Bevezető, külsőségek
Ha igazán acélos, strapabíró fényképezőgépek kerülnek szóba, akkor én szinte ösztönösen az Olympus keménylegényeire gondolok: a kompakt „Tough!” széria tagjai már évek óta bizonyítják rátermettségüket. A sorozat új zászlóshajójához, a nemrég bejelentett TG-6-hoz pedig a napokban volt szerencsém.
A TG-6 gyakorlatilag a TG-5 továbbfinomított, „tökéletesített” változata, így nem csoda, hogy a mérnökök meghagyták a TG-5 teljes vonalvezetését és kezelőfelületét (a két készülék külsőleg teljesen azonos). Minden kezelőszerv, nyomógomb, tárcsa, kapcsoló maradt a régi helyén, csupán a műszaki paraméterek változtak itt-ott, illetve újabb funkciókkal, szolgáltatásokkal bővült a fotógép repertoárja.
Az előlapot ugyanaz a 4,5-18 mm F2-4.9 (ekv. 25-100 mm) optika uralja, mint amivel már a TG-5-nél találkozhattunk; a tervezők viszont egy tükröződésmentesítő bevonattal látták el a képérzékelőt körbeölelő üvegfelületet. Az 1/2.3”-os CMOS lapka felbontása maradt a régiben, a 12 MP józan értéknek tűnik egy ekkora érzékelőhöz. A szenzorról nyersadatokat is le lehet menteni, így a tömörített JPEG állományok mellett az Olympus 12-bites ORF RAW fájljait is választhatjuk. Ez egy jó ötlet, hiszen az utófeldolgozás során sokkal rugalmasabban kezelhetjük a felvétel paramétereit, mintha egy veszteségesen tömörített, 8-bites JPEG-gel dolgoznánk.
A külsőleg zoomoláskor, élességállításkor sem mozduló optikát egy bajonett veszi körbe, amit egy díszítőgyűrű véd a szennyeződésektől. Ha ezt lecsavarjuk (mint egy cserélhető objektíves gépnél az optikát), akkor a helyére többféle kiegészítőt lehet felcsavarni, melyek többek közt a víz alatti fotózás, videózás sokrétűségét hivatottak biztosítani. Az Olympus rendkívül komolyan veszi a strapabíró kompaktját, ezért ezt a masinát sem egykeként kezeli, hanem teljes moduláris rendszerként kínálja az érdeklődőknek.
Kattints!
Amint azt már a termékbejelentő hírben említettem, a TG-6-hoz többféle előtétlencsét is vásárolhatunk: akad telekonverter, halszem előtét, védő szűrő, de a beépített vakuhoz is kapni fényterelő, illetve diffúzor előtétet, ami szintén a bajonettbe rögzül. A védőfelszerelések közt a legegyszerűbb az LB-T01 „lencsevédő”, de létezik teljes méretű szilikon tok, akad egyszerűbb „kaland tok”, vagy puha tok, sőt, a gyártó olyan búvártokot is kínál a géphez, amivel még mélyebbre merészkedhetünk, mint a sima vázzal.
A géptest bal oldalán, egy masszív és jól szigetelt csapóajtó mögött egy HDMI és egy USB aljzat is rejtőzik – utóbbi segítségével a cserélhető akkumulátort is feltölthetjük. A másik oldalra egy erős, fémből készült fül került, amibe például a csuklópánt fűzhető.
A tetőlemez sem változott: a helymeghatározó paraméterek rögzítését egy kapcsoló segítségével azonnal aktiválhatjuk, nem kell a menüben búvárkodni ennek a funkciónak az eléréséhez. Van beépített GPS és WiFi modul, a zoomgyűrű továbbra is a kioldó körül található, illetve van egy paraméterező tárcsánk is a tetőlemez jobb szélén.
A hátoldalon található 3”-os kijelző felbontása nagyot nőtt a TG-5-éhez képest: immár 1,04 millió képponton csodálhatjuk meg felvett anyagainkat. A kezelőfelület többi elemét nem részletezem, a feliratozásuk elég egyértelmű.
A váztest alján – szintén egy vaskos és jól szigetelt ajtó mögött – kell behelyezni a memóriakártyát és az akkumulátort. Ez az elrendezés csak abban az esetben lehet kissé körülményes, ha cseretalp van felcsavarva az állványmenetre.
Az Olympus Tough TG-6 mindkét csapóajtaja biztonsági retesszel is fel lett szerelve, így véletlenül semmiféleképp sem nyitható ki egyikük sem.
A TG-6 „strapaparaméterei” sem változtak az elődmodelléhez képest: megmaradt a vízhatlanság 15 méteres mélységig, a terhelhetőség 100 kg-ig (ráálltam a 105 kilogrammos testemmel, de kibírta ezt is), a fagyállóság -10°C-ig, illetve a törésállóság abban az esetben, ha legfeljebb 2,1 méteres magasságból ejtjük le a gépet.
