Menürendszer és egy kis filmfelvétel előtti paraméterezgetés
A Panasonic S5IIx menürendszere is tipikusan „panaszonikos”, azaz ugyanolyan a felépítése, mint az elmúlt években gyártott összes Pana vázé. A főmenüben összesen hat főoldalt találunk, ahol a fotós és a videós funkciókat, paramétereket, az általános és a részletekbe menő beállításokat, az egyéni oldalt és a visszajátszás oldalát találjuk.
Ahogyan azt a fenti animáció mutatja, a főoldalak rendszerint több aloldalra vannak felosztva. Így például az első négy főoldalnak hét-hét alárendelt oldala van, míg a saját menüoldalunk három lapra oszlik el (plusz egy a funkciókra), a visszajátszásnak pedig hat lapja van.
A masina kijelzőjén a főmenü mellett nem csak a gyorsmenüt jeleníttethetjük meg, hanem a „DISP” feliratú gomb nyomkodásával többféle adathalmazt is lekérhetünk. Manuális élességállításkor is hasznát vesszük az LCD-nek, hiszen a kinagyított fókuszkép mellett a tárgytávolságot is leolvashatjuk az információs panelről.
Bár már inkább a cikk filmfelvétellel foglalkozó oldalára tartozna a fenti animáció, valahol mégiscsak menü: az S5IIx filmes tudástára olyan bődületesen nagy, hogy abban többféle szempont alapján lehet szűrni: válogathatunk képfrissítés (képkocka szám), felbontás, vagy kodek szerint.
A filmforgatás megkezdése előtti első lépés a felvétel formátumának kiválasztása. Az S5IIx esetében ez lehet MP4, MOV, vagy akár Apple ProRes. Utána azt kell eldönteni, hogy full frame, APS-C, vagy pixel/pixel módban szeretnénk kihasználni a képérzékelőt. Ha ezekkel megvagyunk, akkor kezdődhet a „móka”, ugyanis végeláthatatlan felbontási, képarányos és képfrissítési opció tárul elénk.
A felbontás alja jelen esetben a Full HD, azaz ebben a gépben 1920 x 1080 pixel alatt ne is keressünk semmit! Szerencsénkre a fejlesztők gondoltak a nem annyira profi filmkészítőkre is, így az egyes értékablakok mellett egy rövid értelmező szöveget is olvashatunk. Jobbra, kis ablakocskákban a tömör információ jelenik meg, mint például FHD | 100p | 422 | 10-I, ami mellett balra az érthetőbb felsorolás látható: MOV formátumban, full frame szenzorkiolvasási módban, 1920 x 1080 pixeles felbontással (16:9 képarány mellett), 100 kép/mp-es képfrissítési frekvenciával, 4:2:2 színtömörítéssel, ALL-I képkocka tömörítéssel, LPCM hangformátummal, 400 Mbps-os adatfolyamot fogunk készíteni. Pluszban választható a HLG, és használhatjuk mind a két SD memóriakártya foglalatot, vagy a külső SSD adattárolót. Ez így egyszerre, valóban, elég sok emésztendő dolog, de némi gyakorlással könnyen kisilabizálhatjuk, mire milyen opciókat válasszunk. Nos, ez még csak a Full HD-ra vonatkozó animáció volt, lássuk a többi menüt is:
Jól látszik, hogy a Panasonic S5IIx a nagyobb felbontású mozgóképkészítéstől sem ódzkodik: a Full HD fölött találjuk a „sima” 4K felbontást (3840 x 2160 pixel), a C4K-t (4096 x 2160 pixel), illetve a 3,3, 5,9 és 6K felbontási módokat, ahol az adatfolyam már a 800 Mbps-ot is elérheti! Ez az adatsűrűség már csak külső SSD-re menthető, az SD kártya már nem bírná a 100 MB/mp-es folyamatos írási sebességet (ne feledjük, hogy a leggyorsabb SD kártyákon is csak az olvasás sebessége éheti el a 300 MB/mp körüli értéket, írásban, ráadásul folyamatos írásban a 100 MB/mp szinte kizárható).
