Újabb legendásan jó képű makró objektívet tett le elénk az asztalra a Sigma. A 70 mm F2.8 DG Macro Art a full frame szenzoros fényképezőgépekhez készült (persze, a kisebb lapka köré épített gépekkel is használható), és a gyártó azt ígéri, hogy az óriási felbontású képérzékelőket is maradéktalanul kiszolgálja. A Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art pár érdekességet is tartogat számunkra: a termék kompatibilis a gyártó telekonvertereivel és egyes Canon fényképezőgépek „Objektívtorzítás korrekciójával” is használható, tehát már gépen belül javítható a színtorzítás és a peremsötétedés (amennyiben JPEG-ben fotózunk), továbbá elektromechanikus fókuszgyűrűvel rendelkezik („Focus-by-Wire”), ami bár szokatlan lehet elsőre, de rendkívül precíz élességállítást tesz lehetővé.
A Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art tubusának belsejében tíz csoportba rendezve összesen 13 lencsetagot találunk, melyek közül több FLD (2 db „F” Low Dispersion – „F” alacsony szórású), SLD (2 db Special Low Dispersion – speciálisan alacsony szórású), illetve aszférikus jellegű, így elvileg nem kell számolnunk a színhibákkal. Az F22-ig szűkíthető írisz 9 db lekerekített lamellából áll, azaz garantált a kellemes, lágy háttérelmosás. A legkisebb tárgytáv 25,8 cm, a legnagyobb elérhető nagyítás 1:1. Az 515 grammos tömeghez 70,8 x 105,8 milliméteres méret társul, a szűrőmenet átmérője pedig 49 mm. A gyártó jelenleg Canon EF, valamint Sony E bajonettekkel kínálja ezt az új Art objektívet, a Nikon F verzió később várható.
Ennek a makró objektívnek nincsen beépített képstabilizációs egysége, így azok a vázak előnyt nyújtanak majd, ahol eleve van szenzormozgatásos stabilizátor – igaz, jellegénél fogva nagy valószínűséggel amúgy is stabil háromlábról fogjuk használni. A tubuson tehát csak egy AF/MF és egy fókuszkorlátozó kapcsolót találunk. Utóbbi roppant hasznos lesz, mivel az autofókusz sebessége kissé lassú (de legalább pontos az élességállítás).
A Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art egy külső és egy belső tubusból áll. Utóbbi – ahogyan növekszik a nagyítás – kifelé mozog, azaz élességállításkor (avagy inkább a nagyítás beállításakor) az objektív hossza változik. Érdemes tehát fotózás előtt beállítani a nagyítást, majd külön makró sínt használni az élességállításhoz. Ha kikapcsoljuk a fényképezőgépet, a belső tubus automatikusan behúzódik.
Az objektív időjárásálló kivitelű, tehát elvileg nem lesz baja, ha a megeredő enyhe esőben még befejezzük az elkezdett kompozíció lefényképezését. A bajonett oldalán lágy gumiból készült szigetelőgyűrű található, azaz hátulról nem jut be sem a nedvesség, sem a por. A hosszirányú mozgást végző belső tubus miatt azonban érdemes odafigyelni a szennyeződésekre és a nedvességre.
Még mielőtt elfelejteném: a Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art – és nagy valószínűséggel az összes ezután érkező lencserendszer szintúgy – kompatibilis a gyártó USB Dock dokkolójával, tehát a firmware frissítése és bizonyos paraméterek beállítása (pl. AF) az otthonunk kényelmében is elvégezhető.
Amint említettem, a biztos fogást nyújtó gumibevonattal ellátott fókuszgyűrű elektronikus összeköttetésben áll a lencsemozgató mechanizmussal, ami rövid megszokási fázis után kényelmes és pontos munkát tesz lehetővé manuális élességállítás során. Ha gyorsan mozgatjuk a gyűrűt, akkor nagyobb léptekben halad a fókuszálás, míg lassú, finom forgatómozgásra nagyon piciket lépnek a lencsetagok. A próba során kiderült, hogy „igazi mechanikus” fókuszgyűrűvel nem tudtam olyan aprólékos mozgást végezni, mint a Sigma megoldásával.
A Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art egy kellemesen könnyű és alaphelyzetben rövid objektív, ami a teszteléshez használt Canon EOS 5Ds R vázzal nagyon jó egyensúlyban volt.
Az optika belső tubusára a gyártó felírta az elérhető nagyításokat és az adott nagyítás melletti tárgytávot. A távolság a tubus felületén angolszász és metrikus értékekkel egyaránt szerepel (utóbbi a nagyítás melletti jobb oldalon található).
Bár általában RAW-ban fogunk makrózni, hasznos funkció és lehetőség, hogy az újabb Canon fényképezőgépeken már elérhető és bekapcsolható az Objektívtorzítás korrekciója a gép menüjében. Hogy melyik fotómasinánál aktiválható ez a funkció, azt a gyártó weboldalán, itt olvashatjuk el.
Ennyi külső ismerkedés után lássuk, milyen képminőséget nyújt a Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art! Az objektívet kizárólag a Canon EOS 5Ds R tükörreflexes fényképezőgépen használtam, amit RAW állományok készítésére állítottam be. A vázon belül az összes korrekciót kikapcsoltam. Első körben a geometriai torzítások mértékére voltam kíváncsi:
Nem volt számomra meglepő, hogy a Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art gyakorlatilag teljesen torzításmentes képet rajzolt, azaz se hordó-, se párnatorzítás nem volt tapasztalható. A fenti kép F2.8-as rekeszértékkel készült, így erős peremsötétedés volt látható, aminek mértéke következőképp alakul a rekeszelés során:
Már F4-re, F5.6-ra való rekeszeléssel jelentősen csökkenthető a vignettálás, de teljesen F8-as blendeértéken szűnik meg. Persze, ha használjuk az Objektívtorzítás korrekciót, akkor ez a jelenség kiszűrhető (csakúgy, mint a RAW fájl hívásakor arrébb pöccintett csúszkával).
A gyártó a speciális lencsetagok használatával színhibáktól mentes képet ígér, és azt kell mondjam, hogy már a laborban végrehajtott tesztek során is látszott, hogy a Sigma mérnökei alapos munkát végeztek: akárhogy is néztem, teljesen nyitott blende mellett sem jelentkeztek lilás él-elszíneződések.
Kattints!
A képélesség szempontjából sem okozott csalódást a Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art: ha eltekintünk a vignettálás okozta sötétebb sarkoktól, az objektív képe az egész képsíkon már teljesen nyitott rekesz mellett is tökéletes. Rekeszelésre tulajdonképpen csak a mélységélesség változtatása miatt lesz szükségünk!
A képélesség (itt inkább a nagyítás) váltásakor jelentős mértékben módosul a látómező, ami egy makró objektívnél nem is meglepő. És végül álljon itt egy videó, amit a már fentebb említett automatikus élességállítás sebességéről készítettem:
A képmintákat ide kattintva éritek el.
Értékelés
A Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art ott folytatja, ahol méltán legendás elődje 2014 környékén abbahagyta. Nagy valószínűséggel az újoncból is igazi kedvenc lesz, hiszen a képminősége (legyen szó élességről, alacsony geometriai torzításról, színhibáktól való mentességről stb.) kiváló! Egyedül csak a lassú autofókusz és az F2.8-on kissé erős peremsötétedés lehet bosszantó, de mindkettő könnyedén orvosolható: makrózáskor amúgy is kézi élességállítást alkalmazunk a makró sín mozgatásával, a peremsötétedés meg többféleképpen kioltható képminőség-romlás nélkül. Ára sem mondható magasnak: 3 év garanciával bruttó 170 000 Ft környékén megvásárolható. Nálam egyértelműen megérdemelte a „Kedvenc” besorolást!
Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art
A Sigma 70 mm F2.8 DG Macro Art objektívet a Hama Kft.-től kaptam a teszt idejére. Az objektív műszaki paramétereit itt találjátok.
