Az évtized szerzői jogi vitája hamarosan lezárulhat – vagy mégsem?

2011 óta tart a jogi hercehurca David Slater és egy Naruto névre hallgató majom között, akinek önarcképe az elmúlt évek alatt bejárta a világhálót, és ennek köszönhetően világhírre és a PETA állatvédelmi szervezet védelmére tett szert.

makako

Az előzmények

2011-ben, egy indonéziai utazás során David Slater természetfotóstól az egyik Makákó majom elvette a fényképezőgépet, hogy százával készítsen magáról fotókat. Az egyik rendkívül jól sikerült önarckép azóta már bejárta az egész internetet, sőt, bekerült a Wikimedia Commons köztulajdonú, szabad-felhasználású képtárába. Ez azonban nem volt ínyére Mr. Slaternek, s kérte a Wikimediát, hogy vegyék ki a fotót a képtárból, tiszteljék a szerzői jogait. A Wikimedia azonban nem teljesítette a fotós kérését, ők – illetve a jogászaik – ugyanis másképp látják a helyzetet.

Mivel a fotót nem maga Slater készítette, hanem a majom, ezért a Wikimedia úgy véli, a szerzői jogok nem a természetfotóst illetik. Az illetékes területi jogok szerint, ha egy fényképet nem maga a fotós készít, úgy nem tarthat igényt annak szerzői jogaira: „ha egy műtárgy [fénykép] keletkezését emberi közbenjárás nélkül a természeti erőknek köszönheti, akkor annak szerzői joga nem ruházható rá senkire” (szabad fordítás). Szóval, egyelőre tart a vita, a kimenetele precedensértékű lehet majd.

A folytatás

Egy pár furcsa törvény miatt csomó pénztől esett el eddig David Slater természetfotós, akinek valószínűleg leghíresebb, legismertebb képe egy Makákó önarcképe, ami azóta is „szabadon” kering a neten – nagyrészt a Wikimedia szerzői jogok értelmezésének hála. Egy interjú során Slater elmesélte a fénykép keletkezésének hátterét, és azt, hogy miért ragaszkodik foggal-körömmel az igazához.

„Részben beállított helyzet volt egy csipetnyi szerencsével – a majmok követtek a háromnapos expedíció során, s végül annyira megszoktak, hogy testközelbe kerültek, kíváncsiskodtak – lenyűgöző élmény volt. De még mindig szükségem volt arra a bizonyos fotóra, arra a teljes arcos képre – egyrészt a magam örömére, másrészt az ügynöknek, aki aztán a fajfenntartás érdekében kampányolhat. De ez egészen addig nem valósult meg, amíg maguk [a majmok] nem készíthették el maguk a fotót. Ehhez a fényképezőgépet felállítottam egy állványra, csatlakoztattam rá a vezetékes távkioldót, elsétáltam pár méterre, megvártam, míg odaléptek a gép elé és elkezdtek játszani az önkioldóval, és bingó! Meg volt a kívánt fotó.” – mondta a fotós.

„Ők [a Wikimedia] azonban úgy gondolják, hogy ez a fénykép szabad felhasználású, hiszen egy majom készítette azt. Nem veszik figyelembe a fáradtságos háttérmunkát, a tudást, a technikai tudást, az elképzelést, ami a fotó elkészülte mögött van. Egyszerűen azt hiszik, hogy az amerikai szerzői jogokra vonatkozó törvények alapján megengedhetik ezt [a szabad felhasználást] maguknak. […] Kárt okoznak ezzel nekem, de nagy bajban lesznek, ha egy bíró az én javamra hoz határozatot.[…] Remélhetőleg megváltozik majd a szerzői jog ezután.[…]”.

A PETA pert indított a majom érdekit képviselve

[…] a PETA nevű állatvédő szervezet is pert indított az ügyben, ahol a Makákó jogait próbálják védeni! A Naruto névre hallgató, hat éves indonéziai Makákó persze mindeközben mit sem sejt az általa kirobbantott, időközben eszkalálódott helyzetről, és valószínűleg békésen majszolja napi banánadagját.[…]

A PETA ügyvédje azzal érvel, hogy nincs kőbe vésve az Amerikai Szerzői Jogi Iroda (US Copyright Office) döntése, hogy állatoknak nem jár szerzői jog, az csupán „egy vélemény”, ezért megpróbálják elérni, hogy kifizessék a majmot, Narutot. „A törvény minden eredeti műalkotás szerzőjének szerzői jogot biztosít faji hozzátartozástól függetlenül. A szerzői jogról szóló törvény egyértelműen fogalmaz: nem a fényképezőgép tulajdonosáé, hanem a fénykép készítőjéé a jog.” – fogalmazott Jeffrey Kerr, a PETA ügyvédje.
Közben a természetfotósnak már sikerült elérnie, hogy Angliában őt illessék az ominózus fotó szerzői jogai: „Én voltam az intellektus a képek mögött, én állítottam fel a felszerelést – a majom csak megnyomta a kioldót az általam közben kézzel tartott, háromlábra helyezett fényképezőgépen.” – mondta Slater. Ha a PETA esetleg megnyerné ezt a jogi vitát, akkor az az állatok jogait immár a szerzői jogokra is kiterjesztené. Nonszensz egy túlliberalizált világban? Mindenki döntse el maga.

Az ügy aktuális állása (forrás: petapixel.com)

No, az ügy közben San Franciscóban is a bíróság elé került, ahol William Orrick szövetségi bíró foglalkozott vele. Az eset áttanulmányozása után a bíró Slater oldalára állt, és a CBS SF-nek egy interjúban elmondta, hogy ejteni fogja az ügyet, mivel egy majomnak nem lehetnek szerzői jogai, hiszen azok alapvetően csak embereket illetnek meg, a szövetségi szerzői jog nem engedi, hogy állatok szerzői jogokat birtokoljanak. A PETA 2015-ben úgy érvelt a bíróság előtt, hogy „Naruto szánt szándékkal nyomta meg a kioldót több alkalommal, felismerte az ’ok és okozati’ tényezőt a kioldó megnyomása, a zárszerkezet hangja, és az objektív frontlencséjében látott tükörképének változása között”.

Az eset 2011 óta elég bizarr módon alakult, ahogy mindkét fél az igazát, s a majom nemét és identitását bizonygatta a bíróságon, hiszen még az sem volt teljesen biztos, hogy egyáltalán a Naruto névre hallgató Makákó majom volt az ominózus képen. Bár Orrick bíró azt tervezi, hogy lezárja az ügyet (Slater javára), megengedte a PETA jogászainak, hogy azok azt egy módosított perben folytassák – és fogják is. (Folyt. köv.?)

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • Ezzel az erővel akkor a villámlás által kioldott expozíció meg a villámé és Őt illetik a szerzői jogok. Ne vicceljünk már. Itt kellett volna vége legyen ennek a nevetséges ökörségnek: „Én voltam az intellektus a képek mögött, én állítottam fel a felszerelést – a majom csak megnyomta a kioldót az általam közben kézzel tartott, háromlábra helyezett fényképezőgépen.” Ennyi és nem több.

    • mlzphoto

      a csóka írja is, hogy tele a töke ezzel a túlliberalizált világgal

      • Csodálkozol? Pont most olvasom, hogy valaki szerint ingyen bordélyházakat kell létrehozni a migránsoknak mert akkor majd nem lesz nemi erőszak és a nőket oktatják a helyes viselkedésre. Erősen kezdem azt érezni, hogy a csík húzza a repülőt és néhány ember kurvára fordítva ül a lovon (vagy ami rosszabb csak ilyen f@szságokkal tudnak kitűnni és maguk is tudják, hogy mekkora hülyeségeket beszélnek).

      • A csóka talán kezdhetné azzal, hogy a liberalizmus definícióját elolvassa. Ennek az egész történetnek köze nincs az amúgy kicsit sem liberális világhoz. Mindamellett nyilván övé a kép. SZERINTEM!

        • Gábor

          nyalván. ez a libsi világ pont annyira nem liberális, mint amennyire a volt rendszer nem volt kommunizmus.

          és ehhez kapcsolódóan, a mai libsiknek fogalmuk sincs a valódi liberalizmus mibenlétéről.

    • Gábor

      egy kicsit másképp látom, de a lényeg u.a.

      ha van egy fényképezőgépem és az véletlenül csinál egy jó fotót, leejtem, stb., akkor is enyém a képnek a szerzői joga. Egyedül akkor nem az enyém, ha más, természetes személy csinál vele egy fotót.

  • C64forever

    Ez tiszta szánalom már komolyan!

  • lesgolla

    Ha a majomnak van szerzoi joga akkor a wikiizenek is biztos van egy szerzodese vele, hogy felhasznalta a kepeit a wikilapon.
    No meg irasbeli megbizasuk is hogy vedjek a majom jogait.
    Meg gondolom a mazsom se lopott cuccal csinalta hanem kert egy irasos kolcsonbenadasi szerzodest a felszereleshez amivel csinalta a kepeket.

    Remelem a wikiizesek mindenkit beperelnek akinek a kepen egy allat szerepel es nincs az allattol modellszerzodese hisz az o logikajukkal az is szukseges.

    Bolondok ezek az amcsik meg a jogrendjuk, de szerencsere kezdjuk ledolgozni a hatranyt az elmebeteg unios poltikusainkal az elen…

  • Gábor

    a peta jogászai érvelésének ugyan lehet alapja az, hogy a majom csinálta a képeket, sőt még az is, hogy a majom akár rájöhetett, hogy ezzel fényképet csinál, ez eddig oké, de
    1. nem ismerem az ottani törvényeket, de a hazaiak szerint – úgy tudom – szerzői joga csak természetes személynek lehet és a majom nem az
    2. amúgy, meg ha lenne is szerzői joga a majomnak, a peta akkor sem perelhetne annak a nevében és főleg nem követelhetné az így szerzett pénzt magának.