Érthető okokból kifolyólag a Google érdeke, hogy a weboldalak gyorsabban töltődjenek be, és a tartalmak kezelése kevesebb erőforrásokat igényeljen. Ennek az egyik leghatékonyabb módja az, ha lecsökkentjük a fájlok méretét; a weben található állományok zöme veszteségesen tömörített képfájlokból, azaz JPEG-ekből áll. 2014-ben a WebP formátummal 10%-os méretcsökkenést értek el a fejlesztők, de a mostani „Guetzli” névre hallgató nyílt forráskódú algoritmus további 35%-os megtakarítást ígér.
A Google blog bejegyzésében azt írja, hogy ez a mostani méretcsökkentő eljárás hasonló módon dolgozik, mint a „Zopfli”, ami a PNG és a GZIP fájlok méretét csökkenti anélkül, hogy egy új(abb) formátumot kellene létrehozni (tehát kompatibilis a régi formátumokkal, nincs szükség új értelmezőre). Ezzel szemben az RNN alapú képtömörítő eljárásoknak, mint amilyen például a WebP, mind a szerver, mind a kliens oldalán módosításokra van szükség a fájlok megfelelő kezelése végett.
A Guetzli (ami egyébként svájci német dialektusban „sütit”, azaz cookie-t jelent) a képtömörítés kvantálásába szól bele, tehát csökken a képminőség a fájlméret javára (a tömörítés veszteséges). A „pszichovizuális” összehasonlítás során azonban az új algoritmus nem rontja észlelhető mértékben a képminőséget, a színérzékelés terén jóval alaposabb módon fejti ki hatását, mint a korábbi tömörítő eljárások. Mint minden éremnek, a Guetzlinek is két oldala van: a hatékonyabb tömörítés ellenoldalán az időigényesebb képfeldolgozás áll. A Google kutatásai szerint a megkérdezettek a Guetzli által feldolgozott JPEG fájlokat preferálták. (Forrás: research.googleblog.com)
Balra a tömörítetlen, középen a libjpeg által tömörített, míg jobbra a Guetzli műve látható
