel többet is ki lehet hozni az FZ2000 képminőségéből, de ezt – egyelőre – nem tudtam kideríteni. A képmintákat itt találjátok.
