Végre, megérkezett hozzám a Sigma legújabb triójának utolsó darabja is, a 24 mm F3.5 DG DN | C, hogy alaposabban szemügyre vehessem! Korábban már volt szó arról, hogy a japán gyártó egy teljesen új objektív-családdal szeretné ösztönözni a fotósokat, hogy gyakrabban és többet fényképezzenek. Az eddig négy tagból álló I-sorozat (24 mm F3.5 DG DN | Contemporary, a 35 mm F2 DG DN | Contemporary, a 65 mm F2 DG DN | Contemporary és a 45 mm F2.8 DG DN | Contemporary) egy új, különleges fotós életérzést szeretne közvetíteni; közös ezekben a lencserendszerekben, hogy kisméretűek, rendkívül jó a minőségük, öröm őket kézbe venni, és vázra csavarva sem húzzá le a fotográfus vállát, derekát. Mindenképp érdemes ellátogatni az I-sorozatnak dedikált weboldalra, ahol bővebb információval látják el az érdeklődőket.
Csakúgy, mint a másik két újabb modell esetében, a 24 milliméteres alaptartozéka a fém napellenző, a két hagyományos, műanyag lencsevédő kupak, valamint egy fémből kialakított, a frontlencse elé „felhuppanó” kupak, amihez opcionálisan övre, táskára felcsatolható tartót vásárolhatunk.
Csakúgy, mint a kupak, ez a tartó is fémből van kialakítva, így a mágneses védőkupak szinte automatikusan rácuppan, ha a közelébe visszük. Ez főleg utcai fotósoknak jelent komoly előnyt, hiszen egy gyorsan előugró témánál sem kell sokat bíbelődni a lencsevédő kupakkal: egyszerűen lekapjuk az objektívről, majd egy hanyag mozdulattal a tartó felé „dobjuk”, ami azt egy szempillantás alatt elkapja.
Egyébként a mágneses védőlap belseje, ami az objektív frontlencséje köré fekszik fel, finom bársonnyal van bevonva, így garantáltan nem sérül egyik fél sem a használat során.
Szóval, visszatérve az objektívhez, a Sigma 24 mm F3.5 DG DN | C-t a másik három társához hasonlóan szintén a full frame méretű képérzékelők kirajzolására tervezték a mérnökök. Nálam a Sony E-bajonettes verzió járt, amit egy Sony A7 III vázon tesztelhettem (létezik ebből az optikából L-bajonettes változat is, amit a Leica, a Panasonic, vagy a Sigma saját vázaira lehet felcsavarni). Ez az objektív is rendkívül tömzsi, élmény kézbe venni egy technokratának! A tubuson találunk egy elektromechanikus fókuszvezérlőt, egy blendegyűrűt, valamint egy AF/MF kapcsolót.
A rekeszvezérlő ennél a terméknél is csak akkor működik, ha bekapcsolt vázon forgatjuk. A blende íriszét F3.5-F22 közti értékekre állíthatjuk, de az „A” pozícióban a fényképezőgépről vezérelhető az összesen hét darab, lekerekített alakú íriszlamella nyílása.
A Sigma 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary 84,1°-os látómezőt kínál, a legnagyobb nagyítási arány 1:2, ami azt jelenti, hogy rendkívül közel mehetünk a témához, ahogyan azt majd később, a képmintáknál is látni fogjuk. A tubusban nyolc csoportba rendezve összesen tíz lencsetag található, amelyek közül egy SLD (extra alacsony szórású), illetve több aszférikus kialakításnak örvend. Ezeknek köszönhetően a színhibák előfordulási esélye majdnem nulla, ahogyan majd kicsit lentebb látni fogjuk. A legkisebb tárgytáv a szenzor síkjától mérve csupán 10,8 cm, a szűrőmenet átmérője pedig 55 mm. A 230 grammos tömeghez 64 x 50,8 mm-es terjedelem társul, ami kellemesen csekély.
A Sigma Contemporary objektívek is rendelkeznek szigetelő gumigyűrűvel, amit a bajonett köré illesztenek a gyárban, de ez a család nem veheti fel a versenyt e téren az Art csoport tagjaival, amelyek teljes körű védelemmel vannak megáldva.
A Sigma kompakt prémium fixe – ahogyan azt már fentebb említettem – rendkívül masszív, robusztus felépítésnek örvend. Hogy idézzem a gyártó honlapját: „Minden I sorozatú objektív kizárólag fém felépítésű. A precízen kialakított alumínium alkatrészek nem csak a tubus külső megjelenését dobják fel, de kiemelkedő tartósságot kölcsönöznek a terméknek, növelve az objektív minőségét. A fém alkatrészek a robusztusabb kialakítás érdekében olyan belső struktúráknál is megjelennek, amelyek a gyűrűk elforgatásakor mozognak. Ezek a nagy precizitású komponensek a SIGMA csúcsteljesítményű fémmegmunkáló technológiájával lettek kialakítva, amit a SIGMA a profi videográfusok által kedvelt cine objektívek gyártásakor is használ. Ezek az alkatrészek adják azt a különleges semmihez sem hasonlítható érzést, ami miatt a fotósok újra és újra elő akarják venni, hogy használhassák.” – és tényleg, még a kora-tavaszi jeges szél sem tudott eltántorítani attól, hogy vállamra vegyem a környéket egy fotózás erejéig.
Amint a fenti két felvétel azt jól mutatja, a 24 mm-es optika nagyon szépen illik a Sony A7 III vázhoz, a szett kézbe simul és invitálja az embert a használatra – néha már kissé függőnek éreztem magam.. De ennyi bevezetés után lássuk a lencserendszer képminőségét is!
Ha JPEG-ben fotózunk, a fényképezőgép menüjében bekapcsolhatjuk az automatikus képkorrekciós funkciókat
Érdekes módon, a Sigma 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary nem hordó-, hanem párnatorzítást produkált, ami elvileg a teleobjektívekre jellemző. A görbületek egyenletesek voltak, ami a korrekció miatt fontos részlet. A geometriai torzítás enyhe mértékű, a való világban fotózva csak a nagyon sok egyenes vonalat tartalmazó témáknál lehet észlelni a jelenséget.
A fókuszlégzés jól látható, ami azt jelenti, hogy a filmkészítőknek számítaniuk kell fókuszhúzáskor a látószög változására.
A becsillanások jól kordában vannak tartva, még a legerősebb fényforrás sem képes megzavarni a kompozíciót. Persze, mint minden nagylátószögű optikánál, úgy ennél a terméknél is érdemes úgy beállítani a jelenetet, hogy ne legyen zavaró tényező a megvilágítás.
A peremsötétedés, ami egyébként szintén könnyen megkerülhető tényező, a teljes blendetartományban jelen van. F8-ig igen erős a jelenléte, ami érdekes hangulatot ad felvételeinknek.
Kattints!
A bevezető részben említést kaptak az SLD és az aszférikus lencsetagok, amelyeknek többek között az a szerepköre, hogy csökkentsék, vagy akár teljesen ki is védjék a színhibák előfordulását. A Sigma 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary esetében ez kifejezetten jól sikerült, se a laborban, se a terepen nem tudtam előidézni lilás él-elszíneződést.
Kattints!
A Sigma nagylátója képélesség szempontjából sem okoz csalódást, hiszen már nyitott rekesszel is kontrasztos, éles eredményt nyújt. A kép közepén nagyon-nagyon apró különbséget lehet csak látni az F3.5-ön, illetve a szűkebb rekeszértékeken készített felvételek képminősége között – ha egyáltalán. Az extrém képszéleken is szinte csak a peremsötétedés okoz némi hiányt a minőségérzetünkben (F5.6-ra rekeszelve már nem lehet kifogásolni a sarkokat sem).
A jelenlegi járványügyi intézkedések miatt, sajnos, korlátozott mozgásterem volt a tesztidőszakban, így csak a közelben tudtam megsétáltatni a Sigma 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary-t. A képmintákat itt találjátok.
Értékelés
Nos, azt hiszem, hogy már mindent leírtam a Sigma újdonságáról: pici, könnyű, nagyszerűen illik a Sony apró full frame vázaihoz, és ha egyszer kézbe veszed, nehéz lesz megint letenni ezt a kis „drazsét” is! A kivitelezés abszolút csúcskategória, és a képminőségben sem kell semmiről lemondania a fotósnak. Filmkészítők kifogásolhatják a fókuszlégzés mértékét, de ezen a jelenségen kívül nem nagyon tudok olyat felemlíteni, ami akadályozna a fotózásban, filmezésben. A hangsúlyos peremsötétedés nekem tetszik, s ha épp nem akarom látni, arrébb húzok egy csúszkát képhívás közben és megoldódott a „problémám”. Nincs színhiba, a torzítás mértékével együtt lehet élni (ez is egyszerűen korrigálható), a képélesség pedig remek! Az Art széria tagjaihoz képest itt tényleg nem kell sok kompromisszumot kötni, egyedül az időjárás viszontagságai ellen védő szigetelés és a gyorsabb fókuszmotor szól az Art objektívek mellett. Az ár, a tömeg és a méret viszont ezt a szépséget igazolja: bruttó 190 000 Ft körül már megvásárolható, ami a mai gazdasági helyzetben igen jónak mondható! Ennek a példánynak én nyugodt szívvel adom a „Kedvenc” plecsnit!
Sigma 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary
A Sigma 24 mm F3.5 DG DN | Contemporary objektívet a márka hazai forgalmazójától, a Hama Kft.-től kaptam bemutatóra. Az objektív műszaki adatlapja itt található.
