Panasonic DC-GH5S – csak profi filmkészítőknek?

Bevezető, különbségek a GH5-höz képest

Egy évvel a DC-GH5 bemutatója után a Panasonic újra felforgatta a fotósok/filmkészítők békés világát, ugyanis bejelentette a DC-GH5S-t, ami még magasabb szintre emeli a filmkészítés eszköztárát. A Panasonic nem titkolta már a tavaly decemberi sajtótájékoztatón sem, hogy a GH5S-sel akár a full frame szenzoros, tükör nélküli rendszerkompaktokkal akarja felvenni a versenyt – filmkészítés terén. Hogy az említett sajtónapon mi mindenre derült fény, azt már egyszer leírtam ebben a beszámolómban, érdemes elolvasni még egyszer, akár egyfajta bemelegítésként.

A Panasonic DC-GH5S külsőleg a DC-GH5 ikertestvére. Megkülönböztetni egymástól a két készüléket csupán három jel alapján lehet: az egyik a GH5S vörös felvételi gombja, a másik maga a típusjelzés, míg a harmadik a felvételi módot váltó tárcsa alatti vörös díszítőelem.

Mostani cikkemben a GH5S ergonómiáját, felépítését, illetve alapvető szolgáltatásait, funkcióit nem fogom részletezni, hiszen ezek teljes egészében megegyeznek a GH5 fényképezőgép részleteivel, így ezeket a GH5-ről írt tesztemben lehet feleleveníteni.

Fontosnak tartom viszont azt, hogy fényt derítsünk a GH5 és a GH5S gépek közti különbségekre, valamint arra, hogy kinek, milyen célközönségnek való a GH5S. Persze, az sem elhanyagolandó, hogy milyen képminőségre számíthatunk a GH5S 10 MP-es képérzékelőjétől. Egyelőre, a megfelelő RAW konverter hiánya miatt, viszont csak a JPEG állományok alapján lehet véleményt mondani.

A GH5S egy 12-35 mm F2.8 Power OIS objektívvel érkezett hozzám, de a Panasonic itthoni képviselete küldött egy GH5 vázat is, hogy a két gépet közvetlenül is összehasonlíthassam. Mivel nekem is akadt itthon egy 12-35 mm F2.8 optikám, ezért a fényképezőgépeket egymás mellett, párhuzamosan is tesztelhettem.

Első körben nézzük, mik azok a pontok, ahol a DC-GH5 és a DC-GH5S különbözik egymástól. Ehhez összeállítottam egy táblázatot, de senki se ijedjen meg, a kulcspontokat megbeszéljük részletesebben is!

Kattints!

A GH5S legfontosabb része, hogy a képérzékelő felbontása csupán 10 MP (kerekítve), a szenzor mérete pedig eltér a szokásos 4/3-tól. A gyártó visszahozta a GH1 és a GH2 gépekben megismert lapkaméretet, ami két milliméterrel szélesebb a hagyományos 4/3-os érzékelőknél (lásd táblázat). A GH5S képszenzorja úgynevezett „Multi Aspect” rendszerű, aminek az elsőszámú előnye, hogy szinte az összes támogatott képaránynál (4:3, 3:2, 16:9, 17:9 – kivétel az 1:1) ugyanakkora marad az átlós látószög, és képvágás nélkül jelenik meg a C4K és a 4K videó egyaránt. A nagyobb lapkával tehát teljes mértékben kihasználható a képkör, az egyes oldalarányok használatával nem kell levágni a natív képméretből.

A jelenség szemléltetéséhez készítettem két ábrát, ahol a fenti a hagyományos, míg a lentebbi a Multi Aspect érzékelőt mutatja be az egyes oldalarányok használatával. A fenti képen látható, hogy a natív 4:3 méretű szenzor felületéből és felbontásából nem csak magasságában, hanem szélességében is bukjuk a pixeleket, ha más oldalarányokat választunk (és a videónál, ugye, ez kényszerű), ezért a kép vágott lesz, az átlós látószög csökken (bukjuk az ultra nagylátószögeket).

A nagyobb, Multi Aspect lapkával viszont sokkal több pixel marad meg, és így a vágás sem látható a képen. A GH5S képérzékelője felbontásánál fogva ráadásul pixelösszevonás, pixeleldobás nélkül – mondhatni natívan – adja a C4K mozgóképek méretét, ami kifejezetten jót tesz a képminőségnek.

A Panasonic új képérzékelője nem csak arányai és alacsony felbontása miatt különleges, hanem az úgynevezett „Dual Native ISO” technológia végett egyaránt. Erről a rendszerről már esett szó a sajtóbeszámolón, így csak egy mondatban ismételném magam: alacsony és magas érzékenységi tartományban más-más analóg áramkörön keresztül halad a jel a pixelektől a képfeldolgozó processzor felé, így az ISO 80-800 közti jelet az „alap” áramkör szolgáltatja, míg az ISO 800 fölötti tartományért egy alacsony zajszintű áramkör felel. Érdekessége a rendszernek, hogy ISO 800-as érzékenységhez mindkettő hozzárendelhető.

A Dual Native ISO beállítását érdemes automatikuson hagyni, így a készülék maga választja ki az aktuálisan használt érzékenységhez a megfelelő áramkört. Ha manuálisan állítjuk be a „LOW” vagy a „HIGH” értéket, akkor csak az áramkörnek megfelelő ISO tartományt tudjuk beállítani a vezérlőtárcsával. Kicsit később majd lesz szó arról is, hogy van-e különbség a két áramkör munkássága között, s ha igen, mekkora.

A Panasonic DC-GH5S az első olyan m4/3 rendszerű fényképezőgép, aminek a szenzorja immár képes a 14-bites színmélységre (RAW-ban). Ez azt jelenti, hogy az eddigi 12-bites lapkáknál színcsatornánként négyszer annyi információ kerül mentésre, tehát sokkal egyenletesebbek, „szebbek”, életszerűbbek lesznek a színek.

Hirdetések:
Weboldal készítés Komel Kft. Matéria Kft.

.

Ezek is érdekelhetnek...