A szűrők bemutatása
Figyelem! Mivel (egyelőre) nem rendelkezem optikai mérőműszerrel, nincs is ilyenhez hozzáférésem, ezért kiértékelő, elemző tesztről (pl. transzmissziós vizsgálat, spektrografikus elemzés, reflexió mérés stb.) szó sem lehetett. A Sigma szűrőivel szerzett tapasztalatok szubjektívek, a fotózás során észlelteket osztom meg veletek. Az évek során azonban azt vettem észre, hogy nem is minden esetben a tudományos, száraz labortesztek adják a „megfelelő” támpontot ahhoz, hogy a feladatnak legjobban megfelelő eszközöket választhassuk ki, hanem sokkal inkább a használat közben tapasztaltak. Persze, fontos paraméter lehet az, hogy egy szűrőnek milyen a fényáteresztő képessége, vagy mennyire színezi meg a fényt (pl. meleg/hideg tónus), de egyedül egy számadat alapján nem könnyű eldönteni, hogy pont arra az optikai eszközre van-e szükségünk. Nyilván erről lehet diskurálni (érdemes is), de maradjunk most inkább a négy szűrőnél!
Összeszedtem tehát azokat a szempontokat, amik számomra fontosak egy szűrő szubjektív megítélésénél: például a peremsötétedés növekedésének mértéke, a becsillanások mértékének változása, a fehéregyensúly módosulása. Bár a fényáteresztést mérni nem tudtam, szabad szemmel is nagyjából meg lehetett ítélni az üveglencsék transzmissziós képességét. Figyeljük meg a fényforrások tükröződését az üvegfelületen: vegyük kézbe, majd tartsuk magunk elé a filtert, s közben mozgassuk azt többféle irányba. Minél „átlátszóbb” az üveglap (tehát csekély a tükröződés), annál jobb a fényáteresztő képessége. Ha úgy tűnik, mintha nem is lenne üveg a szűrő keretében, akkor a tükröződésgátló bevonat nagyon jó minőségű.
A vizsgálódáshoz egy Sony A7 III fényképezőgépet, egy Sigma MC-11 konvertert, valamint egy Canon EF 100 mm F2.8 USM Macro objektívet használtam. A fotómasinát RAW felvételi módba kacsoltam, a nyersfájlok hívásakor pedig azonos beállításokat használtam. Ilyen volt a leírt szett szűrő nélküli képe becsillanások szempontjából:
Kattints!
Ilyen a Sigma Protector MC filterrel:
Kattints!
Ilyen a Sigma Protector WR szűrővel:
Kattints!
Ilyen a Sigma UV WR szűrővel:
Kattints!
Ilyen pedig a Sigma CPL WR filterrel (expozíciókorrekcióra volt szükség a polárszűrő okozta fényveszteség miatt):
Kattints!
Nos, a képek szubjektív elemzése, megítélése során nem vettem észre különbséget, tehát mind a négy szűrő olyan minimális többletbecsillanást generálhatott, amit fényképezéskor nem fogunk észrevenni. Persze, minden plusz üveg- és légréteg valamelyest rontja a képminőséget, hiszen alapvetően egy-egy akadály kerül a fény útjába, de ezek mértéke itt olyan csekély volt, hogy szerintem csak műszerrel lehetne kimérni.
Második lépésben a peremsötétedés mértékére voltam kíváncsi. Itt is létrehoztam egy szűrő nélküli „referenciaképet”, amivel a többi összehasonlítottam:
Kattints!
Ilyen lett a kép a Sigma Protector MC-vel:
Kattints!
Ilyen a Sigma Protector WR-el:
Kattints!
Ilyen a Sigma UV WR szűrővel:
Kattints!
S végül a Sigma CPL WR bevonatú filterrel:
Kattints!
A Sigma szűrői elég vékonyak ahhoz, hogy észlelhetően ne növeljék a vignettálás mértékét. Egyedül a polárszűrő okozott kissé nagyobb peremsötétedést (hiszen vastagabb a többinél), de ez is csak szűkebb rekeszértéken volt látható. Alábbi táblázatban összefoglaltam a szűrők tulajdonságait és a szubjektív megítélésemet:
Sokan úgy vélik, hogy a modern digitális fényképezőgépekkel és a hihetetlenül jó minőségű, új tervezésű objektívekkel már nincs értelme szűrőket használni. S valóban, van némi igazság ebben a feltételezésben, hiszen a CCD/CMOS lapkáknál már nem kell egy „kémiailag instabil felülettel” (a filmmel) számolni, amit a fény különböző tartományai (negatívan, avagy nem kívánt módon) befolyásolhatnak. Például a korábbi színszűrők hatásait is tetszés szerint reprodukálhatjuk nyersképeink feldolgozásakor, így ezek mára tényleg okafogyottá váltak. Azonban egy UV szűrő a frontlencse védelmét szolgálhatja, hiszen nem mindegy, hogy mire fröccsen rá a tenger sós vize, mit fogunk meg véletlenül zsíros kézzel, minek pattan neki egy kavics. A polárszűrők hatását pedig valószínűleg soha nem fogjuk tudni leutánozni – alábbi animációk mutatják a CPL filter befolyását a témára (nem, nem csak az ég kékjének besötétítésére használható a polárszűrő):
Értékelés
A Sigma jó minőségű, elérhető árú szűrőit – a négy közül főleg a CPL-t, illetve a WR bevonatúakat – mindenkinek merem ajánlani, hiszen ha másra nem, hát az objektív frontlencséjének védelmére kifejezetten ajánlottak. Manapság egyre drágábbak az objektívek, tegyünk hát magunknak egy szívességet, és legalább a frontlencsét védjük a napellenzővel és egy megfelelő filterrel! A Sigma Protector WR Coating bruttó 10-11 000 Ft körül, a Protector Multi Coating 6-7000 Ft körül, az UV WR Coating 11-12 000 Ft körül, míg a CPL WR Coating bruttó 20-22 000 Ft körüli áron vásárolható meg.
A Sigma szűrőket a márka hazai forgalmazójától, a Hama Kft.-től kaptam bemutatóra.
