Tíz egyszerű kompozíciós trükk tájfotózáshoz

Úgy tűnik, enged a vírus halálos szorításából; lassan talán már az időjárás is jóra fordul, s elindulhatunk végre a szabadba fényképezni, alkotni, aktívan kikapcsolódni. Remek módszer a stresszes agy ellazítására az átgondolt képkészítés, amikor nem egyszerűen csak végigkattogod az erdei ösvényt, amikor nem csupán beállsz a sorba, hogy ezredikként is gyorsan lekapd a hegyeket, hanem valóban alkotni kezdesz, hogy azt a látképet, azt a vizuális élményt örökítsd meg, ami rád is mély hatással volt kirándulásod során. Rengeteg „ökölszabály” létezik a komponálásra, mint például a harmadolás, a középre igazított kompozíció, de a képkészítés ettől sokkal többről szól.

A tájfotózás a környezet befogadásáról, s arról szól, hogyan tudjuk a természetet a magunk módján ábrázolni. A szabályok betartásával „jó” fotókat készíthetünk, de a szabályok felrúgásával érdekes és a szokványostól eltérő felvételeket kaphatunk. Íme tíz egyszerű tanács a tájfotó megkomponálásához:

1. Adj magadnak időt arra, hogy a fényképezőgép nélkül is elmerülhess a környezetben

Ha megérkezel egy adott helyszínre, ne azonnal a keresőn keresztül lásd a világot, hanem nézz körül, szívd magadba a látottakat, s keress érdekes elemeket a tájban, amelyeket aztán felhasználhatsz a kompozícióhoz.

2. Hozz létre olyan vonalakat, vagy görbéket, amelyek a kép lényegéhez vezetik a figyelmet

A vezérvonalak segédkeznek a történet elmesélésében, a figyelem terelésében: a vezérvonalak rávezetik a tekintetet a lényegre, a fotó központi elemére, s benntartják a nézőt a kompozícióban. Vezérvonalak lehetnek ösvények, ágak, vízfolyamok, a színek éles válaszvonalai (pl. zöld gyep és barna termőföld széle), hegység sziluettje a távolban stb.

3. Alkoss rétegeket, amelyek elválasztják egymástól az ez előteret, a középteret és a hátteret

Rétegekkel nagyon hatásosan elválaszthatjuk egymástól a kompozíció elemeit, s általában hegységek, dombságok fényképezése során tudjuk igazán kiaknázni ezt a lehetőséget. Persze, lehet akár vízpartot, homokos partszakaszt, a távoli horizontot is ilyen célra használni.

4. Adj mélységet a képnek mozgás közvetítésével

Remek példa erre a folyó vizek, vízesések, örvények fotózása, ahol hosszabb expozícióval mutatjuk be a víz mozgását. Ha kell használj semleges szürkeszűrőt, és válassz akár pár másodperces záridőt. Mesébe illő hatású képeket készíthetsz így vízesésekről, de akár kisebb patakok csörgedezéséről is.

5. Aranymetszés

A művészek évszázadok óta alkalmazzák az aranymetszést és az aranyspirált lenyűgöző műalkotásaikhoz, de persze a fényképészetben is hasznos lehet ez a szabály, így a tájfotózás során segíthet abban, hogy a néző szemét a támogató elemek révén a kép fókuszpontjába terelhessük.

6. Teremts egyensúlyt a kompozícióban

Talán ez az egyik legfontosabb tanács: teremts egyensúlyt a kompozícióban, azaz ne legyen a felvétel egyik oldala se „túlsúlyos”; próbáld meg egyenletesen elosztani a képen, amit meg szeretnél mutatni a nézőnek. Egyensúlyt teremthetsz fénnyel, színnel is, ha nem tudod „áthelyezni” a téma részleteit.

Itt például minden elem a jobb oldalra került

7. A szimmetria szép

Az emberek általában a szimmetriára törekednek, azt látják szépnek, esztétikusnak, nyugtatónak. A szimmetrikus arcúakat szebbnek véljük, mint az aszimmetrikus arcvonalú embereket. A természetben is akad olyan téma, ahol kiemelhetjük a szimmetriát. Elsősorban a vízfelületeken tükröződő táj és égbolt nyújt kellemes látványt.

8. Ne hagyd figyelmen kívül az előteret

Amikor a távolba nyúló tájfotót késztünk, gyakran megfeledkezünk az előtérről, s csak azt látjuk, ahová a néző tekintet el szeretnénk vinni: legyen az egy hegygerinc, egy magányos fa, egy állatcsorda – legyen mindig egy kiindulópontunk, ami akár a „lábunk előtt heverhet” (a szó szoros értelmében véve is), ahonnan a távolba vezetjük a nézőt a második fókuszpontunkhoz. Ilyenkor érdemes szűk kompozíciót választani, ami már önmagában megadja a vezérvonalat a fókuszpontok között. A kiindulópont lehet egy virágbokor, egy érdekes kő, szikla, egy koponya, vagy bármi jellegzetes elem, ami magára vonja a figyelmet.

9. Mutasd be a méretarányokat

A tájképeken nem mindig látni a téma monumentális méreteit; helyezzünk embereket, állatokat, hétköznapi tárgyakat a kompozícióba, ami támpontot ad a nézőnek. Egy unalmas fotóból így lesz érdekes, minimalista tájkép.

10. Nézőpontváltás

Válassz formabontó nézőpontot, látószöget! Mutass be egy tájat olyan szemszögből, ahonnan egy átlagember még sohasem látta azt. Hasalj le a fűbe, vagy repülj fel a magasba drónoddal és onnan örökítsd meg a tájat. (Készült a petapixel.com cikkének ötlete alapján)

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...