2019-ben a világ a feje tetejére állt. Jött a világjárvány, ami – úgy tűnik – nem akar véget érni. A pandémia megfékezése céljából az országok lezártak, az emberek javarésze otthonról dolgozott, ha tehette. A bezártság által bezuhant a termelés: elsősorban a nyersanyagok kitermelése kezdett akadozni, ami aztán beindított egy igazi lavinafolyamatot. Eleinte csak kevesebb részegységeket termeltek a beszállítók, majd a fékezett termelés is elkezdett akadozni, meg-meg álltak a gyártósorok napokra, hetekre, hogy végül a késztermékek előállítása is akadályokba ütközzön. Ha ez nem lett volna elég, a már legyártott jószágok kiszállítása is lelassult, mivel egyre kevesebb áruszállító vehette fel a munkát. Azokat az áruszállítókat, akik még dolgoztak, pedig esetenként hetekre karanténba kényszerítették az óvintézkedések, így tovább lassult a szállítmányozás. Mivel elmaradtak az utazások, az emberek mozgásszabadsága lekorlátozódott, így mindenki pótcselekményekkel igyekezett lekötni magát, családját. Sokan javak bevásárlásával próbálták elvonni figyelmüket a jelenségtől, azaz megnőtt az igény bizonyos termékek iránt, ami piaci hiányt gerjesztett. Az árak az egekben, és mindenki a globális chiphiányra hivatkozik.
Azt hihetnénk, hogy a gyártók most de jól járnak, hiszen a körülmények „kedveznek” nekik, felverték az áraikat. Ez azonban nem igaz, hiszen hiába nagyobb a bevételük, a pénz javát nekik is tovább kell adniuk a szállítmányozók és a beszállítók felé, akik pedig megint csak a nyersanyag-kitermelőknek fizetnek magasabb összegeket. Mivel kevesebb vásárló engedheti meg magának a drágább termékeket, a gyártó is kevesebbet termel, és a legyártott eszközeit is kisebb haszonnal tudja eladni. Szóval, senkinek sem jó igazán ez a patthelyzet; elemzők szerint idén, sőt, egyesek szerint még jövőre sem fog javulni a tendencia, ami óriási veszéllyel fenyegeti a fényképezőgép gyártókat, akik évek óta már amúgy is a penge élén táncolnak.
Két érdekes elemzői cikket ajánlok mindenki figyelmébe: az első a szállítmányozók felelősségére hívja fel a figyelmet, míg a másodikban a chiphiányról, a megváltozott fogyasztói viselkedésről és egyéb érdekes háttértörténésekről olvashatunk. Röviden: nagyon nem áll jól a fogyasztók szénája!
