Ha meg is van a kellő aprópénzed (kb. 33 millió forint), és épp találsz is valahol raktáron tíz darab Canon EF 400 mm F2.8L IS USM II-t, akkor sem lehetsz már világelső ezzel az ötlettel: a Dragonfly Telephoto Array automata vezérlésű távcsőrendszert már megépítette a Torontói Egyetem kutatócsoportja. Az egyedi egység specialitása, hogy különösen alacsony fényerejű égi objektumokat fedezzen fel. Igaz, a DTA-t a világ legkisebb, professzionális célú űrtávcsövei közt tartják számon, mégis képes olyan távoli, halovány fényű galaxisok felkutatására, melyek adott esetben már nem is léteznek.
A Dragonfly jelenlegi, tíz objektívből álló konfigurációja (Kép forrása: Dunlap Institute for Astronom and Astrophysics)
„A projektet 2013-ban kezdtük, akkor a rendszer még csak három objektívből állt, azonban azóta felduzzadt a berendezéshez használt objektív-halmaz. Sikerének köszönhetően az időközben 100 000 dollárra gyarapodott szerkezet még mindig relatív olcsónak mondható. Ráadásul a több lencserendszerből álló sor olyan dolgokra is képes, amire még a sokkal nagyobb, és sokkal drágább teleszkópok sem képesek, ami javarészt a lencsék különleges bevonatának köszönhető.”
„A Dragonfly [szitakötő – a rendszer ezt a nevet azért kapta, mert az objektívekből összerakott teleszkóp-sorok a szitakötő szemének felépítésére hasonlít – a szerk.] úgy lett tervezve, hogy a halvány objektumokat is leképezze, ami az objektívek felépítésének és a tubusok csekély belső tükröződésének köszönhetően vált lehetségessé. A kereskedelemben is kapható Canon 400 mm-es objektívek lencsetagjai példátlan minőségű, a fény hullámhosszánál jóval kisebb méretű nano-bevonattal vannak ellátva, de a zavaró fény kiszűrésében a Dragonfly több optikából álló felépítése is nagymértékben hozzájárul. A végeredmény olyan felvétel, amin még a rendkívül távoli, halvány galaxisok is látszanak.”
Kép forrása: Dunlap Institute for Astronom and Astrophysics
A rendszer 2013-ban kezdte meg működését az Új-Mexikói telephelyén. A szakértők szerint a Dragonfly legalább tízszer olyan hatékony, mint a hozzá hasonló távcsövek.
azért jó volna némi infó, milyenek is árban, felépítésben „a hozzá hasonló távcsövek”, esetleg egy valamire való „olcsóbbfajta” egyetemi csillagvizsgáló.
(nem kötekedésből, csak kíváncsiságból)
azt is jó lenne tudni, milyen kamerát (CCD, CMOS, szenzorméret stb.) raknak rá, de nincs több infó a cuccról. nézd meg a forrásoldalt, ott sem írnak róla semmi bővebbet.
SBIG STF-8300M CCD
itt vannak a specifikációi: https://www.sbig.com/products/cameras/stf-series/stf/stf-8300m/
wow, tudsz adni linket, hogy ez hogy derült ki? köszi!
Persze: http://astronomynow.com/2015/05/26/dragonflys-compound-eye-reveals-very-faint-galaxy-structure/
láttam 1-2 éve a discovery tévén, hasonló elven készítettek parabola antennákat: sok viszonylag kicsit hálózatba kapcsoltak és pontosabb adatokat szolgáltatott, mint egy óriás. (világűrből jövő rádiójeleket vagy miket vizsgáltak vele)