Göteborgban 110 évvel ezelőtt született Victor Hasselblad, a középformátumú Hasselblad fényképezőgépek megálmodója. Victor Hasselblad azonban nem csak tervezőmérnök, hanem fotográfus is volt. Egészen pontosan 1906. március 8.-án született egy olyan családba, ahol a fényképészet már korábban is fontos szerepet töltött be. Nagyapja, Arvid Hasselblad például nászútján ismerkedett meg George Eastmannel, és 1888-tól már saját cége, a F.W. Hasselblad & Co. volt a Kodak termékek kizárólagos forgalmazója Svédországban. Victor Hasselblad nagyapjának fotós üzlete olyan jól ment, hogy 1908-ban, a „Hasselblad’s Fotografiska AB” névvel váltak önálló vállalkozássá. A tinédzser Victor hobbija a madarak fényképezése volt, ám nem volt megelégedve kisfilmes fényképezőgépének minőségével. Ám 1924-ben egy időre kénytelen volt felhagyni hobbijával, apja ugyanis kivette az iskolából, és elküldte a fotós iparág vezető vállalataihoz, hogy első kézből tanulhasson.
Első stációja Drezda volt, ami akkoriban világszerte az optikai iparágak legfontosabb központjaként volt nyilvántartva. De Victor Hasselblad Rochesterben, George Eastmannél is tanult, mielőtt évekkel később visszatért volna Svédországba. 1937-ben elhagyta a családi vállalkozást, és „Victor Foto” névvel elindította saját fotós boltját.
A Második Világháború elején egy német repülőgépnek kényszerleszállást kellett végrehajtania Svédországban, így a gép a fedélzeti GXN Handkamera Hk 12,5/7×9 fényképezőgéppel együtt a svéd hadügy kezére került. 1940-ben a svéd kormány megbízta Victor Hasselbladot azzal, hogy egy hasonló fényképezőgépet tervezzen, amire 1941-ben meg is érkezett a HK7 és a SKa4 légikamera.
A 12 x 12 cm-es filmmérettel eléggé szokatlan fényképezőgép volt, de kockalakjával már előszele volt a későbbi 1600 F/1000 F és 500 c gépeknek. Az SKa4 egy pár olyan konstrukciós fejlesztést is tartalmazott, melyek a későbbi Hasselblad fotómasinákban is fellelhetőek voltak (pl. a cserélhető filmes hátfal). Victor Hasselblad 1941-ben már 20 alkalmazottal dolgozott, és a Második Világháború végéig több mint 340 fényképezőgépet szállított le a svéd katonaságnak.
Az SKa4
1942-ben meghalt Victor apja, így a fiú átvette a családi vállalkozást, ami immár nem csak fényképezőgépeket gyártott a katonaság részére, hanem karórákat és alkatrészeket ébresztőórákhoz is. Ez a vezérvonal megmaradt még a 2. VH után is, de bővült a portfólió autóalkatrész gyártással (a Saab részére). Victor azonban nem adta fel eredeti célját, hogy a civil felhasználásra tervezzen és kínáljon csúcsminőségű fotógépeket. Csak 1948-ra készült el az 1600 F, amihez az első időszakban a Kodaktól származtak az objektívek. Később azonban már a Zeiss volt az elsőszámú kiválasztott erre a feladatra.
Igaz, az 1600 F nem aratott átütő sikert, mivel több gyermekbetegséggel is küzdött, amit Victor Hasselbladnak egyelőre nem sikerült kiküszöbölnie. Ám a Sixten Sason ipari tervezőmérnök által megrajzolt, moduláris felépítésű masina messze megelőzte korát: az 1600 F volt korának első „egyszemű” tükörreflexes középformátumú fényképezőgépe (6 x 6 cm), aminek cserélhető volt az objektíve és a filmkazettája. 1952-ig összesen 2850 példány készült ebből az ős-Hasszelbladból.
Korabeli prospektusban a Hasselblad 1600 F
1952-ben az 1600 F-t az 1000 F követte, ami a megbízhatóság érdekében a korábbi 1/1600 mp záridő helyett már csak 1/1000 mp-re volt képes. Ez volt az a készülék, ami meghozta a nagy áttörést. Az 1000 F-ből 1957-ig több mint 10 000 darab készült. A márka és egyetemesen a 6×6-os kamerák megtestesítője az 1957-ben bemutatott 500 C lett. Ennek a fotómasinának már nem volt beépített redőnyzára, hanem központi zárral szerelt objektíveket használt. Ezt a modellt az évtizedek során folyamatosan továbbfejlesztette a gyártó, és 503 CW név alatt egészen 2013-ig a kínálatban maradt.
A nagy sikerek ellenére egészen 1960-ig nem termelt nyereséget a Hasselblad fényképezőgép gyártása, így a vállalkozás javarészt a Kodak termékeinek nagykereskedelmi értékesítéséből élt. 1966-tól viszont már teljes mellszélességgel a fényképezőgépek gyártásán volt a hangsúly; a „Hasselblad Fotografiska AB” a Kodakhoz került.
1962-től számos NASA küldetésben vettek részt Hasselblad kamerák, ahol 1969-ben már a Holdon is fényképezhettek velük az űrhajósok. 1966. július 20.-án Mike Collins űrhajós egy űrséta során elvesztette Hasselblad fényképezőgépét, amit a sajtó tréfásan az első svéd műholdnak nevezett el.
Alan L. Bean űrhajós a Holdon – mellkasán egy Hasselblad fényképezőgéppel (Apollo-12 küldetés)
1976-ban Victor Hasselblad eladta vállalkozását egy svéd befektetői csoportnak, majd két évvel később, 1978. augusztus 5.-én halt meg. Mivel nem voltak gyerekei, vagyonát a Hasselblad-Alapítvány kapta, ami a mai napig fotográfusok művészi és szakmai fejlődését támogatja. (Forrás: photoscala.de)
